A megyeszékhely nyugati szélén, az Olt bal partjával párhuzamosan, lakott területeket is érintve folyik a Búzás-patak a mezőben kiásott mesterséges csatornában, amelynek feladata az lenne, hogy összegyűjtse és a folyóba juttassa a vizet az ingoványos területekről. A csatorna a Fürdő utcától egészen a Fitód-patak és az Olt találkozásáig tart. A levezető árok nyomvonala nehezen követhető, sok helyütt benőtte a gaz, de ahol látszik, ott inkább hasonlít szennyvízcsatornához – így aztán a város délnyugati peremén, főként nyaranta, sokszor terjeng elviselhetetlen bűz, amelyet gyakran éreznek a Brassói út mentén lakók is. Amint arról helyszíni szemlénk során meggyőződtünk, a patak vize az Olt vizéhez képest jóval sötétebbnek és szennyezettebnek tűnik, és valóban büdös. A szennyezés okát keresve elindultunk felfelé az árok mentén, de a sűrű növényzet miatt egy idő után elveszítettük a nyomot. Így a hatóságoknál kopogtattunk.  

Büntetés helyett megoldás kellene

Bogáti Csaba, a Harvíz Rt. igazgatója kérdésünket, hogy a derítőállomástól esetleg érkezhet-e szennyezett víz, a leghatározottabban cáfolta. Mint mondta, a szennyvizet aprólékosan szabályozott tisztítási eljárást követően engedik az Oltba, a tisztított víz minőségét folyamatosan ellenőrzik, a környezetvédelmi és egyéb ágazati normákat szigorúan betartják. 
Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség főfel­ügyelője megjegyezte: ők tudnak a problémáról, ami okán az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita Megyei Szakaszmérnökségnél korábban többször is tettek panaszt.  

– Ebben az ügyben elsősorban a város önkormányzata és az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita Megyei Szakaszmérnöksége illetékes. A büntetés nem megoldás, de amennyiben a két illetékes nem számolja fel a problémát, akkor végső soron a pénzbüntetés elkerülhetetlen lesz. A Tavasz utcai lakókat többször is felszólításban részesítettük a szemetelés miatt, amit a helyi rendőrség végül valamelyest visszaszorított. A környezetőrség a vízüggyel közösen ellenőrzéseket is végzett, igaz, akkor főként a folyóba és patakba dobált műanyag palackok és a szemét miatt razziáztunk

– nyilatkozott a főfelügyelő.

Megjegyezte, a vízügyi igazgatóság rendelkezik megfelelő vízminőség-ellenőrző eszközökkel, az ő hatáskörükbe tartozik a víz szennyezettségének megállapítása. 
Az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita Megyei Szakaszmérnöksége elismerte: 2010 óta a vizek minőségét nem ellenőrzik periodikusan, ugyanakkor az utóbbi évben nem volt tudomásuk szennyezett vízről a hozzájuk tartozó területeken. Az elmúlt években több ellenőrzést végeztek közösen a Csíkszeredai Városháza munkatársaival, amelynek eredményeként a tavaly tizenöt köbméter szemetet szedtek össze a szóban forgó vízgyűjtő csatornából. Ugyanakkor kiemelték: a csatorna 2024-től az Országos Talajjavító Ügynökség igazgatása alá tartozik. 
Ha szemetelés vagy a környezet másfajta szennyezése közben bárkit tetten érnek, a bírságot magánszemélyek esetében 6500 lej és 30 ezer lej között állapítják meg, míg jogi személyeknél 35 ezer lej és 80 ezer lej közötti összeg is kiszabható, jelezték a vízügynél. 

Tudnak róla, tesznek róla

Csíkszereda Városháza kérdésünkre azt válaszolta: tudnak erről a visszatérő problémáról. A Búzás-pataknak ez a szabályozott szakasza tulajdonképpen az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) ügykezelésében álló mesterséges csatorna, a meder karbantartása az ő feladatuk. Az ügynökségnek az utóbbi években nincs kapacitása a meder takarítására, ezért rendszerint a városháza takaríttatja ki azt saját költségén, gépi erővel.  

– Gócpontnak minősül a Harom utcától északra levő mezei út átkelője: a betongyűrűknél fennakad a szemét, és ezt időközönként a városi kertészet markológépével takarítjuk meg. Bevonjuk a munkába azokat a Tavasz utcai lakókat is, akik szociális juttatásban részesülnek, emiatt pedig közmunkakötelesek. Egyértelmű jelei vannak, hogy a hulladék szinte teljes egészében a Tavasz utcai informális telepről származik. Jeleztük az ott lakók felé, hogy ez így nincs rendben, és azt reméljük, hogy ha közmunkaköteles ott lakókkal végeztetjük a munkát, idővel sikerül mérsékelni a problémát

– hívta fel a figyelmet a városháza szerkesztőségünknek küldött levelében. A Búzás-patak kitakarítása most is napirenden van, amint a városi kertészet nélkülözni tudja a markológépét, hozzálátnak a munkához.

A Tavasz utcából kifolyó gondok 

Tamás Emil, az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) Hargita Megyei fiókjának osztályvezetője az árok kapcsán részletezte: a mesterséges árok nagyjából hat kilométer hosszan az Olttal párhuzamosan húzódik és a Búzás-patakkal együtt, a Harom utcánál a folyóba torkollik. A csatornát a mocsaras területek vízelvezetése miatt ásták. 

– Teljes mértékben az állami költségvetéstől függünk, nem rendelkezünk elegendő anyagi forrással, hogy mindig takarítsuk a csatornát, mert más területekre is pénzt és eszközt kell biztosítsunk. 2022-ben a csatornát teljes hosszúságában kitakarítottuk, már akkor szóltunk a Tavasz utcaiaknak a szemetelés miatt. Egyelőre szélmalomharcnak bizonyul, hiába takarítottuk ki, két-három hónap múlva ismét tele volt szeméttel

– közölte az osztályvezető. Rámutatott: a csatorna vize a Tavasz utcától lefelé mocskos.
Amiben az általunk megkérdezett illetékesek egybehangzóan nyilatkoztak, az az, hogy az árok esetében a szemetelés a fő probléma. Szennyvíz feltehetően nem, vagy csak elenyésző mértékben kerül bele, a víz sötét színét és kellemetlen szagát a nyári időszak meleg időjárásával, a rothadó növényzettel és az elhullt mezei állatok bomlásával magyarázták.