Több száz vetítés, 27 500 néző, félmillió lejes jegy­bevétel igazolja, hogy sikeres évet tud maga mögött a Csíki Mozi – jelezte Ko­ro­di Attila polgármester és Antal Sándor, a csíkszeredai filmszínház menedzsere saj­tó­tájékoztató keretében pénteken. Igazolt tehát, hogy jó döntés volt a Pro Cultura Si­cu­li Fejlesztési Egyesület ügykezelésébe adni a mozit, és elindítani két évvel ezelőtt a rendszeres hétvégi vetítéseket. A Csíki Moziban tavaly 201 filmet mutattak be, és több mint 27 ezer néző volt kíváncsi rájuk, a legnagyobb sikerfilm az Avatar: A víz útja volt, amelyet 14 alkalommal vetítettek, és közel 3 ezren nézték meg. A második legnépszerűbb film az Oppenheimer 8 vetítéssel, közel 1500 nézővel. 2022. április 14-től – ekkortól működik teljes körűen filmszínházként a Csíki Mozi – néhány indokolt kivételtől eltekintve minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap vetítenek magyar és román filmeket, illetve külföldi alkotásokat. 

– Ezek a számok alátámasztják, hogy Csíkszeredában van igény a rendszeres vetítésekre. A mozi tavalyi bevétele meghaladta az 520 ezer lejt, tehát másfél évnyi rendszeres vetítéssel már előteremti a költségeinek több mint felét. Az is nyilvánvaló, hogy az önkormányzat nélkül nem működhetne a filmszínház, de továbbra is elkötelezettek vagyunk a mozikedvelők irányába

– nyilatkozta a polgármester, hozzáfűzve: a mozi éves költségvetése közel egymillió lej.

– 2023 volt az első teljes év, amióta tagjai vagyunk az Europa Cinemas hálózatnak. Mivel minden követelményének eleget tettünk, idéntől már a hálózat részéről is anyagi támogatásban reménykedhetünk

– közölte Antal Sándor mozimenedzser. Ugyanakkor összesen tizennégy kisebb-nagyobb filmforgalmazóval 
működnek együtt, ebből nyolccal állandó a kapcsolat. A filmszínház a hét négy napján filmeket vetít, a másik három napon pedig gyakran események, koncertek, könyvbemutatók helyszíne. Jelenleg nyolc alkalmazottja van, tavaly óta saját arculattal jelenik meg a Csíki Mozi, és dolgoznak a honlapjukon is.  

Vigadó, Hargita, Transilvania

Csíkszeredában az első állandó mozi a 20. század 10-es éveinek elején jött létre az 1904-ben átadott, a Csíki Magánjavak költségén elkészült Vigadóban. Polgár Ede Lajos mutatta be az első filmeket. Ugyan nem ő volt az első, aki vetítéseket szervezett Csíkszeredában, de abban mindenképpen elsőnek mondható, hogy viszonylag hosszú ideig működő, úgymond állandó mozit igazgatott 1912–1922 között. A mai Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor utca sarkán álló impozáns – mára leromlott, felújításra váró – épületben közel hatvan évig működött állandó mozgószínház Dózsa György, majd Hargita néven, ugyanakkor a csíkiak máig a „régi” moziként ismerik. A Hargita mozit – mivel nem volt jövedelmező – egy idő után bezárták. A Transilvania Filmszínházat 1969-ben adták át a publikumnak, ennek helyén üzemel jelenleg a Csíki Mozi.
A Csíki-medencében Ba­lán­bányán, Tusnádfürdőn és Ma­défalván is működött mozi a rendszerváltás előtt. Ezek a kommunizmus idején létrehozott filmszínházak a 90-es években bezártak, azóta sem indultak újra. 

Kisvárosi emlékképek

Balánbányán a 80-as években a város központjában található kultúrotthonban működött mozi, a 250 férőhelyes teremben naponta két filmet vetítettek – idézte fel érdeklődésünkre Orbán Loránd, Balánbánya alpolgármestere. A vetítések a századforduló környékén maradtak abba, az épület állapota is leromlott. 2015-ben az önkormányzat felújíttatta az ingatlant, de mozi már nem működik a falai között – bár voltak rá  elvétve próbálkozások, azok nem váltak be. 

– Véleményem szerint nem lenne kifizetődő egy mozi működtetése, persze vannak különböző elképzelések, de hogy lesznek-e filmvetítések és milyen formában, milyen rendszerességgel, az a jövő titka

– közölte az egykor szebb napokat is megélt bányászváros elöljárója.
Tusnádfürdőn a jelenlegi wellnessközpont épületében működött a 80-as években mozi, majd a 90-es években a jelenlegi polgármesteri hivatal épületében, de az ottani vetítések is megszűntek a századfordulón – közölte Butyka Zsolt polgármester. A fürdőváros elöljárója megjegyezte: egyelőre nem tervezik, hogy bármilyen formában is mozit hozzanak létre, egyéb prioritásaik vannak.
Madéfalván a helyiek által CFR-klubnak nevezett épületben működött a mozi. Az épület jelenleg is a román vasúttársaság tulajdonában van. Bérbe van adva, és diszkót működtetnek benne. A mozi a rendszerváltás után szinte azonnal megszűnt, és azóta sem tért vissza a településre – jelezte Szőcs László alpolgármester. Azt mondta, nem is biztos, hogy működne, hiszen Csíkszereda közel van. 
A 90-es évek közepén a mostani kultúrotthon épületében voltak időnként filmvetítések, de azok a próbálkozások is megszűntek – emlékezett vissza Szentes Csaba, a község polgármestere. Az elöljáró, a régi mozival kapcsolatban felelevenítve emlékeit, érdekességként megemlítette, hogy a CFR-klub épületében nemcsak mozi működött, hanem volt bowlingpálya és időnként boxmérkőzéseket is tartottak. Hozzáfűzte: a mai körülmények között ugyan állandó mozira nincs lehetőség, de időszakos vetítésekre van igény, és az idén a Siculicidium-emlékév keretében sort kerítenek majd tematikus filmvetítésre is.

Munkás és Homoród Mozi

A székelyudvarhelyieknek már viszonylag korán lehetőségük nyílt a mozizásra, ennek írásos emlékeit több korabeli hirdetés és újságcikk őrzi. 1902‑ben az amerikai vándormozi, egy év múltán az Uránia Színház, majd 1907‑ben a Colosseum projectograph villamos színház is eljut Székelyföld közepére. Ekkor még nem vált külön a színház és a mozi, kezdetekben csak mozgóképeket, némafilmeket vetítettek. A székely anyavárosban nem kellett sokáig várni az első állandó mozi megalapítására, ami Royal mozgó néven jött létre 1910‑ben. A következő években vetítéseket tartott az Apollo Mozgószínház és az Elit mozgó is. A világháborúkat övező tajtékos években a mozitulajdonosok gyors ütemben váltogatták egymást, a szocializmus éveiben konszolidálódott a helyzet. 
Az állandó mozi először Munkás Mozi néven nyújtott szolgáltatást a nézőknek, majd egy igazgatóváltást követően Homoród Mozi lett a neve. Ekkorra a karavánmozik is elterjedtek, amelyek szovjet példára eldugottabb vidéki falvakban is tartottak vetítéseket. A régi mozi mellett az újonnan épített Olympia Mozi is csalogatni kezdte a nézőket az 1976‑os átadása után, ám az együttélés nem tartott sokáig. A régi mozira még a rendszerváltás előtt lakat került, végül az 1993‑ban privatizált Olympia Mozi épülete egy kábeltévé-szolgáltatóhoz került át, ami Stúdió Mozi néven működtette. A város egyetlen mozija ezt követően kezdett hanyatlani, ahogy ritkultak a vetítések, csökkent a nézőközönség. Az amortizálódott épület 2005 óta csak alkalmi filmvetítések, közönségtalálkozók helyszíneként üzemelt, ám a tervek szerint a felújítását követően olyan interdiszciplináris épületté alakítják át, melyben a helyi néptáncegyüttes tevékenysége, képzések és előadások, valamint filmvetítések is helyet fognak kapni. 
Mára Székelyudvarhelyen a városháza Szent István termében és a művelődési házban nyílik néha lehetőség egy‑egy film megtekintésére. Legutóbb pénteken a Frici és Aranka című alkotásra 145 jegyet adtak el, azaz a meghívottakat is beleszámolva telt ház előtt vetítették a Karinthy Frigyes és Böhm Aranka kapcsolatát bemutató filmet.

A jó film a szabad ég alatt is jó

Szentegyházán és Székely­ke­resztúron is gyorsan fellendült a „moziélet” a szocializmus idején. Az akkor Szent­ke­reszt­bányaként ismert városban, a Bartók Béla Művelődési Házban tartottak vetítéseket, ahová főként vándormozik érkeztek. Az épület állapota a rendszerváltást követően romlani kezdett, egy időben diszkó és más báli mulatságok helyszínéül is szolgált, ám azóta megszűnt moziként üzemelni. A helyi városvezetés a közeli nárciszrét színpadján igyekszik pótolni a hiányosságot: a nyári estéken ingyenes filmvetítéseket tartanak az érdeklődők számára. Tavaly egy sikeres pályázatnak köszönhetően az egykori moziépület felújítása is elkezdődött, a vetítésekhez szükséges kellékeket, eszközöket és technikát önrészből fedezi a város. 
Székelykeresztúron jelenleg Bálint Dániel Művelődési Házként működik az egykori mozi, ám a kisváros is tervezi részlegesen visszaállítani a rendeltetésszerű használatát. A mozit még a 90-es években érte utol a fenntarthatóság kérdése, végül anyagi gondok miatt művelődési házzá alakították át. A létesítményt azóta is használják filmvetítésekre, ám ezek legtöbbször helyi és környékbeli rendezők filmjeinek adnak teret. A városvezetés szerint van igény vetítésekre, hiszen egy‑egy, a Gyárfás‑kúria udvarán tartott filmvetítésre több százan is ellátogatnak, de fontos kiemelni, hogy nem lehet versenybe szállni a bevásárlóközpontok vetítőtermeivel és a streamingszolgáltatókkal. 

A folytonosság útján

A kommunizmus éveiben a filmszínházak nagy népszerűségnek örvendtek a gyergyói térség városaiban, Gyergyószentmiklóson, Borszéken, Maroshévízen működött mozi, emellett Gyergyócsomafalván is épült 1939-ben mozi- és táncterem.

– Borszék fénykorában két filmszínház működött a fürdőtelepen: Felső-Borszéken 1927-ben alakult hangos mozivá a filmszínház: a Haber-Görv és Ememann gépekkel történő vetítések mindennaposak voltak; 1930-ban a Remény szálloda épületében alakult negyedik kategóriás mozi Forrás néven, ahová 1951-ben küldött új filmvetítő gépet az Országos Szakszervezeti Tanács

– tudtuk meg Farkas Aladár helytörténésztől.
Az Előre újság 1958. április 18-i lapszámában arról írnak, hogy hamarosan elkészül a 300 férőhelyes filmszínház, amely decemberben meg is nyitotta kapuit, és nagy népszerűségnek örvendett: napi két előadással, a gyermekeknek matinéval. A vetítésekre több ezren voltak kíváncsiak, hosszú sorok kígyóztak a jegypénztár előtt.
Az alsó-borszéki Petőfi Sándor moziterem egy ma már nem létező épületben működött, érdekessége az volt, hogy 1948–1950 között, nyári időszakban a Kossuth-kútnál szabadtéri vetítéseket szerveztek a vendégeknek.
A helytörténésztől szám­­a­datokat is kaptunk: 1955-ben 133 vetítés volt a moziteremben 32 295 nézővel, 1956-ban 72 750 látogatót számoltak, de 1989-ben már csak 2528 néző volt kíváncsi a vetítésekre (ekkor egy mozijegy 1,50 lej volt). A moziteremben az utolsó vetítés 1991-ben volt, majd lebontották az épületet, a mozit átköltöztették a kultúrház épületébe, ahol több évig működött még.
Maroshévízen a ma is működő mozi épülete 1959-ben készült el, és csupán nyolc évig szünetelt a tevékenysége azóta. A neve sem változott, Kelemen moziként működik: az egykori 200 férőhelyes termet mára 80 férőhelyes, modern, 3D-s moziteremmé alakították. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületben vasárnaponként öt, szerdán és csütörtökön pedig napi két vetítéssel várják a nézőket. Amint Czirják Károly maroshévízi lakostól megtudtuk, több alkalommal hoznak magyar filmeket is, újdonságokat, valamennyi filmet román nyelven feliratozzák.

Gyergyócsomafalván 1939-ben, a Katalin-bálra készült el az az épület, amely kezdetben táncteremként működött, és amelyben 1940-ben, a magyarok bejövetelének tiszteletére díszbankettet szerveztek. Az 1960-as évektől moziként működő, színpaddal is rendelkező terem 1973–75 között kultúrházként is szolgálta a közösséget. Az 1970-es és 80-as években hétfőtől péntekig esténként 7 órától vetítettek egy-egy filmet, vasárnap délelőtt mese- és rajzfilmeket.

– Havonta átlagosan 8-9 filmet láthattunk, ezeknek volt román nyelvű nyomtatott plakátja is, a filmjelenetekről 2-3 fotót is kitettek. A filmek előtt voltak 10-15 perces dokumentumfilmek is, legtöbbjük kommunista propaganda, de néha ismeretterjesztő jellegűeket is láthattunk

– emlékezett vissza Ambrus Albert Árpád Gyergyócsomafalváról elszármazott lakos. Hozzátette: az elszakadt filmekből néhány kockát levágott a mozigépész és kidobta, gyermekként versengve gyűjtötték ezeket.

– A csomafalvi moziépület az 1990-es évektől kezdődően üresen állt, majd lebontották. A felszereléseket a megyei mozivállalat elszállította

– tudtuk meg Márton László Szilárd polgármestertől. 
A gyergyószentmiklósi egykori művelődési ház és mozi épülete az 1950-es években épült, az emeletén működött akkor a városi múzeum is. Az első filmeket a Szilágyi vendéglő udvarán lévő régi moziban vetítették, majd az új épületbe költöztették azt – olvashatjuk Bajna György Utcáim című könyvében. A Miorița névre keresztelt mozi tevékenysége 2003-ig tartott; a város önkormányzata egy, a fejlesztési minisztériumnál nyert pályázatból kívánja felújítani az egykori moziépületet és a város főterét.
A maroshévízi mozi mellett a Gyergyói-térségben Alfa­luban indult januártól mozi­élményt kínáló szabadidős tevékenység a felújított Petőfi Sándor Művelődési Házban. A tervek szerint havonta két filmet vetítenek majd a Filmtett filmes portállal történő együttműködés révén. 

Tudósított: Boncina-Székely Szidónia, Létai Tibor, Pál Emil