A hozzánk 2020-ban érkező Covid-pan­dé­mia az építőanyagok árának megugrását is nagyban befolyásolta. Az építőipari vállalatok felhalmozták a nyersanyagokat, így a hatalmas kereslet árrobbanáshoz vezetett. Bizonyos építőanyagárak szinte egyik napról a másikra jelentősen, akár megduplázódva, bizonyos esetekben pedig 300 százalékkal megemelkedtek, és emiatt nemcsak a magánberuházások, hanem önkormányzati projektek is veszélybe kerültek. Ez részben megmagyarázza azt is, hogy 2021 óta miért csökkent fokozatosan Csíkszeredában a kiadott építkezési engedélyek száma. Ám a beruházások késleltetője az is, hogy a megyeszékhelyen – mint arról korábban beszámoltunk – folyamatban van 11 övezeti rendezési terv elkészítése. Ezek hiányában pedig nem minden városrészben adható ki építkezési engedély.

Ezért nem engedélyezik az építkezést

Csíkszereda főépítészétől érdeklődve megtudtuk, milyen okokból nem engedélyeznek egy-egy építkezést. Albert Sándor rámutatott: az érvényben lévő 1991/50-es – az építkezési munkálatok engedélyezéséről szóló – törvény alapján csakis a rendezési terv által megszabott funkciót lehet engedélyezni egy adott területre. Például nem lehet zöldövezetbe ipari csarnokot építeni. Az építkezési engedély kibocsátását meghiúsíthatja az is, ha a tervezett épület funkciója illeszkedik ugyan a rendezési terv által előírthoz, de nem tartja be az urbanisztikai mutatókat. Például meghaladja a megengedett beépíthetőségi százalékot és/vagy a szintterületi mutatót, azaz ha valaki nagyobb alapterületű vagy a megengedettnél többszintes épületet akar építeni, illetve ha nem tartja be a megfelelő távolságot a szomszéd ingatlanok irányába, vagyis a telekhatárhoz a megengedettnél közelebb akar építeni.

– Az általános településrendezési szabályzat, amely az 1996/525-ös rendelettel van jóváhagyva, előírja, hogy az építkezési engedély kibocsátásának feltétele, hogy az adott ingatlan legyen megközelíthető közútról, illetve hogy lehetősége legyen csatlakozni a közműhálózatra

– közölte érdeklődésünkre Albert Sándor, akitől azt is megtudtuk, az építkezéssel kapcsolatos személyes igényeket és a műemlékvédelmi szempontokat mindenképpen igyekeznek összehangolni.

Műemlékvédelmi szempontok szerint

A központi védett övezetben, illetve a műemlékek védőövezetében csak a kulturális minisztérium brassói központú Területi Műemlékvédelmi Bizottság jóváhagyásával lehetséges építkezési engedélyeket kibocsátani.

– Folyamatban van a városközpont övezeti rendezési tervének elkészítése, amely többek között a műemlékvédelmi előírásokról is rendelkezik. Így az új létesítmények kivitelezésénél azokat is figyelembe kell venni

– mutatott rá a főépítész.

Északi irány az ipari építkezésekben

Tizenegy övezeti rendezési terv van folyamatban Csíkszeredában, ebből három a 12-es országút mellett, a város északi kijáratánál. A három közül kettőt tavaly jóvá is hagytak beltelkesítés és logisztikai központ, illetve kereskedelem, szolgáltatás, termelés és raktározás céljára. Ugyanakkor egy másik rendezési tervet is kezdeményeztek néhány évvel ezelőtt a
12-es országút mellett, a körforgalom szomszédságában, amelynek célja egy mintegy négyhektáros terület bel­telkesítése és ipari park, illetve benzinkút építése. 

– A Városháza is kezdeményezte a város tulajdonában lévő 92 hektáros területre a beltelkesítést és ipari park kialakítására az övezeti rendezési terv elkészítését, amelyre már szerződést is kötöttünk

– jegyezte meg a város főépítésze.
A város északi részén a beruházások miatt egyesek a csíksomlyói kultúrtájat féltik. Ám a szakemberek megítélése szerint a beruházások nem befolyásolják a látképet, a kultúrtáj megfelelően, műemlékvédelmi, régészeti és természetvédelmi védett övezetben helyezkedik el.

Az elmúlt három év kivonata az építkezési engedélyekről, illetve a jegyzőkönyvvel átvett építkezési/bontási munkálatokról:
 

 *(cégtábla, bontás, közműbekötés, telephelyszervezés, melléképület, kerítés, javítás, mezőgazdasági jellegű épületek)