Minden részletre kiterjedő nagyfelújítás kezdődik hamarosan a városháza épületén: a Csíkszereda polgármesteri hivatalát és más intézményeket befogadó Vár tér 1. szám alatti épület rendbetételére 25,2 millió lejt szánnak, amelyből 17 millió lejt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) biztosít, 8,2 milliót a város saját költségvetéséből finanszíroznak. Az épület felújításának műszaki tervezésére és a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást az Impex Aurora Kft., a Tectum Company Rt. és az ARC Studio Kft. alkotta konzorcium nyerte – a cégcsoportosulás tapasztalattal rendelkezik műemlék épületek felújításában. A munkálatokat tavasszal kezdik és 2026 végig kell befejezniük, a szerződés szerinti kivitelezési idő 16 hónap, amibe nem számolják bele a téli kivitelezési leállásokat vagy az előre nem látható okokból történő kényszerű leállásokat sem.

Mint érdeklődésünkre Bors Béla alpolgármester rámutatott: a város emblematikus épületének arculata nem változik, műemlék státusza okán csak bizonyos, szigorúan meghatározott változtatások engedélyezettek. A kivitelezést megelőző állagfelmérés már egy ideje folyamatban van, elkezdték a déli épületszárny fokozatos kiürítését is. A tatarozás, a homlokzatok felújításán túl, magában foglalja – egyebek mellett – az ablakok cseréjét, az alagsori falak és a padlástér speciális szigetelését, a fűtésrendszer és a villanyhálózat teljes cseréjét, a belső tűzivízhálózat és a tűzjelző rendszer kiépítését, az udvar rendezését, valamint a tetőhéjazat cseréjét, illetve a tetőzetre felszerelnek 198 fotovoltaikus pannót is.

Ki-, majd visszaköltöznek

A polgármesteri hivatal székhelyeként közismert épület más intézményeknek is székháza: ilyen például a városi szociális igazgatóság, a helyi rendőrség, a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulás, a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a Csíkszereda Helyi Akciócsoport (GAL). A városházától független intézményeket illetően ott van a kataszteri hivatal, a Hargita Megyei Katonai Központ, a Romániai Nemlátók, illetve a Nemhallók egyesületeinek megyei fiókszervezete is. A legtöbbnek már ebben a hónapban költöznie kell, van, amely már meg is tette ezt. Az épület rendeltetése a felújítással nem változik meg, így valószínűsíthető, hogy valamennyi intézmény, szervezet visszaköltözik majd.

– A katonai központ helyzete egyedi, az egyeztetések során arra a megállapodásra jutottunk, hogy a központ nem fog teljes mértékben kiköltözni, az általa elfoglalt szárny felújítását a kivitelező a munkálatok végére hagyja és szakaszosan fogja elvégezni, óvva a dokumentumállományt. Ez jövő év elején esedékes

– jelezte Bors Béla. Megjegyezte: a PNRR-programot várhatóan nem fogják meghosszabbítani, így 2026 júniusáig el kell végezni a munkálatok azon részét, amelyeket ebből finanszíroznak.

Amikor 30 krajcárban végződött az ár

A megyei hivatalokat az egykori csíksomlyói székházból 1879-ben átmenetileg a Mikó-várba költöztették, de a városnak szüksége volt egy, a rangjának megfelelő középületre, és ezt az 1880-as évek derekán már nem lehetett tovább elodázni – írja Vofkori György Csíkszereda és Csíksomlyó képes története című könyvében. A Vármegyeház – a mai városháza – felépítésére a megyei törvényhatósági bizottság 1884. július 29-én alakított építtető bizottságot, amely már augusztusban tartott ülésén ajánlotta, hogy az „(…) új megyeház a várkastéllyal szemben lévő két földszinti lakás helyére építtessék”.
A tervek elkészítésével, az építkezés előkészítésével és a költségek kiszámításával Hám Ignác királyi mérnököt bízták meg. Mindez 1885. június végére készült el, majd az októberi versenytárgyaláskor három ajánlatot tárgyaltak meg: a kolozsvári Horváth-Oriold és Eustrasser cégét, a brassói Kellhofer Józsefét és Csíktaploca községét. A bizottság a szerződést november 20-án Kellhofer József vállalkozóval kötötte meg, aki 70 832 forint 30 krajcárért vállalta az építkezés elvégzését.
A alapkő a főbejárat közepén az első lépcső alatt van. Becze Antal alispán ünnepi beszédében (mely a Székely Nemzet 1888. február 18-i számában jelent meg) így szólt a munkálatok megkezdéséről: „1886. április 14-én az első kapavágás megtétetett. [...] a pincehelyiségek és az alapfalak készen voltak már 1886. június 5-én, amikor a zárkő ünnepélyesen letétetett.”
1887. augusztus elsejére a brassói vállalkozó teljesítette a szerződésben rögzített elvárásokat, az átvételi eljárás szeptember 20–23. között zajlott, majd 24-én megkezdődött az átköltözés. A Kolozsváron megjelenő Ellenzék 1887. szep­tember 27-i száma Új Megyeház Csíkszeredában című cikke azt írta: „(…) teljesen elkészült, a tisztikar folyó hó 24-én költözött be az új hajlékba, mely a város legdíszesebb épülete.” Az építkezési összköltség végül 85 800 forint volt. A birtokbavétel után, 1888. február 4-én tartották meg az avatási ünnepséget, „az új Megyeháza születését”. A közigazgatás vezetése, irányítása ezt követően onnan történt.

Nem várt bővítésre szorultAz épület középső, háromszintes része kiemelkedett a környezetéből, homlokzata a kezdetekben északi és déli irányban kétszintes, öt-öt ablakos volt. Építésekor még nem gondolták, hogy néhány évtized elteltével bővítésre szorul majd. Mint a hivatkozott kötetben olvasható: 1912-ben nagyméretű átalakítási munkálatok kezdődtek, a bővítés legfőbb oka a pénzügy-igazgatóság elhelyezésének szándéka volt. A homlokzatot mindkét oldalon arányosan kiszélesítették, az épületet új szárnyakkal bővítették ki, az egyerkélyes homlokzatot háromerkélyűvé építették át. A bővítési munkálatokat 1913-ban fejezték be, az épület akkor nyerte el mai formáját. Az átalakítás előtt neoreneszánsz jellege volt meghatározó, az átépítés után neobarokk stílusjegyek kerültek előtérbe.
A két világháború között a román prefektúra működött benne, később is közigazgatási célokat szolgált. Az 1968-as megyésítéstől kezdődően ismét a megyei hivatalok számára biztosított helyet, majd az 1970-es évektől a gyorsan növekedő városban az új vezetés a szocialista elvárásoknak megfelelő új, nagyobb téren emelkedő Megyeházát szeretett volna. A Szabadság téren álló mai megyeháza – ami az 1980-as években épült – már egész Hargita megye közigazgatásának központi helye lett. A régi Vármegyeháza a városi adminisztráció helyszíne lett, melyet 1989 utántól Városházaként ismerünk és elsősorban ma is a polgármesteri hivatal székhelye.