Alig néhány nap maradt a nyári vakációból, szeptember 11-én újra becsengetnek és kezdetét veszi a 2023-2024-es tanév. Mostanra már kiderült, hogy a nyáron vizsgázó pedagógusok közül ki hol fogja kezdeni a tanévet és milyen osztályokat fog tanítani. Idén a Hargita Megyei Tanfel­ügyelőség adatai szerint több mint hatszáz helyettesítő állást hirdettek meg a megyében, valamint hatvan végleges állás betöltésére pályázhattak a vizsgázó pedagógusok. Ugyancsak a tanfelügyelőség adataiból arra is fény derült, hogy a legtöbb helyettesítői állás vidéken várt betöltésre. A rendszer működése miatt azonban gyakran előfordul, hogy nem ugyanaz a tanító, tanár folytatja a munkát a gyermekekkel, aki az előző évben tanította őket, hiszen a szabad, meghirdetett helyettesítői állások közül a vizsgán elért eredmények csökkenő sorrendjében választhatnak a pedagógusok. A gyermekek így kénytelenek akár évről évre alkalmazkodni az új oktatókhoz. 
Bár vannak, akik szerint erre nem kell problémaként tekinteni, a gyakori tanítóváltás azonban megviselheti a gyermekeket, főleg kisiskoláskorban. Dimén-Varga Tünde iskolapszichológus szerint mindenképp érdemes foglalkozni a témával, hiszen a kisgyermekeknél fontos a stabilitás, ennek hiányában pedig szorongás, félelem és a tanulási kedv csökkenése is előfordulhat. Hangsúlyozta, gyerekfüggő, hogy ki hogyan viszonyul az új pedagógushoz, mennyire viseli meg a csere, amit nagyban meghatároz az is, hogy milyen volt a kapcsolatuk az előző tanítójukkal. Hozzátette, minél kisebb egy gyermek, annál inkább szüksége van egy stabil tanár-diák kapcsolatra, hiszen a tanulás alapja is a kötődés, a kötődés kialakulásához pedig idő és bizalom kell, amelynek a megteremtése nem történik meg egyik percről a másikra. 

– Ha évről évre új pedagógus foglalkozik a gyermekekkel, akkor szinte követhetetlen az a folyamat, hogy ki honnan hová fejlődött és mire képes. Ezt mindenképp folyamatában lenne érdemes figyelni, és ehhez lenne szükség arra, hogy lehetőleg egy pedagógus tanítsa az első öt évben a gyermekeket

– vélekedett.

Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a gyakori változást is meg lehet szokni, ez egyfajta alkalmazkodási forma, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez jó a gyermekeknek. A gyermekek többsége nem mindig képes arra, hogy szavakkal kifejezze érzelmeit, amelyek sokszor pszichoszomatikus tünetek formájában jelennek meg, például a has- és a fejfájás nagyon tipikus pszichoszomatikus tünet kisgyermekkorban. 

– Nem azt mondom, hogy minden esetben pszichés oka van a reggeli fájdalmaknak, de ha már történt orvosi kivizsgálás és nincs válasz arra, hogy mi az oka ezeknek a tüneteknek, akkor elég valószínű a pszichés ok. A gyermek így is jelezheti, hogy ő tulajdonképpen szorong ettől az új helyzettől, amelyben épp benne van

– részletezte Dimén-Varga Tünde.
Az iskolapszichológus elmondta, tapasztalatai szerint tanítóváltástól függetlenül is nagyon sok gyerek szorong az iskolakezdéstől, szülőként pedig sokat segíthetünk gyermekeinknek ennek leküzdésében.

– Nagyon fontos, hogy meghallgassuk őket, bátorítsuk, biztassuk, megkeressük azokat a pillanatokat az előző évből, amik jók voltak, és azokra hivatkozzunk. A legfontosabb mégis, hogy szülőként ott legyünk a gyermekek mellett, és ne elbagatellizáljuk az ő félelmeit, és azt mondjuk, hogy nem lesz semmi baj, hanem arra biztassuk, hogy ki tudják önteni a lelküket nekünk, bármi is történjen

– javasolta.
A tanítóváltás a gyermekek tanulási motivációját is befolyásolhatja, de ez nemcsak a kisdiákokra jellemző, hanem egészen az egyetemistákig megfigyelhető jelenség, hogy egy adott tantárgyat a tanár személyisége miatt tanulnak szívesen.