Új kihívásokra új eszközök

A gazdálkodás előtt álló kihívásokról és lehetőségek­ről, a technológiai megújulás szükségességéről, vala­mint az uniós agrártámogatások drasztikus csök­ken­tésének veszélyeiről beszélt Nagy István magyar agrárminiszter nemrég Tusnádfürdőn. A Kár­pát-medencei agrárium helyzetét elemezve azt hang­súlyozta: a mezőgazdaság nemcsak pénzügyi te­vé­kenység, hanem életforma, amely a közösség és a család jövőjét is meghatározza.

Létai Tibor
Becsült olvasási idő: 4 perc
Új kihívásokra új eszközök
Dr. Nagy István magyar agrárminiszter a 34. Tusványos panelbeszélgetésén. Üzenete, hogy a gazdák nem maradnak magukra Fotó: Nagy István Facebook-oldala

Amagyar kormány ag­rár­­minisztere – a szé­kely­földi fiatalok­nak a generációváltás nehéz­sé­geire utalva – krédójel­legű üzenetet fogalmazott meg: érdemes gaz­dálkodni, érde­mes az elő­dök nyomába lépni. Aki ezt az utat választja, nemcsak munkát, hanem élet­formát választ. A gazdaélet nem csu­pán hivatás, hanem küz­delem és méltóság. Aki igent mond erre, a természet erőivel való állandó küzdelem mellett büsz­kén tekinthet a munkájára, és családja is megbecsüli ér­te – fogalmazott Nagy István. Megjegyezte: amikor a „mes­terséges” élelmiszerek – pél­dául rovaralapú termékek és egyebek – ellen szót emelünk, akkor valójában azt az élet­formát védjük, amelyre a ha­gyo­mányos gazdálkodás épül.

A technológiai fejlődés lehetőség a mezőgazdaságban

A miniszter szerint a hagyo­mányos módszerek már nem elegendők a 21. század mező­­­gazdasági kihívásaira. A klímaváltozás, az aszály, a munkaerőhiány és az uniós piac liberalizálása mind olyan tényezők, amelyek újfaj­ta megközelítést tesznek szük­­­­sé­gessé. Az édesapák mód­szereivel a fiatalok már nem boldogulnak, a jövő a pre­cíziós gazdálkodásé, az adat­alapú döntéshozatalé és a mesterséges intelligenciáé, va­­­gy­is a technológiai fejlődés nem fenyegetés, hanem lehe­tőség. – A gépek, a digitális meg­oldások nem helyettesíteni akar­­ják a gazdát, hanem támo­gatni. Csökkentik a fizikai ter­helést, célzottan avatkoznak be, és lehetővé teszik a fenn­tart­ható gazdálkodást – mond­ta. Nagy István említést tett az Európai Unió Közös Agrár­­politikájának 2027-es átala­kítá­sáról is. Azt mondta, a tervezet szerint az agrár­támogatások szint­je drasz­ti­ku­san csökkenne: 386 milliárd euróról 300 milliárdra, miköz­ben Ukrajna tá­mo­gatására mil­liárdokat külö­nítenének el. Ez szerinte nem­csak igaz­ság­talan, hanem sú­lyosan de­stabilizálhatja az uniós me­zőgazdaságot. – Egy beruházást ma tá­mogatásokkal terveznek meg, a bank a hitelképességet ezek alapján méri fel. Ha hirtelen elvágják a támogatásokat, sok gazdaság csődbe mehet. Min­den tagállamnak ki kell állnia a saját gazdái mellett – figyelmeztetett. Az ukrán és dél-ameri­kai importtermékek verseny­elő­nyéről, valamint a terme­lési kö­rülmények közti kü­­lönb­ségek miatti tisztesség­telen ver­­­senyről is beszélt. – Nem lehet olyan élel­mi­szereket beengedni az EU-ba, amelyeket nem ugyan­olyan szigorú szabályok sze­rint állí­tottak elő. Ez a leg­alapvetőbb versenyfeltétel. Min­­den­kinek egy­­formán kell odaállni a rajt­vonalhoz – jelen­tette ki.

A jövő: tudás, feldolgozás, összefogás

A magyar mezőgazdaság ver­senyképességét nem a nyers­anyageladás, hanem a magas feldolgozottságú, minő­ségi ter­­­­mékek előállítása bizto­sít­hatja. – A magyar búzaszem nem versenyezhet az ukrán búza­szemmel, hanem magyar lisztté, kenyérré, minő­ségi termékké kell váljon, ami piacképes marad – hang­súlyozta. Ugyan­­­­akkor fi­gyel­meztetett: a magyar gaz­dák alig 10 száza­léka ren­delkezik agrár­szak­képzett­séggel, ami súlyos hát­rányt jelent az alkal­maz­kodásban. Ezért kulcsfontosságúnak ne­vezte a falugazdász-háló­zat, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szö­vet­sége (MAGOSZ), valamint az agrár­ka­mara tanácsadói sze­re­pének megerősítését. A mi­niszter hang­súlyozta: amíg van tudás, amíg van szándék, „amíg itt vagyunk egymásnak”, addig mindig van remény is. – A magyar Agrár­mi­nisz­térium kiemelt figyel­met fordít a külhoni gazdál­ko­dók támogatására, hogy biz­­to­sítsa számukra a szülő­földön való boldogulást. Kez­deményezéseinkkel évről évre egyre több gazdálkodót érünk el a Kárpát-medence magyarlakta területein. Külhoni ösztöndíj- és gyakornokprogramjaink a fiataloknak is lehetőségeket biz­tosítanak. A Kárpát-me­dencei Falugazdász Hálózat pedig valódi sikertörténet – nyomatékosította. Nagy István ismételten a közösség erejét hangsúlyozta, amikor azt mondta: „Nem kell minden kérdésre tudnod a választ. Elég, ha tudod, kitől kér­dezhetsz. Mert senki sincs egyedül.” A miniszter szerint a Kárpát-medence gazda­társa­dal­mában van tudás, ta­pasztalat, erő és szándék is – csak össze kell fogni, hogy megvédjék élet­formájukat és biztos jövőt építsenek.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!