A januártól hatályba lépett adóügyi és ügyviteli változásokról Bálint Csaba könyvszakértő, közgazdász, valamint Dimén Hunor Dénes, az Adó- és Pénzügyi Hivatal Hargita megyei vezetője tájékoztatta az érdeklődőket a Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) székhelyén. Bálint Csaba úgy véli, a módosítások a vállalkozói szféra egyes ágait ellehetetlenítik, másokra meg jelentős terhet rónak, ezért arra biztatta a jelenlévőket, ha eddig nem is, de most már ideje lenne utcára vonulniuk, megfogalmazva követeléseiket a kormány felé. Az előadó úgy látja, a politikusok a szakmai előrelépések helyett inkább „külcsínnel” ámítják az állampolgárokat, miközben a vállalkozók olyan alapvető nehézségeket kell leküzdjenek, mint hogy nem működik az Országos Cégnyilvántartási Hivatal vagy az Adó‑ és Pénzügyi Hivatal honlapja, amit pedig– adott esetben – percekig sem tudnak nélkülözni.

Korlátozott készpénzforgalom

November 11‑én lépett hatályba a készpénzhasználat korlátozásáról szóló kormányrendelet, ám Bálint szerint ezekről sok vállalkozó a mai napig nem tud. Az előírás szerint a jogi személyek pénztárában lévő készpénz összege a nap végén nem haladhatja meg az ötvenezer lejt, ellenkező esetben a különbözetet 48 órán belül le kell tenni a bankba. Több, önállóan működő munkapont esetén mindeniknél külön lesz érvényes a kasszaplafon. Bálint szerint erre a rendelkezésre kifejezetten érdemes odafigyelni, mivel ennek okán az Adócsalás Elleni Főigazgatóság (DGAF) jelentős bírságokat rótt ki tavaly év végén. Bálint az ügyfelek figyelmét is felhívta arra, hogy a számlakifizetés készpénzzel való részletfizetése megszűnt, így a banki utalás és az egy összegben való kifizetés maradt lehetőségként. A jogi és magánszemélyek közötti készpénzforgalmat is szabályozták, ennek értelmében két jogi személy között öt‑, egy jogi és egy magánszemély között tíz‑, két magánszemély között pedig ötvenezer lej lehet a maximális készpénzmozgás, kifizetés.
A vállalatok számára a tavalyi évhez képest könnyítés, hogy osztalékot tízezer lejig lehet kivenni készpénzben, de csak évente egyszer. A készpénzkezelést módosító szabályzat nem érinti a fizetések kiadását, az adóbefizetést, vagy a banki betéteket, ezeket továbbra is lehet készpénzzel intézni. A rendelkezések értelmében a delegáltnak adott pénzösszeg is megváltozott, külföldi kirendeltség esetén legfennebb tízezer eurót, belföldinél ötezer lejt adhatnak. 

Válaszút előtt 

Az előadó az ételjegyekre vonatkozó változásokra is kitért, miszerint napi negyven lejben plafonálták azok értékét, de több adót kell fizetni utánuk.

– Január elsejétől nemcsak tíz százalék jövedelemadót, hanem tíz százalék egészségügyi hozzájárulást is ki kell a jegyek után fizetni, ami betegség, kiszállás vagy hiányzás esetén nem jár

– foglalta össze Bálint.

A mikrocégeknek is radikális változásokkal kell szá­mol­ni­uk, elsősorban amiatt, mert ha pro­fit­a­dó-fizetővé vál­nak, nem léphetnek vissza mikrovállalkozássá. Bálint pon­to­sítva elmondta, hogy hat­van­e­zer euró alatt egy szá­za­lék, hatvanezer felett három, míg ötszázezer euró felett tizenhat százalék, utóbbinál válik profitadó-fizetővé a cég. 
Legrosszabb helyzetben azok az egyéni vállalkozások (PFA, ÎI, IF) vannak, melyek, ha hat minimálbér alatti jövedelemmel rendelkeznek, tíz százalék egészségügyi hozzájárulást, azaz 1980 lejt kell befizessenek (ez alól az egyetemisták és a más munkahelyen is tevékenykedők kivételek). Bálint szerint ezeknek a cégeknek nincs sok esélyük a túlélésre, és inkább a bezárásukat, megszüntetésüket javasolja.

– Ha van ötszáz lej jövedelmem, amiből tíz százalék jövedelemadót kell fizessek és 1980 lej egészségügyi hozzájárulást, kétség sem fér ahhoz, hogy veszteséges vagyok

– élt a példával. A szakember a normás egyéni vállalatokra vonatkozó változásokról is beszámolt, mint rámutatott, ezek köréből az IT-ágazat kikerült és a huszonötezer euró fölött kereső személyek jövedelemalapú adózásra kell átálljanak.
Az előadó arra is kitért, hogy magánszemély és jogi személy között változnak a bérleti kifizetések feltételei is, ami azt jelenti, hogy ingatlan-, raktár- vagy garázsbérlés esetén a magánszemély helyett a cégnek kell kifizetnie a tíz százalék jövedelemadót, amit leszámolnak a bérleti díjból.

Digitális számlarendszer

Január 1-jétől az elektronikus számlázás kötelező minden, a vállalkozások közötti tranzakcióban, ennek kiállításához elektronikus aláírást kell vásárolnia a vállalatnak. Ám míg elméletben tisztán működik a folyamat, a gyakorlatba ültetése akadozik. Bálint először arra mutat rá, hogy a bankok által kiadott elektronikus aláírás legtöbbször nem kompatibilis az azt hitelesítő programmal, így a tokenalapú aláírás megvásárlását javallja. A szakember bemutatva a pénzügyi hivatal oldalára történő számlafeltöltés folyamatát elmondta, hogy sokszor napokat kell várni, hogy az ANAF oldala reagáljon a feltöltésre, vagy egyáltalán lehetővé tegye azt. Bálint humorosan megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint a rendszer éjjel működik jobban, így akkor hatékonyabban és hamarabb célt lehet érni. Ugyanakkor figyelmeztette a vállalkozókat, hogy az idei számlákat legkésőbb március 31‑ig fel kell tölteni az ANAF rendszerébe, ellenkező esetben, öt nap késedelmi időt követően 1000‑10 000 lejes büntetésre is számíthatnak a vállalatok. Megjegyezte, hogy a rendszer hibaüzeneteit programozási nyelven írták, ezért ha a vállalkozók elrontanak valamit a feltöltés során, nem tudnak rájönni, hogy hol hibáztak, nem tudnak tanulni belőle.
Az előadás végén a vállalkozókban feltevődött kérdéseket Dimén Hunor Dénes igyekezett megválaszolni, melyek alanya főként az ingatlanbérlés, a készpénzzel való vásárlások és a pénztárkezelés voltak. Speciális esetek tekintetében is számos kérdés merült fel, amelyekre jóindulatuk ellenére sem tudtak mindig választ adni a szakértők, arra hivatkozva, hogy az új rendelkezéscsomagban sok a fehér folt.