A saját használatra szánt alkoholos italok adómentes mennyiségét 200 literre emelő, a képviselőház által elfogadott módosítás várhatóan jövőtől érezteti majd hatását, a pontos alkalmazási feltételeket azonban a végrehajtási szabályok tisztázzák – hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre János Előd (medalionképünkön). A pálinkafőző szerint a változás elsősorban a bőséges gyümölcstermésű években jelenthet könnyebbséget, amikor is az 50 literes adómentes keret hamar szűknek bizonyulhat.

A nagyobb mennyiség lehetősége ugyanakkor nem mentesít a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek alól. A szakember arra figyelmeztet, hogy a saját főzőberendezést hivatalosan be kell jegyeztetni a vámhivatalnál, a gyümölcsösnek vagy a háztáji gyümölcsfáknak pedig szerepelniük kell a mezőgazdasági nyilvántartásban. A tevékenység időpontját minden alkalommal, amikor főzni szeretnénk, le kell jelenteni a vámhivatalhoz, közölve a lepárlás kezdetét, a gyümölcscefre mennyiségét, a főzés időtartamát – hány napig fog tartani –, a párlat hozzávetőleges mennyiségét és alkoholfokát. Ezt követően, amikor a folyamat véget ért, 72 órán belül jelenteni kell a tényleges mennyiséget, a kihozatalt, valamint az alkoholfokot. Ez azét fontos, mert a hatóság ilyen formában követni tudja, hogy mikor érjük el a jövedékiadó-mentes mennyiséget. E fölött – jelenleg 50 liter, alkoholfoktól függetlenül – a termék már jövedéki adóköteles. Mivel a vámhatóságnak jogában áll magánfőzőket is ellenőrizni, csak a törvények betartása mellett nem érhetnek meglepetések. Az adómentesség tehát nem jelenti azt, hogy a törvényben meghatározott párlatot, pálinkát előállíthatunk mindenféle kötelezettség nélkül, mondja a szakember.

Bérfőzés mint lehetőség

Akinek nincs saját pálinkafőző berendezése, vagy nem rendelkezik a főzéshez szükséges szaktudással, bérfőzdébe is viheti a cefrét. János András Előd szerint ilyen esetben a bérfőzde gondoskodik a törvényes keretek betartásáról, a termelőnek csak a főzés díját kell kifizetnie. 

A kedvezmény kizárólag saját fogyasztásra szánt italra vonatkozik, a kész párlat értékesítésére nem ad lehetőséget. Egy háztartásban élő több generáció sem számíthat külön-külön adómentes keretre: a mennyiségi határ háztartásonként értendő.

A szakember úgy véli, a módosítás a kereskedelmi pálinkapiacot nem fogja érdemben befolyásolni. A háztartások eddig is igyekeztek hasznosítani a fölösleges gyümölcsöt, a nagyobb keret pedig elsősorban azt segítheti, hogy ez kiszámíthatóbban, törvényesen történjen.
Felhívta a figyelmet: a pálinkafőzésnek Székelyföldön régi hagyománya van: úgy tartják, ha egy turista azt kérdezi, hol főznek pálinkát a faluban, a válasz úgy szól, hogy a templomtorony kivételével szinte minde­nütt. A humor mögötti valóság az, hogy a saját termés feldolgozása sok család számára ma is a gyümölcs hasznosításának természetes része. A törvénymódosítás éppen ezért jelenthet nagyobb biztonságot azoknak, akik a saját fogyasztásukra készítenek párlatot törvényes keretek között.

Bőséges termés, értékes termék

Az idén Székelyföldön az alma, a körte és a szilva, valamint az erdei gyümölcsök, például fekete áfonya, bőségesen teremtek. A háztáji gyümölcsösök tulajdonosai a friss fogyasztás, a tárolás, a lekvár- és kompótfőzés, a fagyasztás, a gyümölcslé készítése, valamint állatoknak takarmányként való felhasználása után is jelentős fölösleggel maradhatnak. Az értékesítés sem mindig egyszerű, hiszen amikor sok háztartásban terem bőségesen gyümölcs, a piaci kínálat is megnő. „Ilyenkor kerül előtérbe a pálinkafőzés, amellyel új értéket adhatunk a megmaradt gyümölcsnek” – magyarázta János András Előd.

A saját gyümölcsösből származó termésnek külön értéke van, hiszen a tulajdonos maga tudja, miként gondozta a fáit, és milyen növényvédelmi kezeléseket alkalmazott. Sok háztáji gyümölcsösben kevésbé intenzív a növényvédelem, mint a nagyüzemi termesztésben – szinte bio minőségű gyümölcsről beszélhetünk –, amely feldolgozása egy értékes végső terméket eredményez.

A pálinkakészítés előnye, hogy olyan értéket teremtünk, amely több éven keresztül megőrzi a minőségét és fogyaszthatóságát. A terméshozam évről évre változhat. Jó példa erre a tavalyi év, amikor a májusi fagyok miatt mind a termesztett, mind az erdei gyümölcsök szinte kivétel nélkül elfagytak. Rendkívüli bőséges gyümölcstermés egy évtizedben egy-két alkalommal van.

A szakember szerint a most elfogadott módosítás ilyen helyzetekben jelenthet nagyobb mozgásteret. A cél nem az, hogy mindenáron minél több pálinka készüljön, hanem az, hogy a fölösleg ne vesszen kárba, megfelelő feldolgozással értékes termékké alakulhasson.

A minőség fontosabb a mennyiségnél

A székelyföldi pálinkakultúra az elmúlt években sokat fejlődött – mutatott rá a szakember. Ebben a pálinkakészítők munkája mellett a szakmai rendezvények és versenyek is szerepet játszottak. Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny például jó lehetőséget ad a pálinkák megmérettetésére, a szakmai fejlődésre, és nem utolsósorban minél több jó minőségű párlat készül, ezáltal a készítő baráti és ismerősi körében is van lehetőség a minőségi terméket kóstolni, így egyre szélesebb körben lesz ismert a minőségi pálinka és ennek kulturált fogyasztása. 

János Előd szerint a nagyobb mennyiségi keret mellett sem szabad szem elől téveszteni a legfontosabb szempontot: a jó pálinka minősége nem a lefőzött literek számától függ, gondos munkával inkább kevesebbet, de jó minőséget készítsünk. 

– Ne az legyen az első kérdés a szomszédtól: „Koma, hogy eresztett, mennyi lett?”, hanem az, hogy „Milyen lett a pálinka, jól sikerült-e?” A kevesebb néha több. Törekedjünk a minőségi, tiszta párlatok készítésére, mert a jó gyümölcs megérdemli, hogy minőségi végtermékké váljon

– fogalmazott a pálinkafőző.

Felhívta a figyelmet: az új szabályozás a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után fog érvénybe lépni, és akkor válik egyértelművé, hogy mikortól és milyen feltételekkel lesz alkalmazható a 200 literes adómentes keret.