– Mit jelent ma egy közösségnek a címer? Egyáltalán kinek lehet saját címere?

– A címer olyan pajzsba foglalt színes jelkép, amely egyéniesít és megkülönbözteti viselőjét. Ma Romániában csak közigazgatási egységeknek: megyének, városnak és községnek fogadnak el hivatalosan jelképeket, címert és zászlót, kormányhatározattal. Nem önálló falvaknak nem lehet hivatalos címerük. Ezeknek a címereknek meg kellene különböztetniük egymástól a közigazgatási egységeket, olyan elemeket tartalmazniuk, amit más nem használ, ám sok esetben az az igény, hogy a székelyföldi községi címerekben szerepeljenek az új székely címer elemei, a nap és a holdsarló, ami az összetartozást jelképezné. Csakhogy nem a címer, hanem a zászló az a szimbólum, amely az összetartozást hivatott jelképezni.

– Milyen tévhitekről, tévedésekről beszélhetünk, mit tudunk ma a székelyek címereiről?

– Nagyon sok tévhit létezik mind a régi, mind az új székely címerről, kezdve attól, hogy az interneten fellelhető és a mesterséges intelligencia által adott információk is hamis állításokat tartalmaznak a témában. Meggyőződésem szerint az interneten fellelhető magyar nyelvű heraldikai közlések fele hamis, félrevezető. Ezeket nem rossz szándékkal töltik fel, csak nem ismerik a helyzetet, hiszen a kommunista időkben nem lehetett címertannal foglalkozni, azután pedig már nem volt rá igény. Az egyik legnagyobb tévedés, hogy a régi szakirodalom szerint 1437-ben Zsigmond király élete utolsó évében megváltoztatta a székelyek címerét, napot és holdat adományozott nekik, mivel „mind nappal, mind éjszaka hősiesen védték a hazát”. Erre azonban egyáltalán nincs bizonyíték, és nem is logikus az állítás, hogy harci érdemekért valakinek elveszik azt a címerét, amelyben katonai jelképek vannak. Különben is, az új székely címer csak a 17. században jelent meg.

– Hogy nézett ki a régi székely címer, és milyen az új?

– Sok téves ábrázolással ellentétben, ahol kék alapon jelenítik meg a régi székely címert, az vörös mezőben kardot tartó páncélos kart jelenített meg, a kardra szúrt elemek sora pedig pont fordított, tehát korona, szív és medvefej! Erről több bizonyíték is fennmaradt, például egy 1512–1516-ból származó festett címer a székelydályai református templom szentélymennyezetén, az 1510-es évekből származó székely címer a csobotfalvi templom egyik volt oltárának predelláján (az oltárépítmény gyakran festményekkel, domborművekkel díszített része – szerk. megj.), valamint az a fából készült pajzsra festett címer, amely a csíkmenasági római katolikus templom mennyezetén, egy bordakereszteződésben található. Ezek mindegyikén vörös mezőben ábrázolják a kardot tartó páncélos kart. Az új székely címer pedig, a kék mezőben nap és holdsarló, sokkal később jelent meg, valamikor a 17. században, hogy biztosan mikor, arra nincs egyértelmű bizonyíték.

– Mit tudunk az új székely címer történetéről?

– 1580-ban megjelent ugyan a nap és a holdsarló Báthory Kristóf vajda emlékérmén, de ez nem jelenti azt, hogy a páros a székelyeket jelképezte volna. Báthory Zsigmond fejedelem 1595-től használt összetett címerén is megjelentek ezek a jelképek, de itt sem egyértelmű, hogy az a székelyekre utalt, hiszen havasalföldi és moldvai címereken is megjelent a nap és a hold. Bocskai István 1606-os dukátján, tallérján és faragott kőcímerén megjelent a nap és a hold, a növekvő sas és a hét bástya, külön-külön mezőben, itt már elképzelhető, hogy ezek az erdélyi rendeket, köztük a székelyeket jelképezték. Azt, hogy a nap és a holdsarló biztosan a székely rendi nemzet jelképe, 1659-ben határozta meg Erdély országgyűlése, amelyet Szászsebesen tartottak. Ott határozták el, hogy a rendeket pecsétekkel látják el, s azok mit ábrázolnak: a vármegyéket a növekvő sas, a székelyeket a nap és a holdsarló, a szászokat a hét bástya.

– A címer mellett fontos szerepe van ma is a zászlónak. Mi a története a jelenleg használt székely zászlónak?

– Ezt a zászlót 2004-ben alkották meg a Székely Nemzeti Tanács zászlajaként, és a román kormányok általi tiltások hatására is egyre többször, egyre nagyobb számban jelent meg, főleg rendezvényeken. Olyannyira, hogy 2009-ben a Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés úgy határozott, hogy ez legyen Székelyföld jelképe. Megfogalmazásomban ez a zászló a székely autonómiaharc jelképe, és a székely közösséget szimbolizálja. Ez már így ivódott be a köztudatba. Az SZNT zászlajaként még elment, de ha már a székelységről beszélünk, nem ártana a heraldikailag helytelenül megjelenített nyolcágú csillagot napra kicserélni. Nem csinnadratta közepette, csak a következő zászlók készítésénél jó lenne napot ábrázolni, a közel négy évszázados múltjára való tekintettel, a történelmi hűség kedvéért.

– Mit lát, hogy használják ma a közösségek a címereiket?

– Előbb az önkormányzatoknak kell egyezségre jutniuk a címertervről, majd három címertani testület szűrőjén átjutva kormányhatározattal véglegesítik azt. Nagyon nehéz elfogadtatni egy címert, főleg Székelyföldön vagy a magyar többségű közigazgatási egységekben. Állandó gáncsoskodásba ütközünk. Vannak olyan címerek, amelyek elfogadásáért több mint tizenöt évig harcoltunk, no meg olyanok, amiket el sem fogadott a kormány. Most pedig azt látjuk, hogy egyes elöljárók nem a kiharcolt címert használják, hanem különböző logókat készítenek helyette. Meg is említem Marosvásárhelyt, Székelyudvarhelyt és Csíkszeredát, ahol vagy a címerből ihletődött logót, vagy egy teljesen más ábrát használnak, belemagyarázva a várost jelképező elemek szerepét. Én ezt egyáltalán nem támogatom – ha van valakinek egy címere, ami ősi jelkép, akkor használja azt. Logója bárkinek lehet, azt bármikor meg lehet változtatni, megszűnhet, majd egész mást alkalmazhatnak helyette. Ha kiharcoljuk azt, hogy legyen saját címerünk, akkor azt kell használni örök időkig!