Atermészetes anyagok előnye a vegyi műtrágyákkal szemben, hogy nem csu­pán gyors tápanyagpótlást nyúj­ta­nak, hanem hosszú távon javítják a talaj szer­kezetét és a vízgazdálkodást – erre mutat rá a Multidisciplinary Digital Publishing Institute (MDPI) oldalán közzétett tanulmány, amely a talaj pH-értékének javítását tárgyalja. Ám a természetes nem föltétlenül biztonságos: ha nem megfelelő arányban vagy nem megfelelően feldolgozva alkalmazzuk, a természetes anyagok fitotoxikus, azaz növénykárosító hatásúak is le­hetnek. Különösen figyelni kell a talaj pH-értékére: savas talajon gyakori a kalciumhiány és a gyenge tápanyagfelvétel, lúgos talajon viszont a mikroelemek válnak hozzáférhetetlenné. 

Csak óvatosan a kávézaccal!

A kávézacc értékes szervesanyag-forrás, amely kisebb mennyiségben nitrogént, foszfort és káliumot is tartalmaz – mutat rá a tanulmány. Használják agyagos föld feljavítására és homokos talaj vízmegtartó képességének javítására is. Használata akkor igazán hatékony, ha lebomlik a komposztban, így javítja a talajszerkezetet és fokozza a mikrobiális aktivitást. 10–20%-os arányban érdemes a komposztba keverni, és semmiképp ne szórjuk a földre, mivel savtartalma miatt károsíthatja a növényeket. Ha frissen kerül a talajra, lebomláskor nitrogént vonhat el a gyökérzónából, ami sárguló leveleket, lassuló növekedést okozhat. A koffein- és fenoltartalom ráadásul csírázásgátló és fitotoxikus hatással lehet a fiatal növényekre.

A lúgosító hamu

A tiszta, kezeletlen fa hamuja erősen lúgos hatású, valamint jelentős mennyiségű kalciumot és káliumot tartalmaz. Évente legfeljebb 1–2 kilo­gramm elterítése javallott tíz négyzetméternyi földterületen, a talajba ásva. Savas talajon ja­víthatja a növények tápanyagfelvevő-képességét, ám nem szabad közvetlenül a növények szárának és gyökerének közelébe szórni. Ha túl sok hamu kerül a talajba, mikroelemhiány (pl. vas, mangán) léphet fel, ami lassítja a növények fejlődését, ugyanakkor fitotoxikus hatású lehet. Savanyú közeget kedvelő növényeknél kerülendő a használata.
Kőzetőrlemények, porrá őrölt tojáshéj

A tojáshéj kalcium-karbonátban gazdag és enyhén meszező hatású, ami javító hatással van a savas talajra. Érdemes porrá zúzva a talajhoz vegyíteni, mivel a nagyobb darabok lassabban bomlanak. Túlzott használata fokozott pH-emelkedést okozhat, ami gátolja más tápanyagok felvételét.  
Hasznos talajjavító a bazaltliszt és a zeolit is, melyek fokozatosan felszívódó ásványi anyagokat biztosítanak, és javítják a talaj kationcsere-ka­pacitását. Ezeket zsákos kiszerelésben árusítják: 10 kg zeolit komposzttal vegyítve 30-40 köbméter föld feljavítására elegendő. Ha a víz- és tápanyagtartást egyszerre kell javítani, a biochar (szén) kiválóan segíti a víz- és tápanyagmegtartást. Kizárólag beáztatva (pl. trágyalével) juttassuk talajba, 10%-os keverési arányban. Ha a bioszén szárazon kerül ki a talajba, átmenetileg megkötheti a tápanyagokat, ami növekedési visszaesést okozhat. Túl nagy arányban a talaj vízháztartása is felborulhat.

Zöldhulladék és mulcs

A konyhai növényi maradékokat és a kerti zöld­hulla­dékot kizárólag komposztálva szabad hasz­nálni. A nyers növényi hulladék túl magas ned­ves­ségtartal­ma le­vegőtlen rothadást okozhat, ami gyökérkárosító, fitotoxikus vegyületek képződéséhez vezethet. Éppen ezért külön érdemes gyűjteni, kezelni és beoltani. Miután felaprózódott és használhatóvá érett, jelentősen javíthatjuk vele a talaj szerkezetét, vízmegtartását és tápanyag-szolgáltató képességét.