Kikelet a Tavasz utcában?
3,4 millió lej és 18 hónap áll egy szociális munkásokból, közösségi egészségügyi asszisztensekből, pszichológusokból, oktatási és egészségügyi mediátorokból felálló csapat rendelkezésére ahhoz, hogy elindítsanak és bejárassanak egy olyan mechanizmust, ami által a sérülékeny közösségek tagjai hatékony választ kapnak a legfontosabb problémáikra és esélyt egy jobb életpályára.
Szeptember elején olyan finanszírozási szerződést írt alá a Csíkszeredai Szociális Igazgatóság, amely pozitív elmozdulást ígér a sérülékeny helyzetben lévő családok – kiemelten a gyermekek – javára szóló közösségi szolgáltatások területén. Az Együtt a változásért! elnevezésű projekt a Svájci–Román Együttműködési Program második Svájci Hozzájárulása keretében, a Társadalmi Befogadási Program – 1. komponens: Integrált közösségi szolgáltatások városi marginalizált területeken elnevezésű program részeként valósul meg, teljes költségvetése 3 397 370 lej, amelyből 2,88 millió lej (85%) a Svájci–Román Együttműködési Program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás, és 509 ezer lej (15%) Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzatának önrésze.
A törekvés jelentős beruházást hivatott biztosítani a sérülékeny helyzetben lévő egyéneknek, családoknak, illetve gyermekeknek nyújtott közösségi szolgáltatások fejlesztésébe: azt célozza, hogy ezeket integrált szemlélettel kezelve, a szociális, egészségügyi és oktatási területek közötti együttműködést felerősítve, hatékony válaszokat adjon az érintettek valós szükségleteire. A projekt megvalósítási időszaka másfél év, ami a finanszírozási szerződés hatálybalépésének napjától kezdődik, közölte lapunkkal a Csíkszeredai Szociális Igazgatóság.
Ahol a város szövete kilyukadt
Csíkszereda területén két ún. informális – tehát nagymértékben hivatalos jogi, tervezési és építésügyi és egyéb szabályozásokon kívül kialakult – telep van: a Tavasz utcai és a Somlyó 33. Szociális tekintetben ma ezek a város leginkább sebezhető pontjai. A két telepen – egy 2025 szeptemberében végzett szükségfelmérés adatai alapján – összesen 578 személy lakik, nagy többségük roma származású. Mindkét közösségben alacsony a foglalkoztatottság, hiányos a közmű-infrastruktúra, és a családok többsége mélyszegénységben él. A Somlyó 33. szám alatti közösség helyzete az ottani stabilabb építmények, a fejlettebb infrastruktúra – pl. víz, villanyóra – okán jobb, de a tulajdonjog hiánya és a korlátozott szolgáltatások ott is fennállnak. A Tavasz utcai közösség ezzel szemben egyfajta permanens lakhatási és higiéniai válsághelyzetben van, ahol az infrastruktúra hiánya és az alacsony jövedelem komoly egészségügyi és szociális kockázatokat hordoz.
Nem panaceum, de nem is csak sebtapasz
Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a projekt lényege. A szociális igazgatóság közlése szerint az, hogy szociális, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson, de ezeket összehangoltan kezelve és az egyes személyek és családok szükségleteihez igazítva tegye.
Az egészségügy területén a projekt megelőző és egészségnevelési tevékenységeket, családtervezési tájékoztatást, tanácsadást, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítését, valamint a sérülékeny helyzetű személyek nyomon követését foglalja magába, a közösségi egészségügyi asszisztens bevonásával.
Az oktatás területén a gyermekek tanulást támogató foglalkozásokban, felzárkóztató programokban részesülnek, valamint román-, magyar- és matematikatanárok segítségét vehetik igénybe. Emellett lehetőséget biztosít a Második esély elnevezésű oktatási programban való részvételre.
– A projekt célja, hogy 157 személynek és 70 családnak nyújtson integrált közösségi szolgáltatásokat a célzott sérülékeny közösségekben. A közvetlen kedvezményezettek közé tartozik 110, 7–15 év közötti gyermek és családjuk, 32 fiatal, akik családtervezési tájékoztató és szemléletformáló programokban vesznek részt, valamint 15 kedvezményezett, akiket támogatunk a Második esély oktatási programba történő bekapcsolódásban
– közölte lapunkkal az igazgatóság.
A szociális ellátás területén szükségletfelmérés, esetkezelés, tanácsadás, a szociális jogosultságok és szolgáltatások elérésének támogatása, valamint az érintett intézmények közötti együttműködés valósul meg.
Hol áll most a projekt…
Jelenleg a szociális helyzetfelmérés aktualizálásával párhuzamosan a gyakorlati feladatokat kivitelező Integrált Közösségi Csapat (ECI) megszervezése zajlik, amely a szociális ellátás, az egészségügy és az oktatás területén dolgozó szakemberekből, mellettük a projekt irányításáért és végrehajtásáért felelős munkatársakból áll. Az ebben a csoportban dolgozó szociális munkások, közösségi egészségügyi asszisztensek, pszichológusok, pedagógusok és más szakemberek feladata lesz, hogy a gyermekek és családok szükségleteire hatékony és a helyzethez mérten a legmegfelelőbb válaszokat adjon.
…és hová jutna el 18 hónap alatt
– A számszerűsíthető mutatók mellett olyan eredményeket is szeretnénk elérni, amelyek valódi változást hoznak az emberek és a közösség életében: a gyermekek iskolai részvételének növelését, az iskolai lemorzsolódás megelőzését, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, az intézmények közötti együttműködés megerősítését, valamint egy hatékony, az Integrált Közösségi Csapat által működtetett beavatkozási mechanizmus kialakítását
– jelezte a szociális igazgatóság. Úgy fogalmaztak: a projekt sikerét
– a finanszírozási szerződésben vállalt mutatók teljesítésén túl – „azzal mérjük, hogy a kialakított szolgáltatások milyen kézzelfogható hatást gyakorolnak a gyermekek és a családok életére. Célunk, hogy a projekt végére ne csupán jobb szolgáltatásokat hozzunk létre, hanem valódi lehetőségeket is biztosítsunk számukra, hozzájárulva egy befogadóbb és szolidárisabb közösség kialakításához”.
A jelenlegi állapotok konzerválása nem lehet cél
Csíkszereda önkormányzatának 247/2022-es számú határozata hosszú távú stratégiaként a két telep teljes vagy részleges felszámolását irányozza elő. Ennek fényében megkérdeztük, a finanszírozás tartalmaz-e lakhatási vagy infrastrukturális fejlesztési intézkedéseket. A szociális igazgatóság azt közölte: a projekt „nem lakásépítési program, és nem irányul jelentős infrastrukturális beruházások megvalósítására”. A hangsúly a szolgáltatások fejlesztésén, az intézmények közötti együttműködés erősítésén és a gyermekek, illetve családok támogatását szolgáló integrált beavatkozásokon van, húzták alá.
Arra, hogy a Tavasz utcai telepiek valamikor rendezettebb lakhatási körülményekhez jussanak, például egyes családok bérlakásokba kerülhessenek, az oktatási és munkaerőpiaci beilleszkedés támogatása, illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása az egyik kulcs.
„Le kell konkrétan, családokra bontva (jogi, urbanisztikai, szociális szempontból) szakmai tanulmányokban írni azt, ami evidencia: hogy ezek a telepek, az ott lakók életkörülményei semmilyen szempontból nem megfelelőek, sőt tarthatatlanok. A tanulmányok elkészülte és kiértékelése nyomán fogalmazódhatnak meg azok a konkrét irányok, amelyek a lakhatási és egyéb szociális problémákra fenntartható választ adnak. Tény, hogy a városban több szociális rendeltetésű lakhatási felületet kell létrehozni, azoknak a családoknak, akik képesek lesznek állandó, bizonyítható jövedelmet generálni és havi bérleti díjat kifizetni”
– közölte az önkormányzat.
Csitulnak-e az együttélési problémák?
A szociális igazgatóság szerint a romatelepek környékén fennálló együttélési gondok tompításához is hozzájárulhat a projekt, azzal, hogy szorosabb együttműködést szorgalmaz a rendőrség, csendőrség, oktatási intézmények, egészségügyi szolgálatok, civil szervezetek között, másrészt orvosolja a közösségi bizalomhiányt, egyebek mellett támogatva a lakossági fórumok és párbeszédplatformok működését, hogy a lakók közvetlenül is beleszólhassanak a döntésekbe.
– A cél nem a szigorítás, hanem a partnerségen alapuló bizalomépítés – hogy a Tavasz utcai és Somlyó-telepi lakók a városi közösség aktív résztvevőivé váljanak, ne elszigetelt szereplői legyenek
– közölték.
Az interetnikus viszonyokra rákérdezve azt mondták: a feszültségek többsége nem etnikai, hanem társadalmi és gazdasági eredetű, és amilyen mértékben halad a mélyszegénység felszámolása, olyan mértékben várható javulás.
