Kétezerhuszonhárom december 18-án kora délután beomlott a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium felújítás alatt álló bentlakásépületének középső része. Szerencsére viszonylag kevés diák tartózkodott a hálótermekben a katasztrófa idején. Négy, 15–17 év közötti tanuló szorult a romok közé, a 17 éves farkaslaki Sipos Dávid a helyszínen életét vesztette, három lány kórházba került, egyikük, Barabás Orsolya január elején Marosvásárhelyen elhunyt, ket­ten felépültek. 

Az élet megy tovább

A váratlan tragédia mély döbbenetet keltett az udvarhelyiekben és nem csak – cikkünkben annak próbáltunk utánajárni, egy év után hol tart a történtek kivizsgálása, a felelősök kérdőre vonása, a közösség gyógyulása, illetve hogy mi lesz az azóta statikailag megerősített, lezárt épülettel? 
A „Giminél” – ahogy a városban mindenki hívja – belső körben megszervezett, méltóságteljes, csendes megemlékezésre készülnek, tudatta lapunkkal Laczkó György igazgató. 

– Nem tudok semmit mondani arról, hogy hol tart a felelősség megállapításának ügye. Nekünk nem ezzel kell foglalkozni, ami megtörtént, azt nem lehet már visszafordítani. Nagy trauma ez a közösségünknek, az élet viszont megy tovább. A diákokra is tekintettel, nekünk az a dolgunk, hogy próbáljunk előre nézni

– fogalmazott.

A tárgyalóteremtől még messze vagyunk

A bentlakásomlást követően a megyei prefektusi hivatal azt ígérte, kéthetente beszámol az ügyet illetően az előrelépésekről. Megkeresésünkre most viszont Petres Sándor prefektus azt nyilatkozta, hivatala már nem tud naprakész információkat a kivizsgálások előrehaladásáról, mivel a közigazgatási intézkedések végrehajtásával hatáskörük megszűnt. Mint mondta, az ügyészségnek nincsen semmiféle kötelezettsége, hogy beszámoljon – jelen esetben a prefektúrának –, és ezt nem is teszi meg. 
Forrásaink szerint a korábban hatósági felügyelet alá vont három személy – a kivitelező vállalat vezetője, a projektmenedzser és a tervező – ellen végrehajtott intézkedéseket feloldották, ellenben a továbbiakban vádlottakként szerepelnek az ügyben. Az ügy kivizsgálásában eljáró Marosvásárhelyi Fellebbviteli Ügyészséget is megkerestük, ám azon túl, hogy dolgoznak az ügyön – arra hivatkozva, hogy a fejlemények nem nyilvánosak –, nem kaptunk érdemi választ. Az ügyészségtől többek közt azt szerettük volna megtudni, fennáll-e bármilyen akadályozó tényező a vádirat összeállításában, elkészült-e az a technikai szakvéleményezés, amit a bentlakás állapotáról kért az ügyészség, és milyen intézkedések szükségesek még ahhoz, hogy az ügyet tárgyalásra terjeszthessék elő. 
Maradtunk a csenddel – a lényeg röviden annyi, hogy zajlik a nyomozás és az ügy még nem került bírósági szakaszba. Jogászok véleménye szerint nem példa nélküli, hogy egy ennyire bonyolult és szerteágazó esetben ilyen sok időt vegyen fel a kivizsgálási szakasz.

A belső „rendrakás” elmaradt

„Mivel semmilyen előrelátható jelét, üzenetét nem kaptam és nem láttam a december 18-án történteknek, ugyanolyan tehetetlenül és döbbenten állok az események előtt, mint bárki más”. Ezt mondta tavaly de­cember 29-én Laczkó György iskolaigazgató. Mint megtudtuk, az első hetekben kivizsgálás kivizsgálást követett, a tanügyminisztériumtól, tanfelügyelőségtől kezdve számos egyéb hatóság „jelentkezett be” az iskolánál, mint rebesgetik, húsz év alatt nem volt annyi ellenőrzés, mint az elmúlt egy év során. A tanintézet belső működésében különösebb rendellenességre nem derült fény.
Mivel mindenféle történetek kezdtek keringeni a városban, például az omlás esetleges előjeleiről, tavaly december 27-i közleménye szerint a tanintézet vezetőtanácsa eldöntötte, hogy külső szakértő bevonásával felméri a belső kommunikációt és a szervezeten belüli bizalmat, az eredményekre alapozva képzésekben részesítik a diákokat és pedagógusokat, illetve kidolgoznak egy vészhelyzeti programot. Mint kiderült, ebből semmi nem valósult meg. Bár egy szociológus szakemberrel felvették a kapcsolatot, ám a rengeteg ellenőrzés, a szakhatóságok által bekért jelentések tömkelege miatt iskolán belül nem haladt előre az ügy. Viszont Lukácsi Katalin ügyvéd, aki a vezetőtanács felkérésére hetekig ellátta a sajtóval való kapcsolattartás feladatait is, megerősítette lapunknak, hogy nem porhintés volt a kezdeményezés, nem is mondtak le róla, ugyanis nemrég a szülői bizottság eldöntötte, hogy ha szerényebb keretek között is, de hamarosan lebonyolítják a felmérést, mert – ahogy Lukácsi fogalmazott – tenni kell a diákok mentális egészségének javításáért. 

A gyászfeldolgozás időbe telik

Korábban lapunk többször írt arról, hogy már a tragédia másnapjától kezdve mentálhigiénés szakemberek, lelkészek, lelkigondozók ajánlották fel segítségüket, a telefonos lelkisegély-szolgálat részéről is nagyon sokan önkéntes munkában vállalták a krízisintervenciós beavatkozást. A gimnázium iskolai tanácsadója mellé a Megyei Erőforrás és Nevelési Tanácsadó Központ közel 40 munkatársa sorakozott fel, heteken át egyéni és csoportos konzultációkkal segítették a diákokat, pedagógusokat a helyzettel való megbirkózásban, ez a lehetőség a karácsonyi vakáció idején sem szünetelt, tudtuk meg. 

– Mivel a veszteség­fel­dol­gozás egy hosszas, soktényezős folyamat, nem lehet konkrét adatokat felsorakoztatni, nem mérhető, hogy milyen százalékban járult hozza a szakmai segítség, az adott személy megküzdőképessége, támogató szociális rendszere a gyógyulási folyamathoz. Meglátásom szerint a lassú feldolgozás, több oldalról is támogatva, a gyászfeldolgozás törvényszerűségei szerint halad. Az reménykeltő, hogy az első három hónap után lényegesen csökkent az ez irányú megkeresések száma, ebből is arra következtethetünk, hogy szépen lassan gyógyulnak az akut sebek

– nyilatkozta lapunknak Molnár Katalin, az iskola nevelési tanácsadója. 

De ki adta ki a parancsot?

Mint ismert, az épületnél éppen vízelvezetési munkálatok zajlottak, az omlás oka talán az lehetett, hogy a fal közvetlen közelében, annak teljes hosszában és alatta is ástak. Az ingatlan a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonában van. Veres Stelian gazdasági igazgatótól tudjuk, hogy a kisebb időközi javítások mellett hosszú folyamat eredményeként 2017-ben a magyar állam felkarolta a gimnázium ügyét, ennek köszönhetően valósult meg a főepület és az elemi oktatásnak helyet adó épület teljes körű felújítása, majd 2023-ban kezdődött el a bentlakás épületének tervezési és engedélyeztetési folyamata. A 2023. december 18-án bekövetkezett tragikus baleset után a helyszín biztosítása érdekében sürgősségi beavatkozási munkákat rendeltek meg (szerkezeti és nem szerkezeti elemek megerősítését, részleges bontást és a tartószerkezet megerősítését), a kivitelezés május elejére fejeződött be, az építkezési fel­ügyelőség által elfogadott hivatalos átadás július 2-án történt meg, fejtette ki a gazdasági igazgató. 

– Az ügyészség által kiadott rendeletből az érsekség arra következtet, hogy polgárjogi felelősségét vizsgálják az ügyben. A vádirat tartalmát azonban eddig nem közölték az érsekséggel, és a tárgyalás időpontját sem tűzték ki. A vádirat ismerete nélkül nem tudjuk, ki adta ki a parancsot az épület alapját érintő munkálatokhoz

– mutatott rá Veres Stelian. 

Lesz felújítás…

Az érsekség gazdasági igazgatója azt közölte lapunkkal, az épület teljes körű felújításához szükséges urbanisztikai bizonylat kibocsátásához június 24-én már benyújtották a kérést a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalhoz. A hatósági engedélyek kibocsátása után esedékes kivitelezési munkálatok első szakaszának fedezésére a magyar állam már folyósította a támogatást. Veres Stelian végül hangsúlyozta, hogy együtt érző szívvel és mély fájdalommal gondol az érsekség az egy évvel ezelőtti tragédia áldozataira és az őket gyászoló családokra. 

– Tudatában vagyunk annak, hogy a veszteség okozta űrt és fájdalmat semmilyen emberi szó vagy tett nem pótolhatja. Őszinte részvétünket fejezzük ki mindazoknak, akiket e tragikus esemény érintett

– mondta. 
A Tamási Áron Gimnázium távolabbi településekről származó diákjai azóta a város más iskoláinak internátusaiban laknak. A „Gimi-bentlakás” újjáépítésének szándékát Szakács-Paál István polgármester is megerősítette lapunknak. 

– Több tárgyalást folytattunk az érsekséggel, nem hivatalos tárgyalásokat a magyar állam képviselőivel is, amelyek már mind arról szóltak, hogyan tudnánk újjáépíteni a bentlakást. Közben Udvarhely készül a szomorú évfordulóra, csendes megemlékezést tervezünk

– nyilatkozta. 
A tragédia egyéves évfordulóján, december 18-án 15.59-kor megszólal az összes harang a város templomaiban, ezt megelőzően és ezután is megemlékező istentiszteleteket tartanak, továbbá 16–18 óra között a helyszínen, a bentlakás épülete előtt mécsesgyújtással emlékezhetnek az élők az áldozatokra.