Nagyon sok olvasói jelzés érkezik szerkesztőségünkbe arról, hogy Csík­sze­re­da leg­kü­lön­bö­zőbb pontjain halmokban áll a szemét a hulladékgyűjtő szigetek mellett. Ennek nem az az oka, hogy a konténereket nem ürítenék, hanem az, hogy a visszaváltható italcsomagolásokért a szemeteseket felborító emberek azzal már nem törődnek, hogy vissza is pakolják a számukra nem hasznosítható hulladékot. 
Ilyen témájú fényképek, megjegyzések rendszeresen szerepelnek a Face­bookon, tudomásunk szerint a városházára is futnak be értesítések, és volt, aki már a népegészségügyi igazgatóságnál is panaszt tett. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a sajtónak erről úgy nyilatkozott: külön munkacsoportokat állítottak fel arra, hogy a szemetessé váló szemetesek környékét újra megtisztítsák, minden bejelentésre reagálnak, amilyen gyorsan tudnak. Szerinte a helyzeten az javíthat, ha az emberek nem dobják a kukába a visszaváltható palackokat, hosszabb távon pedig az, amikor bevezetik az új, digitális, zárt rendszerű – kártyával hozzáférhető – hulladékgyűjtőket.  
Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre kifejtette: számukra is kellemetlen, hogy a város szelektív gyűjtőhelyein rendetlenség van, de ez szélmalomharc. Megerősítette, hogy átcsoportosítás révén létrehoztak két csapatot, akik kifejezetten a guberálók után szedik össze a szemetet, valamint rendszeresen ellenőrzik a tárolók állapotát és a hulladékszállítási alkalmak számát is megnövelték. 

Felkészületlenség

Tavaly november végén indult el az ország egyik legfontosabb környezetvédelmi projektje, az ún. egyutas italcsomagolások kötelező visszaváltási, betétdíjas rendszere. Első körben azt gondolták, hogy a gyártók számára lesz a legnehezebb ennek elindítása, ugyanis minden terméket egyenként regisztrálniuk kellett, de ez nem okozott különösebb gondot. A problémát a nem megfelelő infrastruktúra és logisztika jelenti, a RetuRO nem volt felkészülve a rendszer működtetésére – véli Voloncs Csaba hulladékgazdálkodási szakértő, akivel a fenti aspektuson túl a rendszer egyéb hiányosságairól is beszélgettünk. 
Azoknál az áruházaknál, ahol kihelyeztek visszaváltó automatát, viszonylag gördülékenyen működik a rendszer, ellenben a legtöbb kisüzletnél – városon és vidéken is – azzal szembesülhetünk, hogy nem veszik el a csomagolóanyagokat. A törvény alapján tavaly november végéig minden kereskedő köteles volt bejelentkezni a rendszerbe és visszaváltó helyet létrehozni, a visszaváltott darabokért cserébe pedig levásárolható értékjegyet vagy készpénzt kell adni. Automaták vásárlása nagy befektetés, kapacitásától függően 20–30–50 ezer euróba is kerülhet egy készülék. A kézi visszagyűjtéshez pedig tárolózsákot és vonalkóddal ellátott kötegelőt kell beszerezni a RetuRO platformjáról. A kisüzletek számára az is buktató, hogy sokan ott vásárolnak szívesebben, ahol visszaveszik az összegyűjtött palackokat, illetve a kasszamozgás könyvelése és működése sincs letisztázva, ha folyamatosan visszaadják az 50 banit, generálódik egy mínusz – állítja Voloncs.

– A kisüzletek működtetői számára kihívás a rendszerbe való belépés, mivel nemcsak a logisztikai részt kell megoldaniuk, de további költségek is felmerülhetnek a visszaváltás során. Több kisüzlet még a szerződést sem kötötte meg, így nem is várható el, hogy visszavegyék a csomagolóanyagokat, pedig érdekük lenne visszaváltó helyeket létrehozni, ugyanis, aki ilyet létesít, minden cso­maglóanyag után, az 50 banin felül további, a törvény által megszabott pluszpénzt kap. Egyes kisüzletek úgy próbálnak felzárkózni, hogy az üzletvezető összegyűjti és beviszi egy városi automatához a palackokat, hogy a garancia kerüljön vissza

– részletezte.

Visszavételi célérték

A rendszer egyetlen adminisztrátora a RetuRO vegyes tulajdonban lévő részvénytársaság, melyet sör- és üdítőgyártók, illetve a környezetvédelmi minisztérium kezel. 2024-ben az üveg, a műanyag és az alumínium italcsomagolásokat tekintve el kell érjék a 65 százalékos SGR-csomagolás-visszavételi célértéket, ellenkező esetben minden be nem gyűjtött csomagolásért műanyag esetében a betétdíj duplája, vagyis 1 lej, alumínium és üveg esetén 50 bani a Környezetvédelmi Alap által számolt büntetés. Bár a számok javuló tendenciát mutatnak, februárban az üveg visszagyűjtési rátája 3,89, a műanyagé 8,82, az alumíniumé 5,48 százalék volt. Amennyiben nem sikerül a 65 százalékos éves célkitűzést teljesíteni, a RetuRO a jövő évi adminisztrációs díjra – melyet a gyártók fizetnek a rendszer fenntartására – terheli rá ezt a költséget. Ezt majd a gyártók belefoglalják az árpolitikába, és anyagtípusonként emelni fognak az árakon is, így a pluszköltségeket és a rendszer nem hatékony működését a jövőben a fogyasztók fizetik ki – jelezte a szakember. 

A tudatosítás hiánya

– A rendszer egyre csak bonyolódik, friss információ, hogy eddig a jelentési kötelezettséggel a gyártókat terhelték, de májustól az üzletvezetők dolga lesz az is, hogy jelentsék, mennyi csomagolóanyagot adtak el, mennyit vettek vissza, mennyit szállítottak el tőlük. Nem vagyok biztos benne, hogy meg tudják ezeket a jelentéseket csinálni a kisüzletek vezetői, akik sok esetben több funkciót is be kell töltsenek. A gond az, hogy sem a RetuRO, sem a minisztérium részéről nem láthatunk semmilyen kampányt vagy tudatosítási folyamatot

– vázolta Voloncs, kijelentve: egyelőre sodródást érez, sok kisüzlet vezetője azt sem tudja, hogy mit vállalt a szerződésben, milyen kötelezettségei vannak, csak a büntetés elkerülése miatt írta alá. Emellett az is probléma, hogy nincs, akinek fel tudnák tenni a kérdéseiket, ha a RetuRO platformján levő telefonszámon válaszolnak is, érdemleges választ nem adnak. Úgy véli, hogy a rendszer további fejlesztése, építése az 50 banikból van betervezve, mert minden 50 banival, ami nem kerül be a rendszerbe, a RetuRO lesz gazdagabb.
Hogy a cikk elején említett visszaváltható palackok utáni guberálást visszaszorítsuk, Voloncs Csaba szerint is arra lenne szükség, hogy a lakosság visszaváltsa a SGR-jelzéssel ellátott egyutas italcsomagolásokat. Egy idő után, ha a konténerekben nem találnak 50 banit érő palackokat, nem lesz érdemes felborítaniuk azokat.