A hatályos előírások értelmében minden évben a Román Akadémia és a Környezetvédelmi Ügynökség hagyja jóvá azokat a mutatókat, amelyek meghatározzák, hogy egy adott területen hektáronként mekkora mennyiségben gyűjthetők egyes gombafajok és erdei gyümölcsök. A magán- és állami erdészetek is szerződést kell kössenek a begyűjtésre egy vállalkozással, amely beszolgáltatja nekik a termést. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a begyűjtéseket többnyire magánszemélyek végzik, akik a tulajdonosokat megkerülve maguk értékesítik az erdei terméseket. Ráadásul az illegálisan gyűjtők szankcionálása sem egyszerű, mivel sem a tulajdonosok, sem a szakhatóságok nem büntethetnek rendőri jelenlét nélkül, így jobbára tehetetlenek a helyzettel szemben. 

Bezavar a pontatlan erdészeti törvény

A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság munkatársa, Bálint Róbert lapunknak elmondta, tavaly kevesen váltottak ki engedélyt erdeigyümölcs‑gyűjtésre, gombaszedésre pedig egyet sem. A megye erdős területeinek nagyjából tíz százaléka van állami tulajdonban, ennek jelentős része Borszék környékén található, ahol jelentős erdeigyümölcs- és gombaállomány terem. Ideális esetben az állami erdészetek minden évben begyűjtési licitet hirdetnek a területekre, így a begyűjtést a nyertes cég végzi, a termés forgalmazását és feldolgozását pedig maga a tulajdonos erdészet. 

– A gond az, hogy egyre kevesebb a munkaerő, lassan nincs, akinek kiadni az engedélyt. Viszont nagyon sokan gyűjtenek engedély nélkül, csapatokba verődve, és árusítják a termést az utak mentén vagy a településeken

– mutatott rá Bálint, felhívva a figyelmet, hogy az erdészek igyekeznek fellépni a begyűjtők ellen, de sok esetben egyedül találják szembe magukat egy tizenöt‑húsz fős csapattal.
A szakembert arról is megkérdeztük, hogy az utak mentén történő árusítás ellen hogy tudnak fellépni? Mint mondta, ilyen esetekben a gazdasági rendőrség és a csendőrség tudja szankcionálni az árusokat. 

– Ilyenkor számunkra hálás, ha nagyobb tételt foglalnak le, mivel azt a hatóságok átadják a tulajdonos erdészetnek

– tért ki az ellenőrzések hasznára. 
Az erdészeti törvény szerint 800–1000 lej értékben büntethető, ha magánszemély engedély nélkül folytat begyűjtést. 
Azt, hogy milyen szabályok vonatkoznak magánszemélyekre, és mekkora a maximális mennyiség, amit egy személy egy nap alatt gyűjthet, nem szabályozza egyértelműen a törvény. Erdészeket kérdezve kiderült, hogy a köztudatban él egy 4–5 kg‑os plafon, amennyit magánszemélyek gyűjthetnek engedély nélkül, szigorúan saját felhasználásra. Bálint szerint ugyanakkor, mivel a törvény a magánszemélyek gomba és erdei gyümölcs gyűjtésére nem tér ki, nem is szabályozza, de nem is teszi lehetővé azt. 

Hatósági fellépés híján kertészkednek 

A Zetabir Kft. húsz közbirtokosság társulásából jött létre, és a zetelaki közbirtokosság saját gyümölcsfeldolgozó vállalataként működik. A közbirtokosságok ezen a vállalkozáson keresztül adnak ki engedélyeket és tudják értékesíteni a begyűjtött, valamint feldolgozott terméseket. Mint azt Bodrogi György, a vállalat vezetője elmondta, minden évben bonyolult procedúrát jelent eleget tenni a hatályos előírásoknak, hogy legálisan végezhessék tevékenységüket. Ezért is bosszantja, hogy sokan ezeket figyelembe sem veszik, megkárosítva az erdőtulajdonosokat.

– Az engedélyek kiváltásának mellőzése mellett az is nagy probléma, hogy az árusok pillanatok alatt változtathatnak, emelhetnek az áraikon. Ezzel jóformán elesünk attól, hogy ha már engedély nélkül leszedték, legalább hasznosítsuk a terméseket, mivel nem tudjuk magas áron megvásárolni

– panaszolta lapunknak Bodrogi, hozzátéve, fokozottabb hatósági jelenléttel sokat lehetne javítani a helyzeten. Arra is rámutatott, hogy a környezetőrség és a rendőrség a tulajdonosokkal közösen tudná megfékezni az illegális begyűjtőket, ám szerinte ez nem prioritás a hatóságok számára. 

– A gyűjtőket nehéz tetten érni, mert egyik pillanatban még az erdőben vannak, egy óra múlva pedig már minden áfonyát eladtak. Az illegális gyűjtőpontokkal is hasonló a helyzet: több száz kilót bevesznek egy háznál, estére már semmi nincs belőle

– részletezte, megjegyezve, hogy – a terméskiesést fedezendő – a közbirtokosság málna-, szeder- és áfonyaültetvényt is telepített. 

Nekünk jut – de mi marad a medvének?

A Gyergyói-medence több településén a gyakorlatban semmilyen ellenőrzés, szabályozás nincs alkalmazva az erdei gyümölcsök begyűjtését illetően. A gyergyóditrói közbirtokosság tett ugyan próbálkozásokat néhány évvel ezelőtt, de a folyamat elakadt a feldolgozásnál, így jelenleg nincs megszervezve a begyűjtés. 

– A begyűjtési ponton málnát és áfonyát vásároltunk fel, amelyet aztán Betfalvára szállítottunk feldolgozásra. Időközben pályázatot nyújtottunk be egy gyümölcsfeldolgozó létre­hozására, de mivel ez sikertelen volt, feladtuk a kezdeményezést

– mondta Kovács András, a ditrói közbirtokosság vezetője. 

A Gyergyószentmiklósi Er­dőrendészeti Hivatal minden évben közel 23 ezer hektárnyi területen szervezi meg az erdeigyümölcs-begyűjtést, melynek folyamatát Melles Előd, a hivatal vezetője ismertette. 

– A közbirtokossági unió­val közösen évente licitet hirdetünk a begyűjtési jogok eladására. A licit alapját az a mennyiség fogja képezni, amit a Román Akadémia és a Környezetvédelmi Ügynökség jóváhagyott. Amennyiben védett területről van szó, a védett területeket kezelő ügynökségnek is láttamoznia kell a mennyiségeket a licit meghirdetése előtt

– tudatta, hozzátéve, hogy a begyűjthető mennyiség az összes termésnek csak egy részét teszi ki, hogy ne keletkezzenek károk a túlgyűjtés miatt. A cégek által begyűjtött erdei gyümölcs és gomba jelentős részét külföldi piacon értékesítik; ugyanakkor az elmúlt években több településen megjelentek erdeigyümölcs-feldolgozással foglalkozó feldolgozók és egyesületek, így a termés egy része itthoni piacon helyi termékként fogy el. 

Van jó példa is

Rafain Zoltán, a Tusnád Közbirtokosság elnöke is azt tapasztalja, hogy gyakrabban váltanak ki begyűjtéshez szükséges engedélyt. 

– Razziák és ellenőrzések formájában próbálunk nyomást gyakorolni, de nincs túl sok eszköz a kezünkben az illegális gyümölcsszedők ellen

– mondta Rafain Zoltán, jelezve, újabban a területtulajdonosok és a közbirtokosságok kiadják a területet szüretre cégeknek, így valamelyest követhetőbb a folyamat.
Okos Loránd, a Csíki Magánerdészet főmérnöke szerint az erdeigyümölcs- és gombaszedésre az idénre már van jelentkező. Elsősorban a Csík környékén működő olasz cégek szoktak jelentkezni, akik rövid tartósítási folyamat után exportálják a nálunk termett gombákat.  

– Próbálkoztunk magánszemélyeknek is szezonjegyeket értékesíteni, de végül kudarcba fulladt, nem volt rá kereslet. A cégek érdeklődése viszont nőtt. Sajnos, nem tudunk senkit a gyűjtőpontokon ellenőrizni, hogy miből mennyit szedtek le

– mondta Okos, hozzátéve, még így is sokkal több az illegális begyűjtő, mint az engedélyt kiváltó. 
 

Tudósított: Boncina-Székely Szidónia, Pál Emil, Vlaicu Lajos