Abaromfiágazatban Har­gi­ta me­gyében hét nagy kereskedelmi farm tevékenykedik, közöl­te érdeklődésünkre dr. István Róbert, a Hargita Me­gyei Állat­­egészségügyi és Élel­mi­szer-biztonsági Igaz­gató­ság (DSVSA) vezetője. A to­jás­termelés főként Gyergyó térségében összpontosul, ahol öt tojótyúkfarm működik, ezek közül a legnagyobbon az állomány eléri a 120 ezer szárnyast, amelyeket kétféle rendszerben, ketreces és szabadtartásban nevelnek. Gyergyó vidékén található to­vábbá egy – az országban ritkaságnak számító – to­jás­feldolgozó üzem is, ahol sa­ját alapanyagból pasztőrözött tojáslevet készítenek pékségek, vendéglátóipari egységek szá­mára.

A húscsirke tenyésztésének és nevelésének hagyományos központja viszont már Szé­kely­keresztúr, az itteni hús­csirke-farm 340 ezer szárnyassal mű­­kö­dik. Léte­zik to­vábbá a Homoródmentén egy nyolc­­­ezres állományszámú puly­ka­farm, tudtuk meg a megyei állategészségügyi hatóság igaz­­gató­jától. 

Évi akár 24 millió tojás

További számadatokat te­kint­­ve megyénkben a DSVSA által nyilvántartott baromfi­állo­mány meghaladja a 640 ezres összlétszámot, ebből több mint 630 ezer a tyúk, pulyka 9000 darab, liba 1000 darab, kacsa 1300 darab van nyilvántartásban. Ezek közül mintegy 116 ezer szárnyas háztáji gazdaságokban talál­ható, míg 513 ezret nagyobb kereskedelmi egységekben tar­­ta­nak. A megye éves tojás­termelése 22–24 millió darab között mozog. A nagyobb tojó­telepek saját csomagoló- és címkézőegységekkel is ren­delkeznek.

A tojás és csirke­hús­ter­melés terén a megyében a kisebb állattartó telepek, az úgy­nevezett A típusú far­mok is kiegészítik a terme­lést, főleg a Gyergyói- és Csíki-medencében. Ezen gaz­da­ságok állománya 1000 és 1500 szárnyas között mozog, a tojást vagy a húst helyi szinten értékesítik.
Az ennél is kisebb háztáji gaz­daságokban a megtermelt tojást és baromfihúst ter­me­lői igazolással lehet érté­kesíteni. A DSVSA nyilván­tartása sze­rint jelenleg 14 bejegyzett kis­termelő van, akik közvetlen értékesítésre jogosultak. Az ilyen kisgaz­daságokban gyak­ran szezo­nálisan nevelnek csir­két, fő­ként a tavaszi-nyári idő­szakban, és elsősorban ellá­­tást kínáló panzióknak vagy gasztropontoknak érté­ke­síte­nek.

Vén tyúkból lesz a… kutyatáp

A nagyobb tojásfarmok azo­kat a tyúkokat, amelyeket ki­­von­nak a termelésből, más európai országokba – pél­­dá­ul Lengyelországba – szál­lít­ják levágásra, és főleg házi­ked­vencek szá­mára ké­szítenek tápot, állat­eledelt be­lőlük. A Har­gita megyében előállított hús­csirkét és puly­kát pe­dig megyénken kívüli, de belföldi vágóhidakon vág­­ják szerződés alapján, miu­tán megyénkben nincs szár­­­nya­sokra specializált vágóhíd.
– Elmondható, hogy az el­múlt években látványos fej­lődést tapasztaltunk a ba­romfitelepek számában és ka­­­pacitásában. A me­gyé­ben mű­ködő far­mok egyre inkább alkal­maz­kodnak a korsze­rű tar­­tástechnológiákhoz és élel­­­­miszer­-biztonsági elvá­rá­­sok­hoz – összegezte István Róbert.