Szé­kely­ud­var­he­lyen négy iskolaorvos és majdnem húsz asszisztens figyel a napközis és iskoláskorú gyermekek egészségi állapotára. A tanév folyamán minden gyermeket megvizsgálnak, a közegészségügyi hatósághoz a napközis, első osztályos, negyedikes, nyolcadikos, tizenkettedikes diákokról és a másodéves szakiskolásokról szolgáltatnak összesített adatokat. A jelentésből kiderül, hogy a tanulók majdnem 60 százaléka küzd valamilyen egészségügyi problémával, van betegség, amiről a családorvos már tud, de van, amit az iskolaorvosok fedeznek fel – tudtuk meg az iskolaorvosok koordinátorától, dr. Dumitrescu Cristinától.

Megugrott a krónikus betegek száma

Érdekes tapasztalata a jelenlegi tanévnek, hogy egy új támogatás, ún. szociális ösztöndíj megjelenése következtében megugrott a krónikus betegséggel élő gyermekek száma.

– Szociális ösztöndíjban részesülnek azok a diákok is, akik nyilvántartott krónikus betegségben szenvednek, havi 300 lejt kapnak. A mi szempontunkból ez jó, mert tisztább a kép, hogy például ki esett át szívműtéten, de az intézkedés nyomán sokkal „több lett” az asztmás, epilepsziával kezelt, cukorbeteg, vérszegény stb. tanuló

– közölte a doktornő.
Ha összességében tekintünk a közoktatásban szereplő gyermekek, fiatalok egészségügyi állapotára, akkor kijelenthető, hogy első helyen a súlyproblémák állnak.

– Nagyon sok a túlsúlyos gyermek, de vannak olyanok is – igaz, sokkal kevesebben –, akiknek testi fejlettsé­ge elmarad a korosztályának megfelelő standardoktól. Nyol­cadikos korig inkább a fiúkra jellemző az elhízás, középiskolás korban valamelyest csökken az túlsúlyosak száma, bár ebben az életkorban már az evészavarok megjelenésére figyeltünk fel. Fontos tudni, hogy gyermekkorban az elhízás ugy­anolyan káros szervi el­vál­to­zásokhoz, betegségek meg­je­lenéséhez vezet, akárcsak a felnőttek esetében. Van, hogy már a negyedikes-ötödi­kes gyermeknél felfedezzük a magas vérnyomást, a cukor­be­teg­sé­get, a különböző szív- és májproblémákra utaló tüneteket

– fejtette ki az iskolaorvos.

A reggeli hiánya

A probléma hátterében egyrészt az áll dr. Dumitrescu Cristina szerint, hogy nem mozognak eleget a gyermekek, ami nagyon általános jelenség, egyre kevesebben járnak gyalog az iskolába, a heti egy-két testnevelésóra pedig nem elegendő.

– A szülők sem fordítanak elég figyelmet az egészséges mozgás fontosságára, és a tanintézetek sem népszerűsítik ezt eléggé

– jegyezte meg. 
A doktornő a táplálkozási szokásokról is beszélt, amit szintén nagy gondnak tart. Leginkább azt, hogy mintegy 70 százaléka a gyermekeknek nem reggelizik az iskola előtt, gyakran pénzt kapnak, hogy vásároljanak maguknak tízórait, az iskolabüfékben, tanintézetekhez közeli boltokban viszont óriási mennyiségű édesség fogy.

– Ha visznek is tízórait az iskolába, egyáltalán nem mindegy, hogy mit tartalmaz a csomag. Gyakran látjuk, hogy otthonról is csokis kiflit hoznak. Ehelyett egészséges alapanyagokból készült szendvics lenne a jó, sajttal, sonkával esetleg, rágcsálnivalónak pedig zöldség és gyümölcs. Az étkezések egészséges ritmusával is baj van, hiszen rendszerint késő délután ebédelnek, az étkezések között pedig túl sokat nas­solnak, általában egész­ség­te­len dolgokat

– fi­gyel­mez­te­tett az iskolaorvos.

Megfigyelték, hogy nagyszünetig az iskolák orvosi szobáiban rendszerint megjelenik egy-két tanuló azzal, hogy fáj a feje, szédül.

– Nem is csoda, hiszen friss levegőn még nem járt, mert autóval, busszal érkezett az iskolába, és semmiféle táplálékot, illetve folyadékot nem vitt be a szervezetébe. Itt kiemelem, hogy a víz az, ami nagyon fontos, nem a szénsavas, cukros üdítő, nem a gyümölcslé, és végképp nem az energiaital

– mondta a doktornő.
Az iskolaorvosok minden esetben figyelmeztetik a gyermekeket és szülőket a kockázatokra, javaslatot is tesznek.

Húzd ki magad!

A helytelen testtartás különböző formái számítanak a második leggyakoribb problémának a tanulók körében, ezek is egyrészt a már említett mozgáshiányhoz kapcsolódnak. Dr. Dumitrescu Cristina elsősorban a hátgerincferdülést és a lábdeformitásokat említette.

– Napközis korban, az elemi osztályok első évfolyamain még nem jellemző a hátgerinc deformálódása, de harmadik-negyedik osztályban egyre gyakoribb lesz. A jelenséghez hozzájárul a nehéz hátizsák, amivel iskolába járnak, vagy az, hogy nem megfelelő a táska, vagy nem megfelelően hordják. Túl sokat ülnek a gyermekek, helytelen testtartással. Ugyanakkor előfordul az is, hogy olyan sportot űznek, ami további károkat okoz, amíg egyszer nem hozzák helyre a testtartás problémáit

– hívta fel a figyelmet a felmerülő gondokra a doktornő.
Az iskolaorvosok gyakran tapasztalják, hogy hiába jelzik a szülőnek, hogy talpbetétre lenne szükség, vagy gyógytornára, nem történik semmi.
Dumitrescu Cristina határozottan kiállt amellett, hogy tapasztalataik nyomán az iskoláknak sürgető szükségük van állandó gyógytornászra és dietetikusra is – ezekkel a szakemberekkel kellene kiegészíteni az iskolaorvosi hálózatot. Kinetoterapeuta segítségével, a javaslatai alapján nagyon sokat lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten, a dietetikus pedig az egészséges életmód összetevőinek népszerűsítésében tudna sokat tenni.

Eltűnt a tetű?

Harmadik leggyakoribb problémakörnek a ne­u­ro­pszic­ho­ló­gi­ai (Down-kór, aut­isz­ti­kus spek­t­rum­za­var, ADHD stb.), illetve magatar­tás­be­li nehézségeket, a beszédhibák növekvő gyakoriságát, a fiatalok mentális állapotát (az iskolai bántalmazás következményei, depresszió stb.) jelölte meg a doktornő. Dumitrescu Cristina elmondta, hogy a pu­bertáskorba belépők esetében gyakran kell az iskola­or­vosoknak közbelépniük a helyes higiéniai szokások, a rendszeres tisztálkodásnak a mindennapokba való beépítése érdekében. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy bár a korábbi években időnként végigfutott egy-egy fejtetűfertőzés a gyermekek között, addig a COVID-járvány óta az iskolaorvosok alig találkoznak az élősködővel. 
Rákérdeztünk a tiltottszer-használatra is, de – mint fogalmazott a doktornő – erre a területre még nincs rálátásuk, bár az elektromos cigaretta terjedésére ők is felfigyeltek. Végül arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy példamutatással, a minél több együtt töltött minőségi idővel lehet segíteni az egészséges életmód megszilárdításában a gyermekeket, és ezen az úton a serdülőkorban lehetséges nehézségek megelőzésére is lehetőség nyílik.