A tanfelügyelőség a 2024–2025-ös tanévre még nem készített összesítést arról, hogy hol mivel oldják meg a fűtést a hideg évszakban a tanintézetek, de Demeter Levente főtanfelügyelő kérdésünkre közölte, nem tudnak arról, hogy bárhol probléma lenne a hőszolgáltatással.

Vidéken nincs hálózat

Udvarhelyszékre a fával való fűtés a jellemző, vidéken eleve viszonylag kevés településen van gázhálózat. Az elmúlt években viszont sok helyen modernizáltak, Zetelaka községben például hét épületben zajlik oktatási tevékenység, és – mint Abrán Enikő iskolaigazgató elmondta – csak az ivói kis épületben fűtenek kályhával, itt összevont óvodai és elemi iskolai csoport működik. A többi helyszínen fatüzelésű kazánok adják a meleget, a szezononként szükséges mintegy 500 méter fa kétharmada pedig a helyi közbirtokosságnak köszönhető. Nem lehet panasz a tantermek hőmérsékletére Korondon sem, ahol korszerű hőközpontokkal látták el az épületeket, nemcsak a községközpontban, hanem Fenyőkúton, Pálpatakán és a kis Atyhában is – tudtuk meg Tófalvi Rozália igazgatótól. A kányádi Toró Tibor Általános Iskolához három épület tartozik, a székelydályai óvodában vízköpenyes kandallóval fűtenek, amit fával táplálnak, a másik kettőben pelletes kazán van, költségvetésükben minden évben a legfontosabb tétel a szükséges fűtőanyag biztosítása. Varságon is több épületet kell kifűteni, van, ahol fatüzelésű kályha, máshol hőközpont adja a meleget.
A térség nagyobb települései közül Szentegyházán már a gázfűtés a jellemző, akárcsak Székelykeresztúron. Itt van két iskola, amelynek közös a hőközpontja, a Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban pedig nagyobb hidegben fa­ap­rítékos kazánnal segítenek rá az épület kifűtésére.
Székelyudvarhelyen több intézmény is a távhőhálózaton van, de csak a Ficánka és a Csicsergő napközik használják azt, a többi mind saját, gázas hőközponttal rendelkezik. 
Tavaly gáz- és villanyszámlára összesen 4 246 610 lejt utalt az iskoláknak, napköziknek a polgármesteri hivatal. Számos iskolában az utóbbi időszakban pályázati forrásokból vagy magyarországi támogatásból sikerült korszerűsíteni a fűtési rendszereket, ez zajlott le például a Bányai János Szakközépiskolában, a Tompa László Általános Iskolában, de a Tamási Áron Gimnázium épületeiben is.

Hagyományostól a legmodernebbig

A gyergyói térség tanintézeteinek többségében fatüzelésű kazánok adják a meleget, de villanyfűtés, faőrleménnyel, illetve gázolajjal működő kazánok és hagyományos csempekályhák is vannak használatban.
Gyergyószentmiklóson 2023-ban 1 554 819 lejbe került a tanintézetek fűtése. A Salamon Ernő Elméleti Líceum, a Fogarasy Mihály Műszaki Líceum és az általános iskola, valamint néhány óvoda tartoznak a város fűtésrendszeréhez, míg a Sfântu Nicolae Elméleti Líceum gázzal, a Batthyány Ignác Technikai Kollégium, a Vaskertes és a Kós Károly Általános Iskola fáskazánnal oldja meg a fűtést.
A borszéki Zimmethausen Szakközépiskola tatarozása idén februárban fejeződött be.

– Az iskolában gázolajas kazán biztosítja a meleget: a teljes rendszer felújítása után most már optimális a fűtés az épületben. Ez költséghatékony és kényelmes is, hiszen ahogy megkapjuk az önkormányzattól a fűtéshez szükséges pénzösszeget, megrendeljük az üzemanyagot, és hosszú ideig nincs gondunk ezzel. Bár a rendszer automatizált, van egy szakember, aki ezt felügyeli

– fogalmazott érdeklődésünkre Ferenczy József iskolaigazgató. Hozzátette: a Tündérkert óvoda a kultúrházzal, a polgármesteri hivatallal, az egészségügyi központtal és a tűzoltószertárral együtt egy faőrleményes hőközponttól kapja a meleget. 
A maroshévízi Kemény János Elméleti Líceumban idén novemberben csatlakoztak a város újonnan kiépült gázhálózatára: ott korábban fával fűtöttek, és minden télen nehézségek adódtak a költségekkel. Az intézményhez tartozó óvodaépületben megvan a megfelelő mennyiségű tűzifa erre a télre.
A térség községeiben fáskazánnal, illetve csempekályhával fűtenek az iskolákban és óvodákban, kivételt képez Gyergyóalfalu, ahol Borzonton a Gaál Tamás Általános Iskola felújítása óta villanyfűtést használnak.

– A Sövér Elek Szakközépiskolában és a Veress Iskolában fáskazánnal fűtünk, az öt óvodaépület közül négyben fáskályhával. A borzonti Gaál Tamás iskolában és a hozzá tartozó Méhecske óvodában a 2020-ban történt felújításkor villanyfűtésre álltunk át, ami kényelmes és előnyös alternatíva

– mondta Jakab-Bálint Márton iskolaigazgató. 

Csíkszék a gázra vár

A csíkszéki települések tanintézeteinek többségében is fáskazánnal biztosítják a téli hónapokban a fűtést, de várhatóan egy-két éven belül sokan térnek át majd gázfűtésre.
A madéfalvi Zöld Péter Általános Iskolában és a hozzá tartozó négy épületben is fáskazánokkal melegítik ki a tantermeket, Forró Hajnalka igazgató szerint azonban „a községben hamarosan kiépül a gázhálózat, és a csatlakozás nagy előrelépés lesz, nemcsak a kényelem az állandó hőmérséklet szempontjából, hanem a személyzeti problémáinkat tekintve is, most ugyanis az önkormányzat biztosít számunkra kazánfűtőt” – közölte lapunkkal.
Hasonló problémákról számolt be a madarasi Kiss Ferenc Általános Iskola vezetője is, itt négy épületet fűtenek fáskazánnal, és az egymástól távol eső intézmények között ingázik a kazánfűtő.

– A tanfelügyelőségtől sikerült még egy fél normás posztot kérni, a jelenlegi egy kazánfűtőnkkel ugyanis nem tudjuk biztonságosan működtetni a kazánokat

– tudtuk meg Bíró Éva igazgatótól. A madarasi iskola vezetője szerint belátható időn belül náluk is időszerűvé válik a jelenlegi fűtésrendszer gázkazánokra való cseréje, addig is pályázati forrásokat igénybe véve, az alternatív energiaforrások felé nyitnak. – A tornaterem esetében áttérünk a napelemes fűtésre: sikerült pályázatból és az önkormányzat támogatásával megvásárolnunk az ehhez szükséges rendszert – közölte az igazgató.
A csíkszeredai oktatási intézmények többsége gázüzemű hőközponttal rendelkezik, de vannak helyszínek, ahol fatüzelésű kazánnal, a Xántus János Általános Iskola erdőalji egységének udvarán működő moduláris iskolában pedig elektromos árammal fűtenek. A városi távhőrendszerrel történik ugyanakkor néhány iskola fűtése, ilyen a Székely Károly Szakközépiskola is, ahol egyébként a napokban kellett meghibásodás miatt hőcserélőt javítani. A csíkszeredai önkormányzat tavaly 4 524 700 lejt költött a tanintézetek fűtésére és áramfogyasztására, a hivatal becslése szerint az összegnek körülbelül a 20 százalékát teszi ki a villanyszámla. A megyeközpontban működő oktatási intézmények nagy részében a Regionális Operatív Program keretében megújult a fűtésrendszer. 

– Ebben az évben költségvetésünkből a Xántus János Általános Iskola taplocai épülete, valamint a Napraforgó Napközi Otthon számára különítettünk el összeget új kazán vásárlására

– részletezte a városháza. 
A József Attila Általános Iskola igazgatója szerint nyáron az önkormányzat finanszírozásával sikerült a sportcsarnok 12 éves fűtésrendszerét kicserélni. Az önkormányzat ügykezelésébe tartozó tanintézetek közül két helyszínen, a Xántus János Általános Iskola hargitafürdői és erdőalji épületében fűtenek fával.