Második alkalommal okoztak több ezer lejes kárt a székelyudvarhelyi városi jégpályánál rongálók, de közlekedési táblákat és szabadtéri kiállítást is tettek már tönkre. Megkeresésünkre László Szabolcs, a helyi rendőrség igazgatója közölte, hogy a korábbi rongálás elkövetőit nem, viszont a legutóbbiét sikerült azonosítani, erre vonatkozóan viszont csak később tud bővebben információkkal szolgálni. Mivel a rongálások száma gyarapodni látszik, lapunk a károkozásokat kiváltó okokról és azok hátteréről pszichológust és ügyvédet is kérdezett, előbbi alternatív megoldást is kínál a problémák megoldására és megelőzésére, míg utóbbi ismertette a rongálások törvényes következményeit.

A büntetés nem megoldás

A rongálások ügye nincs túllihegve, sőt sokkal hamarabb el kellett volna kezdeni foglalkozni vele – nyilatkozta lapunk megkeresésére Asztalos Lehel pszichológus, iskolai tanácsadó. Szakemberként azt állítja, hogy eredendően rossz gyerek nincs, a bosszantó és nem tolerálható viselkedés mögött oksági tényezők vannak. 
– Minden gyermek tünethordozója szociális, családi, kapcsolati és iskolai problémáknak. Az, ahogyan hétköznapjaiban, kapcsolataiban a gyerek működik, azok mind tünetek – mutatott rá Asztalos, aki nem gondolja, hogy csupán a tünetek kezelése megoldás lenne a kialakult problémára. 
Mint mondta, máig jelen van kultúránkban, hogy gyermeknevelésről és fegyelmezésről beszélve, ha egy írott vagy íratlan szabály áthágásával találkozunk, felelősségre vonásra és büntetésre gondolunk, mert ezek kézenfekvőek, mást nem nagyon tartunk alapvetőnek. Véleménye szerint meg kellene keresni azokat a konfliktuskezelési technikákat és módszereket, amelyek által lehetőség nyílna meglátni azt, hogy milyen tünetek hordozója egy ilyen, rongálásokat elkövető gyerek.
– Meg kellene keresni a lehetőségét annak, hogy a rongálónak, túl a büntetésen, lehetősége legyen a jóvátételre is – emelte ki Asztalos. A büntetés egyértelműen agresszió, és egyáltalán nincs, vagy csak ideig-óráig van eredménye – hangsúlyozta a szakember, kiemelve, az, ha a hatóságoktól vagy a hivatalos szervektől tartani, félni fog a fiatal, nem bizonyul hosszú távú megoldásnak. 
– Abban, hogy újra és újra hasonló tetteket kövessen el, egy idő után ez nem lesz akadályozó tényező számára – húzta alá.

Agressziónak kitettek az agresszorok

– Egy olyan gyerek, aki úgy szocializálódott, hogy számára mindennapos jelenség és teljesen normális az agresszió a szülők vagy a kapcsolati hálók részéről, az hasonlóan fog működni és nem fogja érezni a súlyát annak, hogy mit tesz – fejtette ki. A szakember rámutatott: ezek a gyerekek, akik megkeresnek és akikkel kapcsolatban vagyok – nem a rongálók, de hasonló helyzetben levők –, traumatizált, érzelmileg elhanyagolt gyerekek. Tapasztalatai szerint, ha egy gyerek nem érzi jól magát a primér kapcsolataiban – iskola, család –, nagyon könnyen elindulnak a kriminalizálódás felé, keresni kezdik azokat a csatornákat, ahol le tudják ezt a feszültséget vezetni. Ezeknek a gyerekeknek az eszköztáruk nagyon szűk, ez az egyik módja a szorongásuk levezetésének, hogy összetörnek valamit lázadás- és tiltakozásképpen – foglalta össze.

Van megoldás, nem is új keletű

Lehetséges megoldási módszerként a resztoratív konfliktuskezelési technikákat nevezte meg, ami elmondása szerint gyakorlatban nem új keletű, de kivételesen eredményes módszernek bizonyul világszerte. 
– Konfliktusmegoldási technikaként nagyon sok törzsi közösségben élő nép használta, többek közt az amerikai indiánok, lényege az interperszonális kapcsolatok újrakeretezéséről, átértelmezéséről szól. Tulajdonképpen a kapcsolatok javításával váltja ki a konfliktus kezelését, ahol helye van a jóvátételnek is – foglalta össze a módszerről Asztalos. Példaként a székelyudvarhelyi Sétatéren kiállított tárlat esetét bontotta ki, mint mondta: sokkal inkább látja azt megoldásnak, hogy a rongálást elkövető gyerekeket elvigyék a Forrásközpontba, beavassák a kiállítás létrehozásának folyamatába, hogy lássák, hányan dolgoztak a folyamat során, hogyan tervezték, milyen folyamaton mentek át a fotók a kiállításig.
– Meg kell nekik mutatni, hogy hány embert érintett személyesen az, amit ők tettek, és fel kell ajánlani egy jóvátételi lehetőséget, olyan munkát, ami kötődik a megrongált anyaghoz – vázolta. A városi jégpálya ajtaját összetörőket pedig be lehetne vonni a pálya takarításába, a jég pucolásába, amiből láthatják pontosan, hogy milyen problémákat okozott az, amit tettek. 

A rongálások jogi következményei

Függetlenül attól, hogy mekkora a rongálások értéke, a törvény nem ír elő meghatározott értéket a büntetésekkel kapcsolatban – nyilatkozta lapunk megkeresésére Fazakas László ügyvéd. Elmondása szerint a kártérítés többkomponensű, magántulajdonban történt rongálás esetében lehet kérni érzelmi alapú kártérítést, emellett magán- vagy jogi személy is kérhet olyan kártérítést, ami a károsodás miatti jövedelemkiesésre vonatkozik a kár értékének megtérítése mellett. Fazakas állítása szerint, mivel a személyiség fejlődése ekkor még folyamatban van, a kiskorú elkövetőket sokkal finomabban kezeli a törvény. 
– A kiskorúak számára a büntető törvénykönyv úgynevezett tanító intézkedéseket ír elő, nem büntetéseket, ez azért fontos, mert nem lesz a kiskorú büntetett előéletű. Rongálás miatt senkit nem küldenek javítóintézetbe – szögezte le. 
Abban az esetben, ha a rongálásból személyi sérülés is származik – folytatta Fazakas – meg kell vizsgálni az ok-okozati viszonyt a rongálás elkövetése és a megrongált elem üzemen kívül helyezése közt. Mint kifejtette, ez sokrétűbb ügy, a károkozástól számított időtől függően a rongáló és a karbantartó intézmény is felelősségre vonható, ha mégis adódna ilyen eset, külön bűncselekményként kezelik – ez esetben gondatlanságból elkövetett testi sértés a vád – bűnhalmazati helyzetbe kerül a rongálás.