Az egyszintes, korszerű, kimondottan óvodának épített intézmény a település Székelykeresztúr felőli kijárata közelében, az ifjúsági (ANL) lakások szomszédságában kapott helyet. Bálint Hajnal, a Kányádi Sándor Általános Iskola vezetője elmondta, már az 1920-as évek elején működött óvoda a településen a régi iskola egyik termében, majd később a kántori lakást alakították át erre a célra, ahová 2018-ig jártak a gyermekek. Ekkor készült el és adták át az új óvodát. Az önkormányzat ugyanis sikeresen pályázott az Oktatási Minisztérium iskola előtti oktatási reformját és új óvodák építését felvállaló programjára, és világbanki pénzekből, igaz, csaknem egy évtized alatt, számos nehézséget leküzdve, de végül  megvalósult a beruházás. A földszintes épületbe betérve a rövid folyosó után egy tágas közösségi térbe érünk, amely ebédlőként és tornateremként is szolgál. Innen nyílnak a csoportszobák, az iroda és a hálóterem. Majd egy újabb rövid folyosót követően a nagy előtérbe érünk, az épület hátsó részén lévő főbejárathoz, ahol reggelente a gyerekek és a szülők érkeznek az intézménybe. Ez egyfajta tervezési hiba eredménye, hogy hátul van a főbejárat, mostanra azonban ez már természetes a betérőknek. Az épületben ugyanakkor kazánház és egészségügyi szoba is található. A csoportszobák mindenikében külön mosdó van.

Az épületben tett rövid sétát követően az intézményvezető elmondta, a szülők részéről fogalmazódott meg az igény a napközis csoport iránt, miután átköltöztek az új épületbe, a régiben ugyanis erre nem volt lehetőség.

– Amikor átköltöztünk, már abban az évben begyűjtöttük a napközi iránti kérelmeket a szülőktől, és már abban az évben kértük a tanfelügyelőségtől a következő évre, a beiskolázási tervbe a napközis csoportot és a pluszállást a harmadik óvónőnek

– részletezte Bálint Hajnal.
2019 őszétől így elindult a napközis csoport. Két vegyes korosztályú csoport működik jelenleg, vagyis a kis- és középcsoport együtt, a nagycsoportosok pedig külön tanulnak, ám délután mindkét csoportból maradnak gyerekek a hosszabbított programra. Hivatalos dadájuk ugyan nincs, ám a takarító gondozói szerepet is betölt, azaz segít a gyermekek fogadásában, étkeztetésében és a délutáni hazavitelre készítésben is a pedagógusoknak.

– Hárman vagyunk óvónők. Délelőtt, azaz egy óráig ketten vagyunk a gyermekekkel a két csoportban, délután azonban már csak egy óvónő marad itt, azokkal, akik a hosszított programban vesznek részt mindkét csoportból, így nekik elkel a segítség

– mondta Nagy Enikő óvónő.

Az intézményben összesen negyvennyolc gyermek tanul, közülük huszonnégyen napközis programban vesznek részt.

– Elég nagy létszámú a csoport, és idén is többen érdeklődtek iránta, így az is megtörténhet, hogy jövőre már mindkét csoport napközis programmal fog működni

– mondta Bálint Hajnal. Az igazgató hozzátette, nagy igény mutatkozik egy tipegőcsoportra is, a két-három éves korosztály számára, mivel az anyáknak vissza kell menniük dolgozni, a bölcsődékbe pedig nehéz bekerülni, kevés a hely, ezért az is megtörténhet, hogy tipegőcsoportot indítanak. A korábbi években az előkészítő osztály is az óvoda épületében működött, aztán felköltöztek az iskolába.

Felszerelt épület

Amikor felépült az óvoda, az állami támogatásból csak minimális bútorzatra futotta. A helyi önkormányzat azonban a PNDL-s programból újabb összegeket hívott le, amelyekből az udvar, a kerítés és a játszótér felszerelését tudták finanszírozni. Ugyancsak az önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően rendezték be az épületet, az óvónők elképzelései alapján.

– Szabad kezet kaptak, így ők választhatták ki a színeket, formákat is. Nagyon sokat dolgoztak, hogy ilyen szép és tetszetős legyen, és tényleg mindennel fel van szerelve, amire éppen csak szükség lehet

– mondta az intézményvezető. Hozzátette, hogy az önkormányzat jelenleg is részt vesz egy nagy országos projektben, amely az iskolák és óvodák felszereltségét javítaná. – Hargita Megye Tanácsa több iskolát felölelve pályázott, és nyertes is a pályázatunk, nemsokára pedig következik a közbeszerzés, így még modernebb, digitális eszközökkel gazdagodnak az intézményeink – tette hozzá Bálint Hajnal.
Bár külön mosókonyha nincs, mosógép van az intézményben, és idei terveik között szerepel, hogy mosogatógépet is beszereznek, ezzel is megkönnyítve a munkát. 

Rigófütty, óvoda és Kányádi Sándor

– Az intézmény névválasztása is érdekes történet

– meséli Nagy Enikő óvónő. Mint mondta, a régi óvodájuk udvarán lévő nagy eperfáról rendszeresen hallgatták a fütyülő rigókat, és Kányádi Sándor emléke előtt is tisztelegni kívántak ezzel a névvel, akinek verséből tudjuk, hogy a rigófütty körbeéri az egész világot. – Nagyon sok verse van Kányádi Sándornak a rigókról, és mi nagyon büszkék vagyunk rá, ezért is döntöttünk e név mellett – részletezte az óvónő.

Ingyenebéd az óvodásoknak is

2022 őszétől bővült azon tan­intézetek sora, amelyekben ebédet kapnak a diákok. A tan­ügyminisztérium Me­leg ­ebéd nevű pilotprogramjához az elmúlt ősszel Hargita megyében a meglévő kettőhöz további négy tanintézet csatlakozott, így összesen hat Hargita megyei oktatási intézményben kapnak a diákok naponta meleg ételt. A nagygalambfalvi Kányádi Sándor Általános Iskola is részese a programnak. Kezdetben beszállító céggel oldották meg a gyermekek étkeztetését, de a településen szociális konyhát és étkezőt építettek, így idén áprilistól ott szinte éttermi körülmények között ebédelhetnek a diákok. A program közel kétszáz diákot érint, köztük az óvodásokat és a Kisgalambfalván tanulókat is. A legkisebbek saját intézményükben ebédelnek. Bálint Hajnal igazgató elmondta, a korábbi években beszállítóval oldották meg a gyerekek étkeztetését a napköziben, ezt azonban a szülőknek kellett fizetniük, most viszont már nem jelent anyagi megterhelést a családoknak a gyermekek étkeztetése.

– Amióta itt helyben készül az ebéd, azt tapasztaljuk, hogy sokkal jobban esznek a gyerekek. Friss, finom, és talán hazaibbak az ízek, mint idáig voltak

– mondta Nagy Boglárka óvónő.
Nagygalambfalva község része Kisgalambfalva is. Ott egy összevont óvodai csoport működik, huszonnégy gyermekkel, néhány kisdiákot azonban onnan is felhordanak a napközibe. A tízórait otthonról viszik, amelyet délelőtt fogyasztanak el, az uzsonnát pedig az ebéddel együtt kapják meg.

Hagyományőrző programok

Programokból nincs hiány az óvodában sem. Az óvónők stabil, összeszokott csapatot alkotnak, és legjobb tudásuk szerint igyekeznek tanítani a gyermekeket. Beke Mónika elmondta, ahogy elkezdődik a tanítás, rögtön hozzáfognak a szüreti készülődéshez, hiszen ez az egyik legnagyobb eseményük, amelynek megünneplésébe a szülőket is bevonják.

– Szüreti bált tartunk, a lehető leghagyományosabb módon, énekelünk, táncolunk, népviseletbe öltözünk, és még szekerezni is megyünk. A szülők is nagyon szeretik, ezért igazi közösségformáló, összekovácsoló esemény ez. Általában hat-hét szekérrel körbejárjuk a falut és énekelünk. Ez már hagyomány

– ismertette.
A Márton-napot is megünnepelik, majd a Mikulás és a karácsony következik, de a farsangról, húsvétról, anyák napjáról meg egyéb ünnepekről sem feledkeznek meg.

– Munkadélutánokat szer­vez­ünk, bevonjuk a felnőt­te­ket, és interaktív programokat szervezünk, mindig valami újat igyekszünk kitalálni, hogy senkinek se legyen unalmas, és mindenki közös élményekkel térjen haza. Célunk, hogy a családokkal is jó kapcsolatot ápoljunk

– tette hozzá az óvónő.