Az előző évhez képest 25 százalékkal nőtt a felvételizők száma a Sapientia – EMTE négy karán – Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. A felvételik júliusban értek véget, a beiratkozási adatok alapján idén összesen több mint ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmény képzéseire, jelezte a Sapientia – EMTE Rektori Hivatala.

Növekvő bizalom és (el)ismertség

A növekvő számok okán felkerestük dr. Pap Leventét, a Sapientia – EMTE csíkszeredai karának dékánját, aki elmondta: a hargitai megyeközpontban is jelentős növekedést mértek, a tavalyi évhez képest csaknem húsz százalékkal nőtt a felvételizők száma. Amíg a korábbi években hozzávetőlegesen háromszáz diák jelentkezett a kar különböző képzéseire, idén – a nyári felvételin – ez a szám meghaladta a  430-at.
– Komolyabb következtetéseket abban az esetben vonhatunk majd le, amennyiben az idei évben tapasztalható pozitív, növekvő tendencia még kitart legalább két-három évig. Egyelőre annyi biztos, hogy bár a demográfiai mutatók és az érettségiző diákok száma is csökken, mi mégis stabilan tudjuk tartani a számokat, vagyis a tavalyi jelentkezőszám sem csökkent, idén pedig még növekedett is. Egyrészt azt mondanám – büszkén és reménykedve –, hogy egyre nagyobb az egyetem iránti érdeklődés és a bizalom a jelentkezők részéről, valamint az intézményünk társadalmi (el)is­mertsége és beágyazottsága, másrészt valószínű, hogy a Székelyföldön sikeresen érettségizők számának növekedése is visszaköszön valamilyen szinten a jelentkezők létszámában. Véleményem szerint ez a két faktor adja a felvételizők számának növekedését – közölte lapunkkal dr. Pap Levente.

Csaknem húsz szak indul idén

A csíkszeredai egyetemen idén 14 alapképzés és 5 mesterképzés szakon indul oktatás. A nyári felvételi után megmaradt helyeket az őszi felvételi során lehet elfoglalni, amelyre augusztus 27. és szeptember 3. között lehet jelentkezni. Bár az összes meghirdetett hely több mint fele tandíjmentes, az őszi felvételire többnyire költség-hozzájárulásos helyek maradnak, azonban a tandíjak összegét nem emelték meg, ezek ára az alapképzésen átlagosan évi 400 euró (mintegy 2000 lej).
Csíkban a legnagyobb érdeklődés a gazdasági képzések iránt mutatkozik – a legnépszerűbb a közgazdaság és a gazdasági informatika szak –, a tandíjmentes helyekre már a korábbi években és idén is túljelentkezés volt, részletezte a dékán. Emellett, a korábbi évekhez képest, az egyik legjelentősebb létszámemelkedést idén a mérnöki szakokon mérték. A tavaly ősszel elindított testnevelőtanár-képző szak ugyancsak töretlen népszerűségnek örvend, az idei évben erre is jóval többen jelentkeztek, mint a meghirdetett helyek száma, de a sikeres felvételi gyakorlati próbák teljesítéséhez kötött. A kevésbé keresett szakokkal kapcsolatban dr. Pap Levente kifejtette: szinte évről évre változó, hogy melyik képzés iránt mutatkozik kisebb érdeklődés, de ami hosszabb ideig nem működik, azt általában beszüntetik.
– Csíkszeredában kimagaslóan népszerűek a mesterképzések is – főként a közgazdaság, a humán- és társadalomtudományok, valamint a mérnöki szakokon –, a hallgatók több mint fele az alapképzés befejezése után automatikusan folytatja a mesterképzést. Emellett jelentős a más egyetemekről érkezők aránya, de sokan az alapképzés után évekkel döntenek a visszairatkozás mellett. Átlagban a mesteri szakok 90, az alapképzési szakok 70 százalékát foglalják el a diákok – ismertette a kar dékánja.

Stabil marad az ösztöndíjrendszer 

Idén ősztől, a kormány megszorító intézkedései értelmében országos szinten 40 százalékkal csökken az egyetemi ösztöndíjalap, de az ösztöndíjak összegét és az odaítélés kritériumait továbbra is minden egyetem saját módszertana alapján határozza meg, így választaniuk kell: kisebb összeget adnak minden diáknak, vagy megtartják a jelenlegi ösztöndíjszintet, de kevesebb hallgatónak ítélik oda. 
Dr. Pap Levente leszögezte: mivel a Sapientia esetében másképp, egy alapítványi rendszerben működik a finanszírozás, így ők sem az ösztöndíjalapot, sem az ösztöndíj mértéket nem csökkentik. A tanulmányi és érdemösztöndíjak mellett továbbra is lesznek magán-, illetve felajánlott ösztöndíjak is, amelyeket külső cégek, egykori hallgatók és külföldi támogatók adnak a hallgatóknak bizonyos kritériumok alapján, az Erasmus és Makovecz programok által pedig továbbra is elutazhatnak szakmai gyakorlatra vagy fél, esetleg egész éves külföldi képzésre a tanulók.

De mi lesz, aki nagy lett?

A Sapientia – EMTE csíkszeredai karán karrierkövetéssel is igyekeznek foglalkozni, bár ez egyetemi szinten is kihívás, és nincs rá bevált, mindenhol működő módszer – részletezte érdeklődésünkre a dékán. Az intézmény számára ez egyrészt kötelező, mivel az akkreditációk során rendszeresen statisztikákat kell szolgáltatniuk arról, hogy a végzett hallgatók milyen területen helyezkednek el, hányan dolgoznak a szakmájukban vagy folytatják tanulmányai­kat például doktori képzésen. Emiatt folyamatosan igyekeznek adatokat gyűjteni, visszajelzéseket kérni, nyomon követni a diákok pályáját. Ez részben hivatalos adatbázisokon keresztül, részben a közösségi oldalakon keresztül történik, ahol a volt hallgatók kapcsolatban maradhatnak egymással és az egyetemmel. Ezek a csoportok nemcsak a kapcsolattartást segítik, hanem gyakorlati célt is szolgálnak: az oktatók célzottan osztanak meg munkalehetőségeket, amelyeket partnerektől vagy más oktatóktól kapnak. 

Huszonöt éve a város szívében

A Sapientia 2001 óta van jelen a megyeközpontban, az elmúlt csaknem 25 év alatt nemcsak egyetemet, de a városimázst is építeniük, formálniuk kellett, ami gyakran hatalmas erőfeszítést igényelt, tette hozzá a dékán. Megjegyezte, egy egyetem beágyazódása a társadalomba hosszú folyamat: míg egy óvodát pár év alatt elfogadnak, egy középiskolánál évtizedekre van szükség, egy egyetem esetében pedig akár ötven év is eltelhet, mire a közösség természetes részévé válik – állapította meg dr. Pap Levente.