Elégedetlenséget váltott ki Gyergyóremetén a hír, miszerint 2025. január elsejétől a korábbi összeg duplájára nő a szemétszállítási illeték: a korábbi személyenkénti havi 7,5 lej 15 lejre.

A széle és a hossza

Azt meg kell jegyezni, hogy a háztartási szemét elszállításáért és kezeléséért szabott díj emelkedése nem lokális vagy egyedi jelenség: nagyon sok településen nőtt a díjszabás. Gyergyóremete esete e tekintetben azért beszédes, mert ez a község volt az, amelyik – elhúzódó próbálkozások után – befogadta a megyei hulladéklerakót. Laczkó-Albert Elemér polgármester a drágulást indokolva több tényezőt is említett a szállítási díjak növekedésétől a megyei hulladékkezelési rendszer hiányán át addig az okig, miszerint a tavalyi ár nem fedezte az éves hulladékkezelési költségeket. 

- A 7,5 lejes ár azt jelentette, hogy a befizetett szemétilleték tavaly október végére elfogyott, és ez három éve ugyanígy történik, vagyis a bevételek nem fedezik a kiadásokat - vázolta község elöljárója.

A rendszer hiányának rendszerezése

Gyergyóremetén 2024 júniusában kezdte el működését az a három cég  – a csíkszeredai Eco-Csík, a székelyudvarhelyi RDE Harghita és a Bihar megyei Eco Bihor – alkotta konzorcium, amely kizárólagos jogot kapott a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulástól a megyei hulladék feldolgozására és válogatására. Ettől kezdődően a megye minden településének hulladéka Gyergyóremetére kerül. A gyűjtést és szállítást jelenleg is ugyanazon cégek végzik, amelyek korábban, hiszen a fejlesztési társulásnak még nem sikerült elindítania a megyében egységes rendszert. Így a helyi önkormányzatok mindegyike, a korábbi gyakorlatot követve, szerződést köt egy-egy szemétszállító céggel, tudva, hogy ez az együttműködés nem lesz hosszú távú, vagyis a megyei rendszer életbelépésével megszűnik.

- Bár jó kapcsolatunk van a szemétszállító céggel, nem várhatjuk el, hogy hosszú távú együttműködésben gondolkodjanak, hiszen bármikor felmondhatjuk a szerződést, ha elindul a megyei rendszer. Ehhez a bizonytalan helyzethez hozzátevődik az országos szelektív hulladékgyűjtési szabályzók változása, miszerint a korábban háztól elszállított szelektív hulladékot most gyűjtőpontokon kell leadniuk a lakóknak, ami jövedelemkiesést jelentett a cég számára. Ennek ellenére most sikerült megállapodást kötnünk, miszerint a kommunális hulladék mellett páratlan heteken az üveg-, illetve a textilhulladékot is elszállítják – emelte ki a pozitívumot Laczkó-Albert Elemér.

Hogy jut el a szemét a lerakóhoz?

A Gyergyóremetén működő hulladéklerakó és -kezelő központban jelenleg 34 fős személyzet dolgozik, naponta 200-250 tonna hulladék érkezik be ide, amely tartalmazza a szelektív hulladékot is. Ezt a mennyiséget válogatják, a szezonális zöldhulladékot pedig komposztálják. Helyszíni látogatásunkkor Csutak Csanád János területi igazgató hangsúlyozta: januártól a külön gyűjtött textilhulladékot is átveszik, ennek egy részét újrahasznosítják, a szennyezett hulladékot pedig cementgyárakba küldik energetikai értékesítésre.
Gyergyóremete önkormányzata 2008-ban kötött szerződést a megyei önkormányzattal a hulladékkal kapcsolatos árképzés, a lerakóhoz vezető út és a jogdíj összegével kapcsolatban – Laczkó-Albert Elemér polgármester szerint a szerződésben foglaltaknak csupán egy része teljesült.

- A szerződés egyik pontja kimondja, hogy a remeteiek a mindenkori megyei hulladékkezelési illeték felét kell fizessék: természetesen erre akkortól tartunk igényt, amint a megyei hulladékkezelési rendszer beindul. Emellett ugyanígy várat magára a terelőút megépítése, hiszen jelenleg az egész megyéből érkező szemetet a település utcáin szállítják el a lerakóhoz. Végül, de nem utolsósorban, a szerződés értelmében a hulladéklerakót működtető cégek által a közösségi társulásnak fizetendő jogdíj negyven százaléka a községet illeti. Bár a lerakó tavaly június óta működik, még nem kaptuk meg ezt az összeget – sorolta a község jogos igényeit a polgármester. Azt is mondta: érthető a lakók felháborodása a magas ár és a rendszer hiányosságai miatt – minden személy ugyanannyit fizet, függetlenül attól, mennyi hulladékot termel –, de amíg nem alakul ki az egységes megyei gyűjtés, és a megyei önkormányzat sem rendezi adósságát a község felé, nem tudnak jobb lehetőséget kínálni a lakosoknak. 

Út, híd, ígéret

A felmerülő kérdésekre Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke falugyűlésen válaszolt, hangsúlyozva, hogy a lerakó megépülése óta eltelt tizenhat év hiányosságait rövid időn belül nem lehet pótolni, de elindult a megoldások keresése.
- Idén elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, és a technikai tervet is szeretnénk elkészíttetni az elkerülő út megépítésére, illetve azonosítanunk kell a forrást is, amiből ki tudjuk fizetni az út megépítését. A munkálat nem lesz egyszerű, mert hidat kell építeni a Maroson át, valamint egy vasúti átjárón is átkelést kell biztosítani – fogalmazott Bíró Barna Botond.

A megyei rendszerben történő gyűjtés-szállítás kapcsán elmondta: bár a hulladékgazdálkodási társulás elindította az ezzel kapcsolatos közbeszerzést, nem valószínű, hogy az elkövetkező egy-két hónapban nyertest lehet hirdetni, de a környezetvédelmi minisztériumnál fog közbenjárni azért, hogy a megyei önkormányzat szerződésben vállalt többletköltségeit fedezni lehessen.

- Ha elkezdődik a megyei gyűjtés, megtaláljuk a módját annak, hogy törvényes keretek között meg tudjuk tenni a féláras engedményt a remeteieknek a szemétilleték tekintetében. Ugyancsak megvizsgáljuk, hogy milyen törvényes lehetőségei vannak a jogdíj kifizetésének, hiszen az akkori szerződésben vállaltakat a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé – jelezte a további problémákat Bíró Barna Botond.

Gyergyóremetén egyébként az elmúlt évben több mint 551 tonna kommunális és több mint 145 tonna szelektív hulladékot gyűjtöttek össze a lakosságtól. Mivel az Európai Unió országaiban ez az arány 2025-ben már 55 százalék kell legyen, a településeknek büntetést kell fizetniük, ha nem érik el ezt az arányt. Gyergyóremete esetében ez a büntetés közel húszezer lej évente.