Nyüzsgő élet az akváriumban
Egy szépen berendezett akváriumban nemcsak díszhalak tarthatók, hanem színpompás törpegarnélák is. Ezek az apró, élénk színű gerinctelenek világszerte egyre több rajongót szereznek. Nos, nem az éttermekben feltálalt, a távol-keleti gasztronómiában ismert tengeri herkentyűkről beszélek, hanem ezek rokonairól, amelyek növényekkel dúsan benőtt, édesvizű patakokból, csermelyekből és apró tavacskákból származnak.
A garnélák tartása nemcsak látványos, hanem hasznos is, hiszen nem véletlen, hogy sokan a „víz alatti kert” gondnokainak nevezik őket. Egy jól felszerelt garnélás akvárium olyan, mint egy élő miniatűr táj.
Színek kavalkádja
A törpegarnélák többsége édesvízi faj. Méretük mindössze 2-3 centiméter, színük azonban annál lenyűgözőbb: léteznek piros, narancssárga, sárga, zöld, kék, fekete, fehér, sőt átlátszó példányok is. Egyeseknek pöttyös, másoknak csíkos mintázatuk van – mintha a természet aprólékosan megtervezett volna minden egyes egyedet.
Az akvarisztikában az elsőként elterjedt és máig legnépszerűbb faj a Red Cherry Shrimp, vagyis a piros cseresznyegarnéla. Egyszerűen tartható, jól alkalmazkodik és kezdők számára ideális. Nem igényel különleges vízparamétereket, könnyen szaporodik, ha jól érzi magát. A nanoakváriumok kedvelői, főleg a kezdők többsége ezzel a garnélafajjal debütál, és az ő segítségükkel tanulja meg a gerinctelen állatok gondozásának módját.
Akadnak kényesebb fajok is, mint például a Caridina-nemzetség tagjai (a Crystal Red vagy Blue Bolt garnélák), amelyek érzékenyebbek a víz keménységére, pH-értékére és hőmérsékletére. Ezek a fajták a tapasztaltabb akvaristáknak is kihívást jelentenek, hiszen tartásuk precizitást és komoly odafigyelést igényel.
Békés zabagépek
A garnélák igazi mindenevők: a talajon és növényeken megtalálható apró szerves törmelékekkel, algákkal, elhalt növényi részekkel táplálkoznak. Emellett léteznek számukra speciálisan kifejlesztett tápok is, melyek biztosítják a megfelelő fehérje- és ásványianyag-bevitelt. A legtöbb garnéla szívesen „legelészik” egész nap, szinte megállás nélkül dolgoznak, miközben tisztán tartják az akváriumot, éppen ezért hasznos elemei az akváriumi ökoszisztémának.
Ha valaki garnélás akváriumot szeretne, akár egy 20–30 literes kis medence is elegendő lehet. Fontos a sok növény, a rejtekhelyek, például mohák és ágak, ahol a garnélák biztonságban érzik magukat. Ha viszont vegyes akváriumban szeretnénk garnélákat tartani, figyelni kell a halak kiválasztására: nem minden halfaj békés, ugyanakkor a nagyobb testű pikkelyesek előszeretettel vadásznak az apró, színes élőlényekre, ezért érdemes olyan halakat választani, mint például a törpe rasborák, otocinclusok vagy guppik, amelyek nem jelentenek veszélyt a garnélákra.
Ugyanilyen fontos a garnélák egymás közötti kompatibilitása is, egyes fajok ugyanis hajlamosak hibridizálódni – vagyis ha két különböző, de közeli rokon faj párosodik, az utódok gyakran elveszítik a színpompás mintázatukat, és halvány, „vadas” garnélák születnek. A tapasztalt akvaristák éppen ezért fajonként külön medencében tartják őket, hogy megőrizzék az egyedi színvilágot.
A garnélák ára fajtól és színváltozattól függően változik, de általában megfizethetők. Egy jól karbantartott garnélás akvárium nemcsak az otthon dísze, hanem egy nyugalmat árasztó sarok is. Az állatkák finom mozgása, tevékenysége megnyugtatóan hat az elménkre – érdemes belevágni!


