Az országos statisztika szerint – amely nem a vágóhidakon kampóra került húst, hanem a gazdaságokban felnevelt, a háztáji vágásokat is magában foglaló, vágásra szánt állatok összsúlyát (élőtömegét) méri – 2024-hez képest valamennyi haszonállatnál nőtt a vágásra, fogyasztásra szánt vágóállatok mennyisége. A legnagyobb bővülést a baromfiágazat produkálta, ahol 45 ezer tonnás gyarapodással összesen 830 ezer tonna élősúlyt regisztráltak (+5,7 százalék). A sertéshústermelés szintén jelentősen, 15 ezer tonnával növekedett, elérve a 435 ezer tonnát (+3,6 százalék). Szarvasmarhából 9 ezer tonnával vágtak többet, így 171 ezer tonna lett a mérleg (+5,6 százalék), míg a juh- és kecskehústermelés 7 ezer tonnás plusszal 130 ezer tonnára (+5,7 százalék) emelkedett.

A hústermelés teljes szerkezetét tekintve a piacot továbbra is a szárnyasok és a sertések uralják. A baromfiágazat 53 százalékkal az első helyen áll, ami 0,3 százalékpontos növekedést jelent 2024-hez képest. Ezzel szemben a sertéshús részaránya enyhén, 0,4 százalékponttal 27,8 százalékra mérséklődött. A szarvasmarha-ágazat piaci súlya teljesen változatlan maradt, így továbbra is 10,9 százalékot tesz ki, míg a juh- és kecskehústermelés minimális, 0,1 százalékpontos erősödéssel 8,3 százalékos szeletet mondhat magáénak a romániai húságazatban.

Tej-, tojás-, gyapjúpiac: vegyes a kép

A teljes tejtermelés – az összes állatfajt beleszámítva, valamint a teljes lefejt mennyiséget, amelyben a háztáji fogyasztás, a helyi értékesítés és a borjak táplálása is benne van – 2025-ben országosan elérte a 46 555 ezer hektolitert, ami 250 ezer hektoliteres (+0,5 százalékos) bővülést jelent. Ez a növekedés elsősorban a juh- és kecsketejágazatnak köszönhető, a tehéntejtermelés ugyanis gyengélkedett. Ezzel szemben a kifejezett tehén- és bivalytejtermelés – a borjak fogyasztásával együtt – 39 747 ezer hektoliterre mérséklődött, ami 103 ezer hektoliteres csökkenés az előző évhez képest. Csak a tehéntejtermelést tekintve, az 39 577 ezer hektolitert tett ki, ami 0,3 százalékkal maradt el a 2024-estől. A tojástermelés minimális, 0,2 százalékkal bővült (+10 millió darab). Ezzel szemben a gyapjútermelés folytatta a mélyrepülést, és 1,3 százalékos visszaesést követően 25 283 tonna lett a mérleg a korábbi 25 622 tonna után, ami 339 tonnás veszteség a gazdáknak.

Székelyföldön csökkent a tejtermelés

A tehéntejtermelés területi megoszlása jelentős különbségeket mutat, az országban ugyanis mindössze három régióban nőtt a volumen: a Nyugati régió­ban 4,0 százalékos, az Északnyugatiban 1,9 százalékos, míg az Északkeletiben 1,5 százalékos bővülést regisztráltak. Ezzel szemben a székelyföldi megyéket – Hargitát, Kovásznát és Marost –, valamint Fehért, Brassót és Szebent tömörítő Központi fejlesztési régióban 1,2 százalékos csökkenést mértek, így a termelés 8063 ezer hektoliterre mérséklődött, ennek ellenére a térség továbbra is az ország harmadik legnagyobb termelője.

A legnagyobb arányú visszaesés Bukarest-Ilfov régióban volt, ahol 14 százalékos csökkenéssel 80 ezer hektolitert jegyeztek, míg Délnyugat-Olténiában 6,6 százalékkal 2985 ezer hektoliterre, Dél-Munténiában 3,4 százalékkal 4304 ezer hektoliterre, délkeleten pedig 2,2 százalékkal 3190 ezer hektoliterre esett vissza a tehéntejtermelés.