A Hargita Népe elsőként számolt be róla, hogy 156 év után – április 30-án reggel – összeomlott a maroshévízi Urmánczy fedeles híd, ezzel Erdély egyik legrégebbi fedeles fahídja vált az enyészet martalékává. Az esemény váratlan volt, de korántsem előzmények nélküli: amint arról többször cikkeztünk, az építményen – amelyet 1869-ben azért építtetett az Urmánczy család a Maros folyó felett, hogy a túloldali  birtokait könnyen meg tudja közelíteni – az utóbbi években többször végeztek szakszerűtlen javításokat, illetve ami ennél súlyosabb, a híd szándékos rongálások célpontjává vált: egyes elemeit, a belső tartórudakat ismeretlenek láncfűrésszel vágták meg. Az építmény megroskadt, utóbb tulajdonosa, a maroshévízi önkormányzat alkalmatlannak nyilvánította arra, hogy emberek keljenek át rajta.

Menteni, amíg lehet(ett volna)

Az eredetileg zsindellyel, majd egy 2004-es javítást követően modern elemes födémmel fedett híd különlegességét ritkasága mellett – Erdély-szerte alig néhány ilyen fedeles híd áll még – függőszerkezete, tetőszerkezete és zárt oldalai adják: utóbbi jelentősége abban állt, hogy a híd a mezőgazdaságban dolgozók és a legelőn tartott állatok számára menedéket nyújtson viharos, esős időben. Felújítását, megmentését hosszú ideje szorgalmazta és szívügyének tekintette a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület, amelynek elnöke, Czirják Károly legutóbb 2025 februárjában, időben harmadszor fordult beadvánnyal az önkormányzathoz, sürgetve az építmény megmentését. Annak múlt szerdai pusztulásáról is ő adott hírt lapunknak.

A történtek kapcsán Sebastian Buzilă, Maroshévíz polgármestere úgy nyilatkozott, fontos lenne újraépíteni az Urmánczy hidat. Megnéztük, azóta milyen lépések történtek az ügyben.

Bontás, leltár nélkül

Bár az újjáépítési szándék látszólag megvan, konkrétumok nehezen körvonalazódnak. Például alapvető fontosságú lenne, hogy a fedeles híd újraépítését műemlékvédelemben jártas építészek és más ágazati szakemberek irányításával végezzék el, de már a sürgősségi bontás sem szakemberek felügyeletével történt.

– A híd sürgősségi bontását még aznap elkezdték, amikor összeomlott. Meglátásom szerint jó és fontos lett volna, ha szakfelügyelet jelenlétében történik ez meg, így ki lehetett volna válogatni a még jó állapotban lévő gerendákat, megszámozni őket, hogy ha lesz lehetőség az újraépítésre, fel lehessen használni ezeket az elemeket – mondta el lapunk érdeklődésére Czirják Károly, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület vezetője. Hozzátette: az önkormányzat részéről ígéretet kaptak arra, hogy a leomlott hidat eredeti állapota szerint visszaépítik – az ehhez szükséges dokumentációt, beleértve a régi fényképfelvételeket is, az egyesület készségesen biztosítja. Ami konkrétum: egyelőre ideiglenes híd készül a Maroson azért, hogy a gazdálkodók meg tudják közelíteni területeiket a folyó túlsó partján.

Mit mond a szakma?

Az, hogy az Urmánczy híd történelmi, helytörténeti, néprajzi és építészeti értéket képvisel, természetesen nem volt ismeretlen a szakma előtt – bár mint látható, ez nem volt elég ahhoz, hogy megóvja a pusztulástól az építményt. 2017-ben a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság képviselete hivatalosan megállapította, hogy történelmi értékűnek számít az Urmánczyak fedeles hídja, és javasolta, hogy esetében indítsák el a B kategóriás műemlékvédelmi besorolási eljárást, ugyanakkor egy évre védelem alá helyezte az építményt. Ez idő alatt el kellett volna indítani a folyamatot, dokumentációt készíteni és engedélyeket beszerezni a műemlékvédelmi besoroláshoz – de ez nem történt meg, így a megyei kulturális (műemlékvédelmi) igazgatóságnak nem volt és jelenleg sincs hatásköre a híd sorsának felügyeletére.

A fejlemények tükrében megkérdeztük az intézmény ügyvezető igazgatóját. Bakos László azt mondta: a híd újraépítésénél fontos lenne, hogy annak terveit műemlékvédelemben jártas szakember készítené el, felhasználva az eredeti híd vasból és fából készült elemeit.

Az kellene, ami eddig sem volt: pénz és akarat

Némi – halvány – remény mutatkozik arra, hogy a hidat a jövőben ismét felépítik. Czirják Károly azt közölte, Maroshévíz testvértelepülése, Budapest 15. kerületének önkormányzati képviselője, Csonka László javaslatot tett a fővárosi kerületi önkormányzatnak, hogy anyagilag támogassák a híd eredeti tervek szerinti újraépítését.

Köllő Miklós műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök szerint kategorikusan egy érték veszett el az Urmánczy híd megsemmisülésével: a 18. században, az osztrák határőrség által épített hidak egyediek Európában, történelmi jelentőségük kiemelkedő, és ritkaságuknál fogva műemlékké kellene nyilvánítani őket.

Bár Hargita megyében egyetlen ilyen híd sincs műemlékvédelmi besorolás alatt – a maroshévízi mellett Gyergyó­szárhegyen van még egy hasonló híd – a Beszterce-Naszód megyei Coșbuc fedeles hidat műemlékké nyilvánították. Az összeomlott híd esetében egy műemlékvédelmi szakember és egy ács kellene leltározza a megmaradt elemeket, ez alapján lenne esély az újraépítésre, hangsúlyozta az építész is. Ha nem végeznek szakszerű felmérést, csak egy idealizált változat, egy másolat tud születni akkor is, hogyha az eredeti elemeket felhasználják hozzá – jelentette ki a szakember. Hangsúlyozta továbbá: a műemlékké nyilvánítás az egyetlen módja annak, hogy megmaradjon az épített örökség.