A könnyűiparban is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a munkaadók és a munkavállalók egyaránt: előbbieknek a kormány szigorodó megszorító intézkedéseivel és a fluktuáció keltette munkaerőhiánnyal, utóbbiaknak a munkahelyek hiányával, az alacsony bérezéssel és a munkaadók magas elvárásaival kell szembesülniük. A Hargita Megyei Munkaerő-Elhelyező Ügynökség adatai szerint tavaly év végére 6385-re emelkedett megyénkben a munkanélküliek száma, és ez a mutató idén tovább növekszik: legutóbb a Gruppo Chiros Confex Jakab Kft. székelyudvarhelyi könnyűipari cég jelentette be teljes személyzetének ideiglenes elbocsátását. Az ügynökség szerint a megszorító intézkedések miatt más ágazatokban is leépítések várhatók.

Ha felfeslett, már nehéz összefércelni

Lapunk megkeresésére Jánó Edit, az munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője elmondta, hogy a bőrmegmunkálással foglalkozó udvarhelyi cégnek hatvankét munkatársa van, ebből a keretből pedig az összes termelésben dolgozó alkalmazott, vagyis 61 személy elküldését bejelentették. 

– Idén még nem egyeztettünk a céggel, de a legutóbbi beszélgetések alapján remélik, hogy hamarosan befutnak olyan szerződések, melyek lehetővé teszik, hogy folytatni tudják a termelést. Annyi azonban már borítékolható, hogy ha sikerül is megrendelési szerződést szerezniük tavasszal, legkevesebb két-három hétre vagy még több időre biztosan el kell küldeniük az alkalmazottakat

– fogalmazott Jánó Edit, megjegyezve, hogy a textiliparban ciklikusan, minden év elején szoktak hasonló gondok adódni, mivel ekkor állnak át a cégek egyik szezonról a másikra. Ugyanakkor kiemelte: tapasztalataik szerint, ha egy vállalatnál leépítéseket kell életbe léptetni, az már az esetleges szerződéskötéseket követően sem fog az elbocsátások előtti létszámmal működni. 

– A könnyűiparban 2025-ben előreláthatóan tovább fog nőni a munkanélküliség, és biztos vagyok benne, hogy a kormány megszorító intézkedései jelentős hatást gyakorolnak a más ágazatokban tevékenykedő vállalatokra is, így máshol is lehet számítani arra, hogy bezárnak egyes cégek, vagy jobb esetben csökkentett munkaerővel fogják folytatni tevékenységüket

– közölte. Érdeklődésünkre megjegyezve, igaz, hogy az ágazatban vannak felfutó mutatókat produkáló vállalkozások is, csakhogy ezek jellemzően kismanufaktúrák, átlagosan 3-4 személynek biztosítanak munkát, így az akut problémára aligha lehetnek hatással.

A helyzetképnél a jövőkép sem jobb

Tavaly két székelyudvarhelyi nagyvállalatnál építettek le több mint háromszáz munkavállalót. Januárban elsőként az Ikos-Conf Rt. textilipari vállalat jelentette be kétszázötven alkalmazott elbocsátását, akiket a március–áprilisi időszakban terveztek leépíteni, ám végül „csak” százötven alkalmazottat küldtek el. A munkaerő-elhelyező ügynökség információi szerint a vállalatnak sikerült szerződést kötni új megrendelőkkel, így a leépítettek közül még múlt évben többet visszavettek. Azonban így is mára a múlt évi 419 alkalmazottból csak 256 dolgozik a vállalatnál. 
Múlt év májusában a Famos Rt. bútorgyár jelentette be százhatvan alkalmazott leépítését, akiket év végéig el is bocsátottak. A nagy múltú vállalat székelykeresztúri telepét és több székelyudvarhelyi ingatlanját is eladták. A bútorgyár most negyedére csökkentett munkaerőkerettel dolgozik: a tavalyi 257 alkalmazottból mára 72 személyt foglalkoztat. 
Júliustól egy maroshévízi könnyűipari vállalat, a Romtop Industries Rt. építette le jelentős mértékben a munkaerő-állományát, ekkor még nem volt biztos, hogy a céget a következő évben is fenn tudják-e tartani. A múlt év elején 153 alkalmazottja volt a vállalatnak, ez a szám mára a felére csökkent, miközben a cég bélbori munkapontja bezárt. 
Ugyancsak nyár elején keltett nagy visszhangot, hogy bezár a csíkszeredai Lactalis tejgyár, aminek termelői tevékenységét négy másik romániai munkapontra szervezték át. A vállalat 95 alkalmazottját még tavaly elküldték, az ügynökség adatai szerint csak néhány gyermeknevelésen lévő alkalmazott munkaszerződését nem tudták felbontani, amire azonban a periódus lejártával sor kerül.

Nagy elvárások, korlátozott lehetőségek

Jánó Edit szerint a munkanélkülivé vált személyek elhelyezése egyre nehezebb feladattá válik: miközben jelenség, hogy nőnek a vállalkozások által megfogalmazott elvárások, a felszabadult munkaerő is „válogatós”. 

– Nagy szükség lenne például hentesekre, mészárosokra, vendéglátásban tevékenykedő személyekre, így ezekre az ágazatokra vonatkozóan tartottunk és tartunk képzéseket. Csakhogy változtak a munkavállalók elvárásai: nem akarnak hidegben dolgozni, talpon állni tíz órát, arról a meghatározó tényezőről nem is beszélve, hogy a bérezések is elmaradnak a munkavállalók elvárásaitól

– mutatott rá az igazgató, hozzátéve, hogy a felszabadult munkaerő elhelyezését a megye területi sajátosságai és a gyenge infrastruktúrája is megnehezíti. – Ha a tejgyári alkalmazottakról beszélünk, őket főként a környékbeli tejgyárakba irányítjuk, melyek a megyeszékhelytől távolabb vannak. Az alcsíkiaknak ebben az esetben nehezebb megközelíteni a munkapontot, mert nincs vonatjárat, és busszal be kell jönniük a városba ahhoz, hogy onnan vonattal ki tudjanak menni a munkapontig – mutatott rá Jánó Edit.