Az új tanév előtt több diákot is átvertek hamis albérlethirdetésekkel. A csaló rövid időre kibérel egy lakást az Airbnb online szállásfoglaló oldalon, majd ugyanazt meghirdeti különböző apróhirdetési portálokon, mintha ő lenne a tulajdonos. Ehhez ellopja valaki személyes adatait, hamis iratokat használ, és így jut hozzá az áldozatok pénzéhez, mielőtt nyomtalanul eltűnik. A Snoop oknyomozó portál megtalálta azt, akinek az adataival visszaéltek, és az egyik céget is, amelyik érintett lehet az ügyben. Mivel félő, hogy sokan másolni fogják, részletesen leírjuk a módszert.

Az ellopott identitás

Călin-Ionuț Dumitrescu, egy 39 éves bukaresti IT-mérnök azzal szembesült, hogy személyi igazolványát hamis bérleti szerződésekben használják, miután több károsult felkereste őt. A történet  2025. szeptember 13-án kezdődött. A craiovai rendőrség gyanúsítottként kereste meg, miután valaki az ő nevében adott ki lakásokat. Kiderült, hogy több tucat áldozatot ejtettek át három nagyvárosban. Másnap Dumitrescu kapcsolatba lépett az ügyvédjével, de közben a csalások áldozatai elkezdték őt telefonon hívni és üzeneteket küldtek neki Facebookon és Instagramon. Valamennyiüknek volt másolata a személyazonossági igazolványáról, és azt állították, hogy ő adta ki nekik a lakást. „Azt is mondták, hogy online bérleti szerződést kötöttem velük, és előre átutalták nekem a pénzt” – részletezte. Dumitrescu ellen három büntető feljelentés nyújtottak be Craiován ugyanazzal a csalástípussal kapcsolatban. A férfi azonban nem tudja pontosan, hány feljelentést tettek összesen ellene a károsultak.
„Csak azokról tudok, akik felvették velem a kapcsolatot. Három Craiován, három Bukarestben és három Temesváron” – mondta.

A csaló módszere

Egy-két napra kibérel egy jó környéken lévő lakást egy online szállásfoglaló oldalon. Mindig más néven foglal, többnyire külföldi – például indiai vagy pakisztáni – neveket használ, a megadott telefonszáma pedig rendszerint ciprusi. Ezt követően felteszi a hirdetést olyan oldalakra, mint az olx.ro, imobiliare.ro, romino.ro, publi24, és a piaci árnál alacsonyabb bérleti díjat kér. Amikor az ügyfelek WhatsAppon keresztül felveszik vele a kapcsolatot, kérve, hogy megtekinthessék a lakást, azt mondja nekik, hogy ő Valenciában tartózkodik, és a lakást majd a takarítónő mutatja meg. Minden lakáshoz más-más telefonszámot használ, amelyeket csak WhatsAppon lehet hívni, és amelyek egy idő után már nem működnek. Amikor az ügyfelek megérkeznek a lakáshoz, azt üzeni, hogy a takarítónő már elment, de ad nekik egy kódot a postaládához, ahonnan elvehetik a kulcsot. Megnyugtatja őket, hogy parkolóhely is van.
Amikor a bérlők jelzik, hogy szeretnék kivenni a lakást, a csaló elkéri tőlük a személyi igazolványukat WhatsAppon, hogy „elkészíthesse a bérleti szerződést”, és felajánlja, hogy be is jegyzi az adóhivatalnál. Ezután 500–800 euró közötti előleget kér – általában két hónapnyi bérleti díjat, néha kauciót is. Az összeget egy általa adott bankszámlára kell küldeni. Rövid időn belül elküldi a bérleti szerződést, amely tartalmaz egy a PandaDoc nemzetközi elektronikus aláíró- és dokumentumkezelő platformon generált elektronikus aláírást, továbbá küld még egy linket az áldozat saját elektronikus aláírásához. Ezután küld egy másik linket, vagy megkéri kiszemelt áldozatait, hogy szkenneljenek be egy QR-kódot, mondván, hogy ez „az ANAF-nál való megerősítéshez” szükséges. A QR-kód vagy a link azonban valójában egy külföldi kriptovaluta-tranzakciós platform (exchange) fiók megnyitására szolgál.
Ezek a platformok digitális valutaváltóként működnek: ahhoz, hogy kriptovalutát lehessen vásárolni, a felhasználónak először pénzt kell befizetnie a számlára. A legtöbb ilyen platform megköveteli, hogy a bankszámla tulajdonosának neve megegyezzen a kriptoszámla tulajdonosának nevével. A pénz átutalásakor a csaló ráveszi az ügyfeleket, hogy a „kedvezményezett” rovatba is a saját nevüket írják be, azzal az ürüggyel, hogy ez „a cégük fiókja, ahol mindenkinek saját alrészlege van”. Valójában azonban a pénz a kriptovaluta-platformon lévő számlára kerül. A pénzt kriptovalutára váltja, majd átutalja egy anonim fiókba, ahonnan már nem lehet visszaszerezni. Pórult járt ügyfelei a legtöbbször akkor jöttek rá, hogy átverték őket, amikor az általuk elvileg kibérelt ingatlan valódi tulajdonosa megjelent a lakásban, és kirakta őket onnan. De a csaló már nem válaszolt a hívásaikra.

A károsultak kriptoszámlára fizetnek

Szeptember 15-én Adrian, egy 22 éves fiatal feljelentést tett a fővárosi 14-es számú rendőrőrsön. Az olx.ro oldalon bérelt ki egy lakást Bukarest belvárosában havi 600 euróért, de amikor költözni ment, nyitva találta az ajtót.
„Azt hittem, talán takarít valaki” – idézte fel meglepetését, amikor a valódi tulajdonossal találta szemben magát. Adrian online írt alá egy bérleti szerződést, amit a csaló hamis adatokkal állított ki, anélkül, hogy személyesen találkoztak volna. A fiatal férfi kifizette a bérleti díjat, de nem egy hagyományos bankszámlára, hanem egy Észtországban nyitott kriptovaluta-számlára, amelyet az elkövető az ő nevében nyitott meg. A csaló ellenőrző linket is küldött neki, ahol Adriannak szelfit kellett készítenie a személyijével. Bár gyanúsnak találta, hogy a „kedvezményezett” helyére a saját nevét kellett beírnia, elhitte a csaló magyarázatát, és végül átutalta a pénzt. Később, amikor Adrian közölte, hogy feljelentést tesz, a csaló nevetett rajta: „ Ugye, nem gondolod, hogy rám tudod bizonyítani? Hiszen a pénzt a te nevedre utalták! A többi adat meg kamu, Telegramról szereztem” – dicsekedett a csaló.