Egy kocsányos tölgy Udvarhely legidősebb fája, amely a település szej­kefürdői kijáratánál áll. A Hősök sírjánál magasodó famatuzsálem egy kis parkos területet árnyékol be, védelmet nyújt egy játszótérnek és egy szabadtéri edzőparknak is. Az öreg fáról beszélni egyáltalán nem hétköznapi dolog, hisz

amikor növekedni kezdett, a település még korántsem hasonlított mai arculatához. Emberöltők óta együtt fejlődik a várossal. Némelyek szerint kétszázötven, mások szerint akár háromszáz éves is lehet a tölgy.

A különböző feltételezések közepette egy udvarhelyi kertészmérnök, Fülöp Alpár a fa történetének feltárásába kezdett, s három másik környékbeli fával együtt alaposan megvizsgálta a tölgyet. Mint mondta, minél idősebb egy fa, annál nehezebb pontosan meghatározni az életkorát. Ültetési dokumentum hiányában, a fafaj növekedési erélyéből, illetve a termőhely adottságaiból is csak következtetni tud az életkorára.

A szakértő szerint teljesen mindegy, hogy a szóban forgó tölgy Székelyudvarhely legöregebb élő fája, vagy sem, ugyanis elsősorban olyan tájérték, amellyel méltán büszkélkedhet a város. 

Plusz-mínusz száz év

Vizsgálata során a szakember a Radó Dezső nevéhez fűződő módszert alkalmazta. Mint mondta, az ennyire öreg fák esetében figyelembe kellett vennie azt is, hogy a fának nemcsak szépnek, de biztonságosnak is kell lennie, mert a város zöldövezetében helyezkedik el. A felmérési módszer egy, az Európai Unió által elfogadott eljárás s egy letölthető útmutató lépéseit követi. A fiatal kertészmérnök egy magyarországi tanulmányi kiránduláson ismerkedett meg a faápolással. Mint mondta, nagyon megtetszett neki a szakma, majd egy szintén magyarországi gyakornoki program keretében bővítette az ismereteit. Az egyetemi évek befejezéseként kezdte el megvizsgálni az Udvarhely környezetében található jelentősebb élő fákat.

Négy növényre esett a választása – a Tamási Áron sírjánál található két tölgyfára, Oroszhegy Fijér fájára, illetve Székelyudvarhely tölgyére. A vizsgálat során egytől ötig terjedő skálán osztályozta az öreg tölgy gyökérzetének, törzsének és koronájának állapotát, illetve a fa ápoltságának mértékét és a fa életképességét, egészségi állapotát. Továbbá odvasodásra, kártevőkre, kórokozókra utaló rendellenességeket keresett a talajban, a gyökérnyakon, a törzsön és a koronán. A szemrevételezést ökológiai vizsgálattal egészítette ki, melynek alapján

arra a következtetésre jutott, hogy a fa mostani állapotában, egy év alatt nagyjából 226 kilogramm szén-dioxidot és 1729 kilogramm port köt meg, 249 kilogramm oxigént termel, valamint 18 ezer liter vizet párologtat el. A kertészmérnök hozzátette, a gyökérnyakat és a törzset nagyon rossz állapotban találta, ezért a Fakopp 3D akusztikus tomográffal újabb vizsgálatot kellett elvégeznie. Az eszköz segítségével érzékelőket helyezett el a fában, egy adott magasságon belül, majd ezeket kopogtatva, az érzékelők a rezgések terjedési sebességéből rajzolták ki a fa belsejéről azt a képet, amely jól ábrázolja a fa statikai állapotát az adott keresztmetszetben.

A műszeres vizsgálat kimutatta, hogy a gyökérnyaktól kezdődően a törzs belsejének körülbelül hetven százaléka korhadt, de a fa továbbra is megingathatatlan. A kutató szerint belülről sebkezelő anyaggal, kívülről pedig hálóval kellene lezárni, hogy levegőzni tudjon, de ne korhadjon tovább. 

Gyönyörű famatuzsálem

Az öreg tölgy védelmezően magasodik a település fölé.

– Jól tűri a városi környezetet, az ipari tényezőkhöz is alkalmazkodik, megköti a nehézfémeket – tájékoztatott a szakember. Hozzátette, hogy a tölgyfák nagyon sokáig élnek, a világ legidősebb példányának életkorát kétezer évre becsülik.

Egy tölgyfa esetében háromszáz év nem meghökkentő, városi környezetben azonban vigyázni kell rá, mert itt a fafajta állapota gyorsabban romlik, leginkább a kipufogógázok, a téli sózás miatt, valamint a különböző városfejlesztési munkálatok következményeként.

Az udvarhelyi famatuzsálem számos nehézségen esett át az évtizedek alatt.

– Több beavatkozást végeztek rajta, nem túl szakszerűen, ráadásul a korhadások következtében napjainkra nagyon rossz állapotba került – részletezte a vizsgálat eredményeit. Szaporítani lehetne, de a szakember meglátása szerint nem rendelkezik különösebb génállománnyal a más, környezetünkben található kocsányos tölgyekhez viszonyítva.

Abban az utcában, ahol a tölgy található, a lakók közül néhányan tudnak arról, hogy a város legöregebb fája az ő fájuk, szélesebb körben azonban feledésbe merült.

– Városi környezetben fontos az idős fák megőrzése, karbantartása, mert öt-tíz éves távlatban tekintve jelentősen csökken a csemeték megmaradási aránya. Ennek okát a szakember a kiszáradás, a vandalizmus, illetve a kisebb balesetek számlájára írja. Hozzátette, hogy a most elültetett fák az ökológiai szolgáltatásban nagyon későre érik utol idősebb társaikat.

Bár a kertészmérnök csak szakmai szempontból vizsgálta meg a település legöregebb élőfáját, történész közreműködésével valószínűleg még ennél is többet kideríthetne a tölgy múltjáról. Mint mondta, dédnagyapáink fája misztikus jelentőséggel bír, ezért érdemesnek tartja arra, hogy a jövőben jobban felhívja rá a polgárok figyelmét.

– Ha gondját viselik, az udvarhelyi tölgynek is lehetne közel akkora jelentősége, mint Petőfi Sándor keresztúri körtefájának vagy a hédervári Árpád-tölgynek – hangsúlyozta a kertészmérnök.