Több tucat kérés érkezett korábban Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalához, hogy a város egyes részein bővítse a villanyhálózatot. A kérvényező lakók több alkalommal felszólaltak – a Széldomb régió képviseletében még a tavaly nyáron –, kérdőre vonva a hivatalt a szükséges bővítés késése miatt. Mint köztudott, a villanyhálózat bővítését a városháza az Electrica Rt. vállalattal közösen kell megvalósítsa, ám ahhoz, hogy a kért beruházások kivitelezését tudják elkezdeni, a lakóknak teljesíteni kell néhány feltételt – ugyanis csak ezt követően tudják jóváhagyni a benyújtott kéréseket. Mint kiderült,

a legtöbb gondot a magánterületek köztulajdon­ba vétele okozza,

ennek költsége a lakókat terheli.
Feltérképeztük a város kü­lönböző övezeteiben kezdeményezett hálózatbővítést: legtöbb esetben a beruházások folyamatban vannak, ám több helyen akadályokba ütközik a kivitelezés.

Módosításokkal egybevetve

A város éves költségvetésének elfogadása – január 22-én – előtt Berde Zoltán önkormányzati képviselő és Antal Lóránd szenátor vette számba és ismertette a hálózatbővítés problémáját a szenátor közösségi oldalán. Mint akkor elhangzott, az éves költségvetés tervezetébe nem volt belefoglalva a villanyhálózat bővítése, holott

több mint háromszáz háztartás tart rá igényt.

Akkor Berde kifejtette: a város szélén létesült lakónegyedekben mindennapi gondot jelent a villanyhálózat bővítésének kérdése, az Electrica Rt.-vel való egyeztetés után listázták az érintett szakaszokat, és módosító indítványt dolgoztak ki a költségvetés-tervezet több tételére. Négy nappal később, a januári soros ülésén az önkormányzati testület módosította a költségvetést, elkülönítve a szükséges összegeket a Szászok Táborában, a Cserehát és a Szombatfalvi út övezetében, valamint az Ugron Gábor és Termés utcában a villanyhálózat bővítéséhez.

A jelenlegi helyzet

– Még 2019-ben kérvényezték a Csereháton, de mostanra alakult úgy a helyzet, hogy minden területi tulajdonviszonya rendben van, a beruházási listára is felkerült ebben a negyedben a hálózatbővítés – nyilatkozta megkeresésünkre Zörgő Noémi városházi szóvivő, aki szerint már csak költségvetés függvénye, hogy lesz-e további előrehaladás. – A Csalóka övezetben való bővítésre 2020-ban nyújtottak be kéréseket, itt viszont az a probléma, hogy az út szélessége nem engedi meg a szükséges trafóház elhelyezését. Magánterületből kell az ott lakóknak biztosítaniuk egy akkora részt, amelyen – annak közterületté nyilvánítása után – elhelyezhetik a trafóházat. 
A szóvivő szerint ebben az esetben az ügy jó ütemben halad, folyamatos egyeztetés zajlik az említett területen lakókkal, és lassan a szükséges műveletek végére érnek.
– Ezenkívül további kérések érkeztek a Lakatos István utcából, ám ennek a bővítésnek a kivitelezése nem lenne jövedelmező a munkálatokat végző vállalat számára, mert kevés a fogyasztó – fűzte hozzá.
A szóvivő szerint ezt a bővítést abban az esetben tudja vállalni a kivitelező, ha a Keresztvápa utcájával együtt valósulna meg, de ott még tulajdonjogi gondok vannak.
– A Keresztvápa, a Lakatos István és a Termés utcákat együtt kell kezelni a hálózat bővítésénél, ide nemcsak a lakók tulajdonában lévő területekből kell egyes részeket közterületté minősíteni, de zonális rendezési terv (PUZ) is szükséges.

A széldombi probléma

A Széldomb helyzetével kapcsolatban a szóvivő elmondta, egyelőre csak a Templom utca tetejéig rendezett teljes mértékben a területek jogi helyzete, az említett városrészen pedig csak néhány tulajdonos biztosított területeket, hogy azokat közterületté nyilvánítsák.
Mint Zörgő Noémi kifejtette, a gondot alapvetően az okozza, hogy a nevezett – magántulajdonból átvett – közterületek el vannak szigetelve egyéb közterületektől, és amíg a környező területekből nem minősítenek közterületté annyit, hogy az elszigetelt részeket a városi rendszerrel összekössék, sem a polgármesteri hivatal, sem a bővítéseket végző vállalat nem tud beruházásokat kivitelezni a helyszínen.
– Muszáj az a folyamat elinduljon, hogy mindenki lemondjon annak a területnek a tulajdonjogáról, ami útnak, járdának és a vezetékek elhelyezésének szükséges, különben a problémára nincs megoldás, magánterületen a bővítéseket nem lehet megvalósítani – hangsúlyozta a szóvivő.
Hozzátette, az áramszolgáltatónak is meg kell érje a bővítés, ami, ha egy-két házról beszélünk, számukra nem jövedelmező, inkább veszteséges.
Ami biztosan meglesz

A tervezett bővítések közül már egyet sikerült megvalósítani: a Napraforgó utca villanyhálózatát már átvették – tájékoztatott még aznap a helyi polgármesteri hivatal. A következő folyamatban levő beruházás a Lejtő utca felső részén, a Cinege utcában és a Farcádi utca felső részén is a villanyhálózat bővítése, a beruházást mindkét esetben 50-50 százalékban valósítja meg a városháza és a villamossági vállalat. Előbbi esetben 200 ezer, az utóbbinál 350 ezer lej önrésze van a munkálatok költségeiből a városházának.

A lakók feladata

Zörgő Noémitől azt is megkérdeztük, hogy mi a folyamata a magánterület közterületté való minősítésének, és mi hárul ebben az ügyben a lakókra, mit kell tenniük. A szóvivő közölte: ha megfogalmazódott a tulajdonosban a szándék, elsősorban el kell készüljön a szóban forgó területrész feltüntetése a telekkönyvben – ehhez a tulajdonosnak topográfusra van szüksége. A következő lépés, hogy a topográfus által kibocsátott iratokkal a tulajdonosnak közjegyzőhöz kell fordulnia, ahol nyilatkoznia kell a terület átadásáról. A harmadik lépés, a kibocsátott iratok és a kérés benyújtása a városházán, ahol iktatják és továbbítják a Vagyongazdálkodási Osztályra, ahol – ha minden szükséges irat megvan – a tételt belefoglalják a tanácshatározat-terveztbe.
A szóvivő szerint, ha az önkormányzati testület is jóváhagyja, az említett terület köztulajdonná minősül, ennek a folyamatnak a költségei pedig minden esetben a kérést benyújtó lakókra hárulnak.