Kriza János-emlékévnek nyilvánították 2025-öt, szobrot avattak Székelykeresztúron
Kriza János unitárius püspök, néprajzkutató, műfordító halálának 150. évfordulója alkalmából az idei évet tiszteletére emlékévnek nyilvánította a Magyar Unitárius Egyház. A döntést szoboravatással egybekötve jelentették be a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban.
Ünnepélyes szoboravatással egybekötve jelentették be a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban, hogy Kriza János-emlékévet hirdet a Magyar Unitárius Egyház. A beltéri mellszobrot, amely az iskola dísztermében kapott helyet, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke adományozta az iskolának.
Az ünnepélyes esemény résztvevőit, egyházi és világi elöljárókat az iskola részéről Farkas Orsolya vallástanár köszöntötte, majd Szabó Előd székelykeresztúri unitárius lelkész tartott áhítatot, akit rokoni szálak kötnek a Kriza családhoz. Czire Alpár, az iskola aligazgatója felelevenítette Kriza János életútját, amely tanulságként szolgálhat a ma embere számára is.
– Iskolánk minden tanára és diákja mondhatja, hogy egy tekintélyes hagyaték őrzője és éltetője. Feladatunk megismertetni Kriza János munkásságát, megtalálni gyűjteményének és szellemi hagyatékának helyét a mai oktatásban – fogalmazott. Koncz Hunor-János, Székelykeresztúr polgármestere hangsúlyozta:
Kriza János hagyatékára nemcsak a székelykeresztúriak, hanem az egész nemzet büszke,
és bizakodásának adott hangot, hogy lesznek még hasonló kiemelkedő személyiségei az erdélyi magyarságnak a jövőben is. Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke volt diákként tért vissza az intézménybe. Elmondta, Kriza János püspöknek köszönhető, hogy az unitárius vallás megerősödött a 19. században, hiszem ő a szívet helyezte tanításainak központjába. Tette mindezt egy olyan korban, amikor mindent csupán ész-érvekkel akartak megmagyarázni.
– Nem baj az, ha ez a szobor a jelen pillanatában néha ránk ijeszt. Hasznos az, ha emlékeztet arra, hogy ma is a szíven keresztül lehet közösséget építeni, csak így lehet magyar nemzetben, Hargita megyében gondolkodni – fogalmazott a megyeelnök. Németh Zsoltot, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szintén leszármazottja Kriza Jánosnak, mivel a testvére, Kriza György volt az ő dédapja. Felidézte Kriza János életútját, kiemelte egyházújító, úttörő néprajzkutató, mesegyűjtő, költő és műfordító szerepét, de hangsúlyozta a nemzet és a magyar nyelv megmaradása érdekében vállalt áldozatos munkáját is.
– Fojtogató légkörből az elmúlt 150 évben nem volt hiány, de ő példát adott arra, hogy mennyi szép és lelkesítő dolgot lehet tenni magyarságunkért. Ebben a kitartó munkában a hit volt a támasza – részletezte Németh Zsolt. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy örömmel töltötte el az emlékév meghirdetése, amely során bemutatják Kriza János kulturális örökségét is. Az iskola diákjainak előadása következett, majd ezt követően Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház főjegyzője nyitotta meg az emlékévet, és Németh Zsolttal, valamint Czire Alpár aligazgatóval közösen leleplezték a mellszobrot. A szobor Túri Török Tibor Magyar Ezüst Érdemkereszt díjas szobrászművész, múzeumtulajdonos, Krúdy Gyula-díjas író alkotása.