A minimális szolgálati időt 35 évre növelik a bírák és ügyészek esetében – jelentette be tegnap Ilie Bolojan. A miniszterelnök beszámolója szerint a jelenlegi gyakorlat lehetővé teszi, hogy az ügyészek és a bírák nyugdíja nagyobb legyen a nettó fizetés 70 százalékánál, ezt az új intézkedések bevezetésével megszüntetik.
A Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján a miniszterelnök elmondta: nincsenek olyan szakmai tapasztalattal rendelkező személyek, akikkel pótolni lehet az igazságszolgáltatási rendszerből erejük teljében nyugdíjba vonuló bírákat és ügyészeket.
– A bírák és az ügyészek kétharmada nagyon korán, 47-49 évesen megy nyugdíjba, ami „fenntarthatósági problémát” fog jelenteni a következő években – mutatott rá Bolojan. Problémának nevezte azt is, hogy a rendszerből távozók nyugdíjának összege megegyezik az utolsó fizetésükkel. Bolojan kifejtette, hogy a bírák és az ügyészek nyugdíjazásának szabályozása sürgős, mert ez az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) egyik mérföldköve, amit ha novemberig nem teljesít az ország, elesik 230 millió euró helyreállítási forrástól. A miniszterelnök szerint a probléma megoldása azért is sürgős, mivel a bírák és az ügyészek nyugdíja, illetve a járulékalapú romániai állami és magánnyugdíjak közötti nagyon nagy különbség társadalmi igazságtalanságot gerjeszt. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás színvonala is javulni fog, ha a bírák és az ügyészek az általános korhatár szerint mennek majd nyugdíjba, mert így az 50 éves korukig megszerzett szakmai tapasztalatukat a köz szolgálatába tudják állítani.

Autópályákra is juthat pénz a védelmi támogatásokból

Bolojan ugyannakkor bejelentette: a kormány rövidesen ismerteti az Európai Bizottsággal a tagállamok közös védelmi beszerzéseinek finanszírozására elindított SAFE programmal kapcsolatos román javaslatokat. A miniszterelnök elmondta, hogy ezekben a napokban az érintett minisztériumok véglegesítik azoknak a beruházásoknak a listáját, amelyek a következő időszakban uniós forrásokból – az EU helyreállítási alapjából és a SAFE program keretében nyújtott hitelekből – valósulnak meg. A kormány pedig az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásain arra fog törekedni, hogy Románia a számára lehető legelőnyösebb módon férjen hozzá ezekhez a finanszírozásokhoz. Bolojan emlékeztetett arra, hogy a SAFE program keretében nyújtott hitelekhez hozzáférni kívánó országoknak közölniük kell az Európai Bizottsággal a beruházásaik listáját, és a hitelkérelmek értékelése alapján létrehoznak majd egy mechanizmust, amelyen keresztül az Európai Unió által szerződött 150 milliárd eurót elosztják. A kormányfő elmondta, hogy a hitelt igénylő húsz tagállam egyikeként Románia a szigorúan védelmi célú beruházások mellett katonai célokat is szolgáló polgári infrastruktúra-fejlesztésekre – például autópálya-építésekre – is készül a SAFE program keretében kapott kölcsönből.

A „rendszer ellenállására” számít a kormányfő

A G4Media portálnak adott – szintén tegnap megjelent – interjújában Bolojan ugyanakkor arról beszélt, „nagy a valószínűsége annak, hogy ennek a kormánynak rossz vége lesz”, mert „rendszerszintű ellenállás tapasztalható az állami vállalatok reformjával szemben”, és a gazdasági helyzetet továbbra is súlyosbítja a túlzott költségvetési hiány. Az interjúból kiderül, hogy 2026-ban néhány állami közlekedési és energetikai vállalatot tőzsdére visz a kormányzat. Azt is bejelentette, hogy ő maga irányítja az állami vállalatok átalakítását, beleértve az állami cégeket felügyelő hatóságot is.