A székelyudvarhelyi Tom­csa Sándor Színház 1998-ban jött létre, a helyi önkormányzat, valamint a színházpártolókból és vállalkozókból létrehozott Pro Theatrum Alapítvány támogatásával működik a Székelyudvarhelyi Művelődési Házban, igazgatója Nagy Pál.

A dráMA nem nyerő

A Hargita megyei színházak a kolozsvári, nagyváradi, temesvári társulatok költségvetésének töredékéből gazdálkodnak. Ennek egyik oka, hogy a fenntartó önkormányzatok is kisebbek, ezért kevesebb pénzből biztosítják a színházak működését – mondta megkeresésünkre Nagy Pál. A társulatok létszáma is különböző: Hargita megyében 30-50 fő körül mozog, míg Temesváron, Nagyváradon vagy Kolozsváron jóval száz feletti társulati létszámokról beszélhetünk.
A székelyudvarhelyi színházigazgató szerint az lenne az ideális, ha az intézmény minél több lábon állhatna, ugyanis abban az esetben lehet stabilitásról és előre tervezésről beszélni. Mint elmondta, nagyon sokáig csak a fenntartó önkormányzattól kapott pénz és a saját bevételünk volt a színház összes anyagi forrása. Néhány évig ehhez az összeghez hozzáadódott egyfajta normatív színházi támogatás a magyar kormány részéről. Ez 2022-re megszűnt, de épp időben lépett életbe az a jogszabály, amely a jövedelemadó két százalékát a színházak részére való visszaosztását írja elő, így kicsit jobb a helyzetük, hisz a három forrás nagyobb stabilitást biztosít. A székelyudvarhelyi színház az idén (egyelőre őszig számolva) 3,6 millió lejből gazdálkodhat. Ebből 2,5 millió az önkormányzati finanszírozás, hétszázezer lej kormánypénz és négyszázezer lej saját bevétel. Az igazgató úgy tájékoztatott, remélik, hogy ősszel a törvény szerint járó, a román kormánytól érkező összeg nagyobb lesz, mint eddig, és fontos beruházásokat tudnak majd eszközölni belőle. Igyekeznek a magyarországi NKA és BGA pályázati lehetőségeket is kihasználni. 2022-ben több mint tízmillió forint összegre nyertek támogatásokat – ismertette Nagy Pál.
– A Communitas Alapítvány pályázatai kis összegűek, míg a Román Kulturális Alaptól (AFCN) komolyabb összeget is el lehet nyerni. Ellenben az elmúlt három évben valamiféle koncepcióváltás történt, más szempontok kerültek előtérbe, jóformán semmilyen színházi fesztivál nem nyer, így a dráMA kortárs színházi találkozóra leadott pályázataink sem – tájékoztatott Nagy Pál. 
A Tomcsa Sándor Színház társulata összesen 32 tagból áll, közülük 15 színész. A személyzeti kiadások tavaly az összköltségvetésből, a 3,5 millióból 1,65 millió lejt tettek ki. A beruházások értéke közel ötszázezer lej volt, a működésre, produkciókra 1,38 millió lej jutott. 2022-ben 145 előadása volt összesen a színháznak.
A 2022/2023-as évadban összesen 860 felnőtt-, 565 diák- és 3990 gyermekbérletet adtak el, az ebből származó bevétel a tavaly több mint háromszázezer lej volt, idénre a négyszázezer lejt célozták meg.

A Figura túlél

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az egyetlen az erdélyi magyar színházak közül, melynek alapító okiratában a kísérleti jelző szerepel, igazgatója Albu István. Rámutatott: a színház költségvetése az ő esetükben is több összetevős egyenlet, melynek legnagyobb része a fenntartó által biztosított úgynevezett szubvenció. A másik fontos forrás a színház saját bevétele, melynek nagy részét a jegyeladásból befolyó pénz teszi ki.
A 2023-as évre a Gyergyószentmiklósi Városi Tanács egymillió lejt hagyott jóvá a költségvetéséből a Figura Stúdió Színház számára. Ez az összeg természetesen közel sem elég az intézménynek az idénre, melynek összköltségvetése közel hárommillió lej. Emellett a 2022/1072-es kormányhatározat értelmében a színházat fenntartó önkormányzat jogosult a személyi jövedelemadó két százalékának visszaosztásából származó összegre, melyet köteles az intézményre fordítani. Ez a tavaly több mint másfél millió lejt jelentett számukra, de mivel ennek a pénznek kétharmada szeptembertől, közel egyharmada pedig csak decemberben volt elérhető, ezért 752 ezer lejt az idei év költségvetésébe foglaltak be. Magyar kormányzati normatív támogatást utoljára 2020-ban kaptak a színház mellett működő egyesület, a Figura Társaság számára. 
– A Figura mindig is jó pályázónak számított, mert mindig rá volt szorulva. Az utóbbi években sajnos igencsak megcsappantak a pályázati források és kisebbek lettek az összegek, ennek ellenére minden lehetőséget próbálunk megragadni, így az NKA- és BGA-pályázatokat is – ismertette a Figura igazgatója.
Elmondta, a Communitas Alapítvány pályázataira most vannak a kiírások, de az elmúlt időszakot vizsgálva elmondható, hogy mindig részesültek az ő támogatásukból, melyek, bár kisebb összegek voltak, jól jöttek. Az AFCN prioritása az alternatív színjátszás segítése, nem pedig a közpénzből működtetett repertoárszínházak támogatása, így náluk utoljára 2018-ban volt nyertes pályázatuk.
Albu István szerint a Figura érdekes helyzetben van, egy évvel ezelőtt (2022 márciusában) szüneteltetni kény­szerültek a hagyományos működésüket, ugyanis a színház épületét éppen felújítják. A munkálatok időtartamára kénytelenek voltak új helyszínre költözni, a régi öntöde egyik épületébe, ahol teljesen új fűtés-, víz- és villanyhálózatot kellett kiépíteniük. 
– A színházi világnap alkalmából, március 27-én nyitottuk meg stúdiótermünket az új helyszínen. Addig különböző alternatív helyszíneken és a környező településeken próbáltunk és játszottuk az előadásainkat. Az elmúlt egy év az új székhely folyamatos fejlesztéséről szólt, ilyen módon nem tudunk semmi konkrétat a színház ideiglenes otthonának fenntartási költségeiről, az idei év lesz majd egy viszonylagos mérce – tájékoztatott a Figura Stúdió Színház igazgatója.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház 26 alkalmazottal működik, és kilenc színész van szerződtetve. Mivel ilyen kevés az állandó létszám, sokszor szorulnak külső munkatársak segítségére – ismertette Albu István. Az idei évi bérköltségük közel kétmillió lej.
– A Figura Stúdió Színház utóbbi pár éve jórészt a túlélésről szólt. A világjárvány időszakának lejárta után rögtön költöznünk kellett, saját játszóhely híján nem tudtunk bérleteket hirdetni, az előadásszámok és a jegybevétel sem volt releváns az utóbbi időszakban. Reméljük, idéntől helyreállnak a dolgok – tette hozzá bizakodva az igazgató.
A Nemzetiségi Színházi Kol­lokviumot kétévente rendezik meg az Etnikumközi Kapcsolatokért felelős Hivatal (DRI) és a Kulturális Minisztérium támogatásával. Albu István úgy tájékoztatott: az utóbbi két kiadáshoz a színház költségvetéséből kevesebbet kellett hozzárendelniük, mint a fesztivál jegybevétele. A kollokviumot idén októberben fogják megszervezni, annak költségei még kialakulóban vannak.

Talány

A Csíki Játékszín Csíkszereda önkormányzati színháza, mely 1998-ban jött létre, igazgatója Veress Albert. Az intézmény számára Csíkszereda önkormányzata az idén egymillió lejt biztosít, és ehhez hozzáadódik még a tavalyról megmaradt közel két és fél millió lej. A bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatban megkerestük a Csíki Játékszín igazgatóját is, de részletesebb választ nem kívánt adni. A színházigazgatókhoz intézett kérdéseink között az is szerepelt, hogy átlagosan mennyi a vendégművészek (színészek, rendezők) honoráriuma, illetve hogy mennyi a produkciós költségek összesítése, de ezekre egyik vezetőtől sem kaptunk választ.