Száz dollár fölé emelkedett tegnap a kőolaj világpiaci ára. Az Intelligens Energia Egyesület szerint egy pesszimista forgatókönyv esetén, ha a közel-keleti háború három hónapig tart, Romániában a gázolaj ára akár literenként 16,8 lejre is emelkedhet – írta G4Media. A Radio France International román nyelvű kiadása ugyanakkor arról számolt be, hogy a kezdeti emelkedés után kicsit csökkent a kőolaj ára, miután olyan információk jelentek meg, hogy a G7 – a hét legfejlettebb iparral rendelkező ország – pénzügyminiszterei fontolgatják mintegy 400 millió hordónyi kőolaj piacra bocsátását a stratégiai tartalékokból. Bogdan Ivan energiaügyi miniszter az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva elmondta, hogy a kormány öt forgatókönyvet vizsgál a kőolaj és a gázolaj árának alakulására, valamint azokra az intézkedésekre, amelyekkel megakadályozható, hogy az üzemanyag ára literenként meghaladja a 10 lejt. A tárcavezető hozzátette: a kormány azt is mérlegeli, hogy a közel-keleti háború végéig ideiglenesen csökkentse az adókat és a jövedéki adót. Az üzemanyagok ára augusztus 1-je óta emelkedik, a jövedéki adó növelése és az áfa 21 százalékra emelése miatt.

Gazdasági „cunamira” számít az elemző

Adrian Negrescu gazdasági elemző az Agerpresnek úgy nyilatkozott az olaj hordónkénti árának 110 dollárra emelkedése és a gázárak meredek növekedése súlyos gazdasági következményekkel járhat. Úgy vélte, a világ egyfajta gazdasági „cunamival” néz szembe, amelyhez hasonlóra az elmúlt húsz évben nem volt példa. A drágulást elsősorban az olaj- és földgázpiaci feszültségek okozzák, és már most fennáll a veszélye, hogy zavarok keletkeznek az ellátási láncokban, miközben világszerte erős inflációs hullám indulhat el. A folyamatot az is erősíti, hogy a gáz ára az amszterdami tőzsdén egyetlen hónap alatt 83 százalékkal nőtt, és elérte a 62 dollárt, miközben egyes napokon több mint 20 százalékos ugrás is előfordult. Negrescu szerint ezek a fejlemények nemcsak a globális gazdaságban, hanem a hazai gazdaságban is érezhetők lesznek, többek között a szállítási és beszerzési költségek növekedése miatt, ami rövid időn belül a bolti árak emelkedéséhez vezethet.

Drágulás akár már holnaptól

Úgy vélte: sürgősen össze kellene hívni az Ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsát (CSAT), hogy a hatóságok gazdasági kérdésekben intézkedéseket fogadhassanak el a hazai gazdaság megvédésére az olaj és a gáz drágulása által kiváltott áremelkedési hullámmal szemben. Meglátása szerint az olaj drágulása legfeljebb tíz napon belül Romániában is érezhető lesz, és már ezen a héten megjelenhet az első jelentősebb áremelkedési hullám. Szerinte szerdától vagy csütörtöktől jelentős drágulás várható a benzinkutaknál, a gáz esetében pedig arra számít, hogy a jövő hónaptól jóval drágábban importál majd az ország. 
A gazdasági elemző szerint Romániának tárgyalnia kellene Bulgáriával, Magyarországgal és Görögországgal, hogy szükség esetén cseppfolyósított földgázt importálhasson az Egyesült Államokból a fogyasztás biztosítására a jelenlegi sérülékeny gazdasági helyzetben. Negrescu szerint Románia továbbra is erősen függ a gázimporttól, mert a hazai tárolókból technológiai okok miatt csak korlátozott mennyiséget lehet kitermelni. Ha nem találnak új, alternatív – főként gáz – ellátási forrásokat, akkor április 1-jétől, amikor a vállalatok számára liberalizálják a gázpiacot, jelentős drágulás következhet, ami inflációs hullámot indíthat el. A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a hazai gazdaság nagymértékben a közúti áruszállítástól függ, ezért az üzemanyag drágulása gyorsan megjelenik a bolti árakban. Szerinte a következő napokban a drágulás láncreakciót indíthat el: nőhetnek a bolti árak, a szolgáltatások – különösen a futárszolgáltatások – díjai, valamint a mezőgazdasági költségek is, ami a gazdák versenyképességét is ronthatja.

Adócsökkentéssel lehetne árat csökkenteni

Hasonló véleményen van Cristian Păun közgazdászprofesszor is, akivel az RFI készített interjút. Szerinte az üzemanyagok drágulása az egész gazdaságban áremelkedést okozhat, ami csökkentheti a fogyasztást és az eredetileg mintegy 1 százalékra becsült gazdasági növekedést, így a költségvetési bevételi előrejelzések is felborulhatnak, ami nagyobb hiányhoz vezethet. A szakértő úgy véli, a jövedéki adó csökkentése segíthetne mérsékelni a hatást, de erről nem dönthet egyoldalúan egy tagállam, mert az intézkedést az Európai Unió szintjén is jóvá kell hagyni. Ezenkívül az állam ideiglenesen csökkentheti az üzemanyagokra, energiára és gázra kivetett adóterheket, különösen az áfa csökkentésével, hogy mérsékelje az inflációt és az elszabaduló árak gazdasági hatását.