Kétharmados többséggel a Tisza Párt nyerte a magyarországi országgyűlési választásokat: a szavazókörzetekből érkező voksok csaknem teljes feldolgozása után a listás szavazatok mintegy 53 százalékát szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy a lehetséges 199 mandátumból 138-at már megkapott. Eldőlt, hogy az új parlamentben három párt képviselői foglalhatnak helyet. Második lett a szavazáson a Fidesz–KDNP, amely a listás szavazatok valamivel több mint 38 százalékát szerezte meg, és összesen 55 képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. Harmadik helyen a Mi Hazánk jutott be a parlamentbe 6 százaléknál valamivel kevesebb szavazati aránnyal, ami 6 mandátumot jelent a Toroczkai László vezette pártnak. A választás egyébként részvételi rekordot hozott, a 78,99 százalékos részvételi arány messze felülmúlta az eddigi választásokét. Korábban a 2018-as országgyűlési választáson vettek részt a legtöbben, akkor 70,22 százalék volt a részvételi arány.

Orbán Viktor elismerte vereségét

A választás estéjén Orbán Viktor elfogadta vereségét, a magyar kormányfő gratulált a választáson győztes Tisza Pártnak. 

– Számunkra fájdalmas és egyértelmű: a kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták

– jelentette ki a leköszönő miniszterelnök. Orbán Viktor azt üzente, a határon túli magyarok továbbra is számíthatnak rájuk. Mint fogalmazott, egyelőre nem lehet megítélni, mit jelent az eredmény a nemzet sorsa szempontjából, ezt majd az idő dönti el, ugyanakkor ellenzékből is a hazát és a magyar nemzetet fogják szolgálni.

Magyar: történelmi felhatalmazás a kormányzásra

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke békülékeny hangnemben szólt a választókhoz vasárnap este a budapesti Batthyány téren tartott eredményvárón. A Tisza-kormány minden magyart képviselni fog – jelentette ki. Magyar ugyanakkor a köztársasági elnök és más hivatalosságok távozását kérte, a miniszterelnöktől pedig azt, hogy ettől a naptól kezdve ügyvezető kormányfőként dolgozzon.
Az MTI beszámolója szerint Magyar Péter úgy fogalmazott: a Tisza megnyerte a választást, „nem kicsit, hanem nagyon”. Hozzátette: leváltották az Orbán-rendszert, és „visszavették a hazát”. Kifejtette: a győzelem „minden magyar ablakból látszik”, legyen szó faluról vagy nagyvárosról. Szerinte a demokratikus Magyarország történetében még soha nem szavaztak ennyien, és ilyen erős felhatalmazást sem kapott még egyetlen párt sem. A mintegy 3,3 millió szavazó történelmi felhatalmazást adott a kormányzásra – mondta, hozzátéve: ez lehetővé teszi egy „működő és emberséges” ország felépítését.
A választás végeredménye Erdélyben szinte mindenkit meglepett. Toró Tibor politológust és Kiss Tamás szociológust kérdeztük, hogy mi lehet ennek az oka.

Lehetett rá számítani

Toró Tibor a Hargita Népe kér­désére elmondta, a választás kimenetele már az elmúlt másfél hónapban kirajzolódott. A végeredményt nemcsak a közvélemény-kutatások jelezték előre, hanem erre lehetett következtetni a kampány dinamikájából, ezt vetítette előre az online térben aktivizálódó emberek száma és a pártok rendezvényein részt vevő tömeg összetétele is. Hozzátette, Erdélyben azért okozott mégis meglepetést az eredmény, mert „két párhuzamos valóságot építettek fel a közéleti szereplők”, még egy olyan kérdésben is, ahol azt nem lehet egyszerre többféleképpen értelmezni. Úgy vélte, nagy felelőtlenség volt a kormányközeli médiumok részéről, hogy a valóságtól eltérő értelmezést ebben a formában fenntartották.
Toró Tibor kifejtette: a Tisza győzelméhez több tényező vezetett. Egyrészt a magyar társadalom tartós gazdasági problémákkal küzd, miközben a kormánypárt kampánya nem ezekre reagált, hanem más témákat helyezett előtérbe, szemben Magyar Péterrel, aki következetesen a választókat közvetlenül érintő kérdéseket tematizálta. Másrészt a Fidesz háborús retorikája egy megváltozott geopolitikai környezetben jelent meg: az Európai Unión belüli erőviszonyok átalakulása és a blokkosodási folyamatok miatt a korábban követett különutas politika egyre kevésbé volt tartható, ami az Orbán-kormány korábbi döntéseinek és nyilatkozatainak újraértelmezéséhez vezetett.

Túlságosan átpolitizálták a társadalmat

Mint részletezte: az elmúlt 16 évben kiépült rendszer következményeként a társadalmi szférák erősen átpolitizálódtak, amit egyre többen elutasítottak. Az utóbbi hónapokban a társadalom számos csoportja – művészek, zenészek, a sajtó – nyíltan jelezte elégedetlenségét, és az államapparátuson belül is megjelentek kritikus hangok, ami arra utal, hogy a rendszer belülről is repedezni kezdett. Hozzátette, mindezek mellett a Fidesz korábban kiépített mobilizációs kampánygépezete is meggyengült, ami szintén hozzájárult a kétharmados eredményhez.
Lapunknak arra a felvetésére, hogy a médiafogyasztási szokások átalakulása mennyiben befolyásolhatta a választás kimenetelét, Toró Tibor elmondta: Magyar Péter megjelenése után a kampány jelentős részben a közösségi médiára helyeződött át, ami lehetővé tette a fiatalabb generációk megszólítását, ugyanakkor a mozgósításhoz ennél többre volt szükség. Hangsúlyozta, hogy a választást értékválasztásként sikerült bemutatni, emellett a személyes jelenlét is kulcsszerepet játszott: a kampány visszavitte a politikát az emberek közé, azzal, hogy kisebb településeken is számottevő részvétellel zajló találkozókon vett részt. Hozzátette, hogy Magyar Péter a közösségi média és a közvetlen találkozások révén hosszabb időn át képes volt uralni a politikai napirendet.

Mire számíthatunk?

Toró Tibor szerint a Tisza Párt kétharmados győzelme rendkívül erős felhatalmazást jelent, amely egyszerre teremt elvárást a politikai viszonyok normalizálására, az elszámoltatásra és a korábbi rendszer lebontására, különösen az átpolitizált területek – például a kultúra és az oktatás – esetében. Hozzátette, a változtatások várhatóan fokozatosan történnek majd, akár alkotmánymódosítással és a közmédia átalakításával, egy nehéz politikai környezetben. Erdély vonatkozásában nem számít radikális fordulatra, a támogatáspolitika várhatóan megmarad, ugyanakkor meglátása szerint a levélszavazási rendszer átalakítása elkerülhetetlen. A jelenlegi formájában túl sok feszültséget okoz a magyar–magyar viszonylatban. Az RMDSZ és az új magyar kormány kapcsolatát illetően úgy véli, hosszabb távon kiegyezés várható, ugyanakkor fontos lenne, hogy a jelenlegi, politikai függőségeket erősítő rendszer helyett nagyobb mozgásteret biztosító, kiegyensúlyozottabb viszony alakuljon ki.

A közvélemény-kutatók teljesítménye

A választási kampányban a kormányközeli és független közvélemény-kutatók homlok­egyenesen ellenkező eredményt jeleztek előre. A Hann Endre által vezetett Medián közvélemény-kutató intézet előrejelzése bizonyult a legpontosabbnak, a méréseik előre mutatták, hogy kétharmados Tisza-győzelem várható. Ezzel szemben a kormánypárti Nézőpont Intézet azt jósolta, hogy 46 százalékkal a Fidesz nyeri a választást míg a Tisza Párt 40 százalékkal második lesz. Kiss Tamás kolozsvári szociológus a Hargita Népének elmondta: a független és a kormánypárti közvélemény-kutatások közötti jelentős eltérés oka az, hogy utóbbiak politikai motivációk mentén torzították az eredményeket. 

– A kormánypárti intézetek politikailag motiváltan hazudtak. Amit műveltek, az a valóság manipulálása és meghamisítása volt

– jelentette ki Kiss Tamás. Hozzáfűzte: egy ideig két párhuzamos „valóság” létezett, ám a választási eredmények egyértelművé tették, hogy a kormányközeli intézetek nem tudományos munkát végeztek, hanem propagandát szolgáltak. 
Kiss egyetértett Toró Tiborral abban, hogy a Fidesz rendszerére jellemző volt, hogy a különböző társadalmi ágazatok működését meghatározó szakmai szempontokat átpolitizálta. Ezzel együtt a szociológus szerint a történtek nem ártottak, hanem inkább használtak a szakmának, mert visszaigazolták a szakmai alapon dolgozó kutatók munkáját. 

– A problémát nem a mostani helyzet okozta, hanem az, hogy sokan politikai alapon végeztek közvélemény-kutatást, ami nem tartható, remélem, hogy ez intő jel lesz mind a politikai szereplők, mind a szakma számára

– fogalmazott Kiss Tamás.

Erős alternatív nyilvánosság is kellett a sikerhez

Kérdésünkre, hogy milyen társadalmi folyamatok vezettek a Tisza kétharmados győzelméhez, Kiss Tamás elmondta: meghatározó volt a nemzetközi környezet átalakulása, amelyben az Orbán-kormány különutas, Oroszországhoz közeledő politikája egyre inkább vállalhatatlanná vált, és kampánytémaként is megbukott. Emellett a társadalmi kérdések kiterjedt átpolitizáltsága sok szakmai szereplőt elidegenített, akik aktívan hozzájárultak a változáshoz, miközben az is láthatóvá vált, hogy a kormány elveszítette korábbi befolyását az államapparátus és a gazdasági háttér felett, amit a gazdasági problémák is erősítettek. Felvetésünkre, hogy a hagyományos médiában meglévő kormányzati fölény miért nem volt elég a választási győzelemhez, Kiss Tamás elmondta: a médiafogyasztási szokások átalakulása valóban szerepet játszott, de ennél fontosabb, hogy az elmúlt években a kormányzati médiarendszerrel párhuzamosan egy erős, alternatív nyilvánosság épült ki. Hozzátette, hogy független médiaműhelyek, online platformok és tartalomkészítők révén a társadalom részben saját maga hozta létre azt a médiakörnyezetet, amely képes volt ellensúlyozni a kormányzati fölényt, így sokan már nem a hivatalos csatornákból tájékozódtak.

Román és nemzetközi sajtóvisszhang

A magyarországi országgyűlési választással a román nyelvű és nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozott. Sokan élőben közvetítették az eseményeket, még az angol közszolgálati csatornán, a BBC-n is sokáig címlapon volt a téma, Orbán-korszak elsöpörve: elsöprő választási győzelmet aratott Magyar Péter címmel részletesen ismertették a választási folyamatot. A The Guardian tegnap is címlapsztoriként tálalta, hogy „A magyar választás győztese, Magyar Péter az EU-val való kapcsolatok újjáépítését ígéri Orbán Viktor meglepő veresége után”. A román Curs de Guvernare arról írt, hogy a választási eredmény megváltoztathatja a geopolitikai egyensúlyt Kelet-Európában. A G4Media vezető anyagának címe pedig egy kérdést fogalmaz meg: „Mit kezd Magyar Péter a magyarok szavazataival megszerzett hatalmas hatalommal?”