Letették az esküt a Magyar Országgyűlés frissen megválasztott képviselői, ezzel hivatalosan is megalakult az új törvényhozás, amelyben kétharmados többsége van a választást megnyerő Tisza Pártnak: 141 mandátummal rendelkezik a 199 fős parlamentben. A korábbi alakuló ülések szokásától eltérően rögtön megszavazták az új miniszterelnököt Magyar Péter személyében. Az MTI beszámolója szerint a választáson győztes Tisza Párt elnökét a történelmi és nemzeti zászlók fanfárok hangjára történő bevonulását követően 140 tiszás igen szavazattal, 54 nem ellenében és egy tartózkodással választották meg a képviselők.

Az ünnepélyes ülésen több szimbolikus gesztussal is jelezni próbálták az új politikai korszak kezdetét: tíz év után visszakerült az Európai Unió zászlója az Országház homlokzatára. Szintén újdonság volt, hogy a magyar himnusz, a székely himnusz és az Európai Unió himnusza, az Örömóda mellett a cigány himnusz is elhangzott. Az ülésen fellépett a főként roma gyermekekből álló sükösdi Sugó Tamburazenekar is.
Ezt követte Magyar Péter megválasztott miniszterelnök parlamenti beszéde, amelyben hangsúlyozta: Magyarországon nem egyszerű kormányváltás, hanem rendszerváltás történt. Azt ígérte, hogy nem uralkodni akar az országon, hanem szolgálni azt, miközben korrupcióval és a jogállam leépítésével vádolta az Orbán-rendszert. 

Beszélt az elszámoltatás szük­ségességéről is, külön kiemelve a közvagyon kezelésének és a választási visszaéléseknek a kivizsgálását. A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy első miniszterelnöki beszédében május 31-ig lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, azzal vádolva őt, hogy nem védte meg a jogállamot az Orbán-kormány évei alatt.
A Kossuth téren eközben egész napos ünnepség zajlott ismert előadók fellépésével. Magyar Péter később itt is beszédet mondott, de ezúttal már inkább a nemzeti összefogásra helyezte a hangsúlyt. Azt mondta, „nincs jobb, nincs bal, csak magyar”, és arra kérte híveit, hogy azok felé is nyissanak, akik félnek vagy veszteségként élik meg a politikai változást.

Történelmi fordulat

A román sajtó összességében tárgyilagos, visszafogott hangnemben számolt be az új Magyar Országgyűlés megalakulásáról és Magyar Péter miniszterelnöki beiktatásáról, amelyet történelmi fordulatként mutattak be és az Orbán-korszak lezárásaként keretezték. A Digi24 és az Adevărul elsősorban Magyar Péter első konfliktusos politikai lépésére koncentrált. Kiemelték, hogy a frissen megválasztott miniszterelnök ultimátumot adott Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, és felszólította, hogy mondjon le. A G4Media inkább politikai és intézményi oldalról közelítette meg az eseményt. A portál főként azt hangsúlyozta, hogy a Tisza kétharmados többséget szerzett, így lehetősége nyílhat az Orbán-rendszer lebontására és az EU-val való kapcsolatok rendezésére. Kiemelték azt is, hogy az új parlamentben rekordszámú női képviselő ül, és sok az olyan politikus, aki most került be először az Országgyűlésbe.

A nemzetközi sajtó szintén történelmi fordulatként interpretálta az új Magyar Országgyűlés megalakulását és Magyar Péter beiktatását, de a román lapokhoz képest hagsúlyosabban európai és geopolitikai keretbe helyezték az eseményt. A legtöbb tudósítás központi eleme az volt, hogy 16 év után véget ért Orbán Viktor illiberálisnak, nacionalistának vagy populistának nevezett rendszere, amelyet a nyugati jobboldal és a nemzetközi szélsőjobb sokáig követendő modellként kezelt.

A magyar uniós kapcsolatok újraépítése

Általában a Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak várható újraépítését hangsúlyozták. A Politico, a BBC és a Guardian egyaránt kiemelte, hogy Magyar Péter Brüsszellel való kibékülést, az uniós pénzek felszabadítását és az EU-val való együttműködés helyreállítását ígérte. A Politico ezt elsősorban geopolitikai szempontból értelmezte. A lap szerint Orbán távozása gyengítheti az EU-n belüli oroszbarát blokkot és az Ukrajna támogatását akadályozó vétópolitikát. 

A The Guardian hosszasan foglalkozott a budapesti Kossuth téri ünnepléssel, a „rendszerváltó népünnepély” hangulatával, valamint az emberek személyes történeteivel. A lap szerint sokan történelmi felszabadulásként élték meg az Orbán-rendszer végét. 

A BBC is hangsúlyozta a politikai fordulat történelmi jelentőségét, ugyanakkor részletesen foglalkozott az új kormány előtt álló gazdasági nehézségekkel, a magas költségvetési hiánnyal, a befagyasztott uniós pénzekkel, valamint az Orbán-korszak korrupciós örök­ségével. Visszatérő elem volt Magyar Péter politikai felemel­kedésének története is: emlékeztettek, hogy korábban a Fidesz elitjéhez tartozott, majd belülről fordult szembe a rendszerrel, és rövid idő alatt vált az Orbán-rendszer legfőbb kihívójává. Szintén közös eleme volt a nemzetközi sajtóbeszámolóknak, hogy a Tisza kétharmados többsége lehetővé teheti az Orbán által kiépített intézményi rendszer lebontását, különösen az igazságszolgáltatás, a média és az állami intézmények esetében.