Két vidék, közös hang
„Amit a csíkszeredai közösség nyújtott számunkra, az nagyon megerősített bennünket” – hangsúlyozta Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke szombat este a 24. Csángó Napok központi rendezvényén. A Hargita Megyei Kulturális Központ és partnerei szervezte rendezvénysorozat kiemelt eseménye a Gyűljön meg a guzsalyas címmel bemutatott énekes-táncos előadás volt a Művészetek Házában, amelyen moldvai és a gyimesbükki csángó hagyományőrzők léptek színpadra.
Himnuszaink krónikája címmel tartott előadást Mirk Szidónia-Kata, a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője péntek este a Csíkszeredai Csángó Kollégiumban, szombaton délelőtt pedig kézműves-foglalkozások: kosárkötés, ostorfonás, nemez- és gyertyakészítés szerepelt a 24. Csángó Napok programjában. A hivatalos megnyitó a Gyűljön meg a guzsalyas című előadás volt, amelynek kezdetén Triff Ramona, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa, Borbáth Erzsébet nyugdíjas pedagógus, a Csángó Napok ötletgazdája, Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja és Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere köszöntötte az egybegyűlteket.
Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke – aki egykor maga is Csíkszeredában tanult – úgy fogalmazott: Borbáth Erzsébet a moldvai csángó gyermekek „második édesanyja” volt, aki a csíkszeredai közösség, a világi és egyházi méltóságok támogatásával „embert faragott” a rábízott fiatalokból.
– Megértettük, hogy magyarnak lenni nemcsak a moldvai elnyomás tapasztalata, hanem itt, Székelyföldön bátran meg lehet magyarul szólalni, írni, olvasni. És ma már Moldvában is apró lépésekkel ebbe az irányba haladunk. Jelenleg 36 településen a magyar oktatási programban több mint 2200 gyereket foglalkoztatunk – mondta a moldvai csángó szervezet vezetője. Felidézte: az első Csíkszeredai Csángó Napot 2001. december 3-án szervezték meg, azóta – egyetlen kivétellel – minden novemberben megtartották a programsorozatot. Rámutatott: a csíkszeredai közösség ereje pedig máig érezhető a moldvai magyar fiatalok életében.
– Amit a csíkszeredai közösség nyújtott számunkra, az nagyon megerősített bennünket. Értelmiséget nevelt, moldvai magyar értelmiséget. Sok fiatal visszatért a szülőföldjére. Ma már elmondhatjuk, hogy akik itt, Csíkszeredában képezték magukat – az önök segítségével és támogatásával –, most már otthon dolgoznak és szolgálják a saját közösségüket – tette hozzá Pogár László.
A színpadi műsorban közreműködött a bákói Szeret táncegyüttes, a gyimesbükki Csalóka, valamint a Pusztinai Hagyományőrző Csoport és a Moldvai Ifjúsági Zenekar. Az estet moldvai és gyimesi táncház zárta a Művészetek Háza márványtermében.
Az anyanyelvük, hagyományaik, népszokásaik megőrzéséért küzdő moldvai csángók sorsára figyelmeztető rendezvénysorozat tegnap 11 órakor ünnepi szentmisével zárult a csíkszeredai Millenniumi templomban.

