A dolmányos és vetési varjak, valamint a csókák keltette hangzavar évek óta zavarja a szé­kely­ud­var­he­lyi városlakók mindennapjait. A kolóniákba csoportosuló szárnyasok­kal viszont nem csak ez az egyetlen gond: temérdek mennyiségű ürüléket hagynak maguk után, összepiszkítva a parkoló járműveket is. Ráadásul az énekes madarak fészkeit is feldúlják. A panaszkodók szerint főként a lakónegyedekben jelent gondot a szárnyasok jelenléte, ahol a parkok és zöldövezetek fáira telepednek. A szárnyasok távoltartására és elűzésére számos megoldással előrukkolt korábban a városvezetés, ám eddig csak a puskadurrogás bizonyult részlegesen sikeres megoldásnak. 

A pihenés és a nyugalom kárára

A varjak főként a kora reggeli és az esti órákban csapnak hangzavart a lakónegyedek környékén, ugyanis a nappali órákban a város külterületein, kaszálókon és vetésekben keresnek táplálékot, és csak estére térnek vissza fészkeikhez. A Bethlen negyedi park minden hajnalban és alkonyatkor megtelik a hangos madarakkal, ám egyes lakók szerint napközben sincs meg a kívánt nyugalom. 

– Sajnos nem vált be eddig egyik módszer sem, ami elijesztette volna a madarakat. A tavaly idejöttek a vadászok, lelőttek párat, de a hangzavar megmaradt. Lehet, hogy kevesebben vannak, de ugyanott tartunk, pihenni, aludni nem tud rendesen az ember, ha a közelben lakik

– ecsetelte egy Bethlen negyedi lakos. Egy másik személy hasonlóan vélekedik, állította, feleségével lassan a lakásukban sem hallják egymás beszédét, mivel az otthonukhoz közeli fán legalább nyolc varjú fészkel. 

– A varjakkal is ugyanaz a baj, mint a medvékkel, csak nem anyagi kárt okoznak. Sokan vannak, kicsi kilövési kvóta van rájuk, és a vezetés semmit nem tud kezdeni velük

– panaszolta el egy lakos, aki naponta ellátogat az említett parkba.

Még nem lőhetnek

A székelyudvarhelyi városvezetés minden évben szerződést köt a Nagy‑Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesülettel, hogy a város adminisztratív területén ellássák a vadőri, vadvédelmi és állománygyérítési feladatokat. Mint kiderült, hosszú ideig nem volt lehetőség arra, hogy a vadásztársaság törvényesen tudja kilövéssel gyéríteni a varjú-, szarka- és csókaállományt, így ehhez minisztériumi jóváhagyásra volt szükség, amit tavaly júniusban kaptak meg. Lapunk megkeresésére Mărmureanu-Bíró Leonárd, az egyesület elnöke azt mondta, jelenleg fészkelési időszak van, így puskákkal nem léphetnek fel a lármás madarak ellen. Rámutatott, a tavalyhoz hasonlóan idén is szerződést kötöttek a városházával az állománygyérítés elvégzésére, ám még nem küldték ki számukra, hogy hány példány kilövésére kapnak engedélyt ebben az évben. 

– A fő problémát a vetési varjak jelentik, ám megfigyelésünk szerint a tavalyhoz viszonyítva már sokkal kevesebben fészkelnek a városban, ami a kilövésnek és a puskaszóval történő elijesztésnek köszönhető

– mutatott rá, hozzátéve, hogy tavaly 5‑6 kolóniát tudtak beazonosítani. Kérdésünkre, hogy a madarak irtásán túl létezik-e más alternatíva a távoltartásukra, elmondta, Oroszországban például a tűzoltóság távolítja el a szárnyasok fészkeit, ám ő úgy véli, sem a locsolótömlők bevetése, sem a fák kivágása nem bizonyulna jó megoldásnak. 

– Ha a tavalyi évet nézzük, már sokat csökkent a madarak száma. Ezt az akciót még sok éven át kell folytatni ahhoz, hogy látványos eredményt hozzon. Más városok is küzdenek a problémával, de eddig mind a digitális, mind a hangkibocsátó madárriasztók csődöt mondtak

– fejtette ki, felhívva a figyelmet, hogy a nyugalom mindenki számára fontos, de türelmesnek is kell lenni. A vetési varjakra különben augusztus közepétől január végéig szabad vadászni, így a következő akciók is erre az időre tehetők.