Csíkszereda vitán felül a jégkorong bölcsője Romániában – írta az ország akkori egyetlen sportlapja, a Sportul 1969-ben, amikor a csíki jégkorongozás születésének 40. évfordulóját ünnepelték a hargitai megyeszékhelyen. Ekkor még csak szabadtéri jégpályája volt Csíkszeredának, ám másfél évvel később már állt és be is üzemelték, 1971. január 27-én pedig egy nemzetközi jégkorongtornával fel is avatták a ma Vákár Lajos nevét viselő műjégpályát. A fővárosban 1952-ben, Galacon 1970-ben adtak át a műjégpályát, a csíkszeredai létesítmény pedig az ország harmadik fedett pályás műjégpályája lett. Az elmúlt 54 év alatt viszont nem sok változáson ment át az épület.
Évek óta mondják a szurkolók, hogy egyre silányabb állapotban van a jégpálya, néhol mállik a vakolat, csöpög a víz a tetőről a lelátóra, és hogy az illemhelyekre, az öltözőkre, gyakorlatilag az egész létesítményre ráférne egy alapos felújítás – ami egyelőre csak álom, sőt, ha a gazdasági helyzet nem fordul némiképp jobbra, nem is történik meg. Pedig tervek vannak.

Pénz viszont nincs

A Csíkszeredai Sportklub az Országos Sportügynökséghez (ANS) tartozik, a Vákár Lajos Műjégpálya pedig nem külön entitás, hanem szerves része a klubnak. Ennek ellenére sporttevékenységre, illetve a sportbázisra külön költségvetést készít a klub – tájékoztatott Hodos László, aki 2012-től igazgatója a Sportklubnak. A klubvezető elmondta, tizenkét és fél évvel ezelőtt, amikor átvette a Sportklub irányítását, a műjégpálya aránylag jó, ám a hozzá tartozó bázis siralmas állapotban volt. 
– A gyorskorcsolyapálya elhagyott építőtelep volt, a sportszállóra meg éppen egy felújítás várt. A szállót aztán sikerült felújítani, a külső szigetelés mellett új födést is kapott. Illetve ekkor cserélték modern gázkazánra a régit, amivel takarékosabban tudtuk fűteni a műjégpálya öltözőit és irodáit, illetve kevesebb energiát igényelt a meleg víz előállítása is. De azóta már eltelt tíz év – nyilatkozta lapunknak Hodos. A meleg víz fontosságára külön kitért a klubelnök, mivel azt nemcsak a sportolók használják edzések, mérkőzések után, de legkevesebb 60 Celsius-fokos víz kell ahhoz is, hogy a jéggyaluk megfelelő minőségű jeget tudjanak készíteni. Megpróbálták ugyan, hogy hideg vízzel újítsák fel a jeget, de az a minőség rovására ment.
Amúgy jelenleg a jéggyalukkal is gondban vannak: egyet bérelniük kellett ahhoz, hogy a jégkészítés folyamatos legyen. És az egyik fagyasztógép nem működik, igyekeznek valamilyen megoldást találni arra, hogy azt is elindítsák.

– Nagy a baj, ha valami elromlik, mert egy kiesés akár a pálya bezárását is eredményezheti, ha gyorsan nem találunk rá valamilyen megoldást – fogalmazott Hodos.
Az elmúlt nyolc évben beruházásra nem kapott pénzt a Sportklub.
– Minden javítási munkát a saját alkalmazottainkkal próbálunk megoldani, amikor pedig muszáj külső segítséget igénybe venni, szponzorokhoz fordulunk, így keressük a megoldásokat – mondta Hodos László, hozzátéve, hogy 2024-ben volt a legkisebb az ANS-től érkezett támogatás.
– A bázis fenntartására tavaly 1,1 millió lejt kaptunk. Ez az összeg korábban 1,5 millió is volt, de az előző években folyamatosan csökkent. És hogy ez mire elég: egy téli hónapban 100 ezer lej a villanyszámlánk, ami az augusztus–novemberi és március–áprilisi hónapokban legkevesebb 25%-kal több, mivel akkor nagyobb kapacitással működnek a hűtőgépek. De a gázszámlánk is 30–40 ezer lejt tesz ki egy hónapban, a vízért 5–8 ezer lejt fizetünk havonta. Ami viszont pozitívum, hogy a szolgáltatókkal szemben nincs elmaradásunk – közölte Hodos László.

Azt mondtuk már, hogy nincs pénz?

Hodos szerint a legutolsó, még a néhai Antal István igazgatósága alatt elvégzett munkálatokat követően ugyan csökkentek a pályafenntartási költségek, de ezen még lehetne javítani.
– Az épület délkeleti és délnyugati oldalára ablakok kerültek, akkor bontották le az álmennyezetet, cserélték a fapalánkot műanyagra, és korszerű hűtőberendezést kapott a létesítmény. És ekkor kezdődtek el a szabadtéri gyorskorcsolyapálya műjegesítésének munkálatai, amit viszont nem fejeztek be – sorolta az igazgató. 
A műjegesítési munkálatokat végző cég azóta megszűnt, a földbe helyezett csövek is tönkrementek, a beruházott összeg mintegy 2,5 millió euróra tehető, ami ma már nyugodtan minősíthető ablakon kidobott pénznek. A gyorskorcsolyapálya felújításának kezdetekor, 2005-ben kapott a Sportklub egy akkor nagyon korszerű, mintegy félmillió eurót érő fagyasztógépet. Sosem indították el, és jelen állás szerint nem is fogják, mert senki nem vállal felelősséget, garanciát érte.
Az épület tatarozásán kívül ahhoz, hogy korszerű legyen a Vákár Lajos Műjégpálya, az igazgató kész a tervekkel, ezeket minden év elején be is nyújtja a tulajdonos Országos Sportügynökségnek, ám a válasz mindig ugyanaz: nincs pénz!
– A hatékonyabb működéshez a teljes világítórendszer cseréje szükséges, ezt meg lehetne oldani napelemes rendszerrel is. Volt rá egy kísérlet, jelentkező is lett volna, aki kihasználja az épület tetejét, ám az ANS nem hagyta jóvá. A fagyasztóberendezést is jóval korszerűbbre, energiatakarékosra kellene cserélni és közvetlenül a pálya mellé csatolni, mert jelenleg a gépház és a műjégpálya között 30 méter a távolság, ez pedig hőveszteséget eredményez – mondta Hodos, hozzátéve, hogy például a nyári és kora tavaszi hónapokban, amikor a napsugarak „sütik a műjégpályát és a csövek fölötti területet”, a gépházból még mínusz 6 fokkal megy ki a hűtőfolyadék, de mínusz 3 fok a műjégpályán a bemeneti hőmérséklete.

Ami pénzt tudnának, azt sem foghatják meg

– Egy óra jég előállításának költsége 900 lejre tehető, legalábbis a 2022-es számításaink szerint. Ehhez képest mi az érvényben lévő ANS-rendelkezések alapján kell bért kérjünk a létesítmény használóitól: az iskolás sportklubok 300, a sportági szövetségek 500, az amatőr hokicsapatok 600 lejt fizetnek óránként a jégért, ami azt jelenti, hogy folyamatosan veszteséget termelünk. És a gond az, hogy ezen mi változtatni nem tudunk – nyilatkozta Hodos László.
Az őszi időszaktól kezdve egykor minden hétvégén háromszor két órát volt közkorcsolyázási lehetőség a műjégpályán, ennek megszűnéséről is érdeklődtünk az igazgatónál.
– A Csíkszeredai Sportklub nonprofit szervezet, kereskedelmi tevékenységet az érvényben lévő törvények szerint nem folytathat. Ahhoz, hogy közkorcsolyázást szervezzen a Sportklub, alkalmazni kellene egy lemezlovast, egy jegypénztárost, kell legalább két rendfenntartó, illetve legalább négy személy a jégen, aki a korcsolyázókat felvigyázza. Ehhez viszont nincs személyzeti kerete a Sportklubnak, illetve nevezettek bérköltségét a közkorcsolyázás amúgy sem fedezné – mondta Hodos László.
Hozzátette, mivel nem folytathatnak kereskedelmi tevékenységet, ezért szuvenírboltja sincs a Sportklubnak.

Átvenné a város, ha lesz rá… politikai akarat

Csíkszereda önkormányzata több alkalommal is jelezte: átvenné a sportügynökségtől a Vákár Lajos Műjégpályát a hozzá tartozó sportbázissal, továbbá a Sportklubot is. Ez irányba a korábbi városvezető, Ráduly Róbert Kálmán és a jelenlegi polgármester, Korodi Attila is tett lépéseket, mi több, akkori sportminiszterként Novák Károly Eduárd azt nyilatkozta egy 2021. április 2-án tartott sajtótájékoztatóján, hogy még az évben, legkésőbb a „hokiszezon” kezdetéig a Vákár Lajos Műjégpálya a városé lesz. Azóta megszűnt a sportminisztérium, helyette lett a sportügynökség, a Sportklub és a Vákár Lajos Műjégpálya viszont nem cserélt gazdát.
– A város valóban jobb gazdája lehetne a Sportklubnak és a teljes sportbázisnak: a pálya is többet érdemel, de azok a dolgozók is, akik az elmúlt tíz évben a működését biztosították, ami olykor a körülményekhez képest szinte emberfeletti feladat volt – állapította meg Hodos László.
Az igazgató fontosnak tartotta megjegyezni, hogy noha sokan a Sportklub nevének kiejtésekor a jégkorongcsapatra gondolnak, a klubnak tíz sportágban összesen 211 leigazolt sportolója és húsz edzője van, de az alkalmazottak között vannak a jégkészítő szakemberek, a takarítószemélyzet, a karbantartó és a gazdasági osztály dolgozói is.
– Nagyon nehéz helyzetben van ma a Sportklub. Igaz, ha ahhoz mérjük, hogy az ANS más klubjai és sportbázisai hogy néznek ki, még ez a nehéz helyzet is tűrhetőnek tűnik. Hogy meddig tartható, azt nem tudom – mondta Hodos László.

Kiszámolták, mennyi pénz kellene rá

A városvezetés a helyzetre tekintettel úgy látja, kötelességük lépni: hajlandóak lennének átvenni a Sportklubot akár egyben, akár csak a sportbázist külön.
– Kétlépcsős tervünk van. Az első: a Sportklub infrastruktúrájának átvétele. Ezt a folyamatot 2022-ben az önkormányzat elkezdte, rengeteg erre vonatkozó dokumentumot készítettünk el, 2023-ban pedig kormányhatározat-tervezet is született rá. Viszont ahogy az RMDSZ kormányból való kiebrudálása után a sportminisztérium sportügynökséggé alakult át, abban a pillanatban meg is állt a folyamat. Tavaly év elején az ANS-t vezető Elisabeta Lipával is tárgyaltam a sportbázis átvételéről, de látszott rajta, hogy az ügy nem éri el az ingerküszöbét. Az átvételhez több minisztérium jóváhagyása is kell, és az eddigi tárgyalások során azt éreztük, hogy erre nincs politikai akarat – nyilatkozta lapunknak Korodi Attila. 
Csíkszereda polgármestere hozzátette, most, hogy újra kormányon van az RMDSZ, a folyamatot újraindítják, azt remélik, hogy májusig a sportbázis átvételéhez szükséges kormányrendelet meg is születik.
– A másik fázis a sporttevékenység átvétele. Ettől sem zárkózunk el. Azt viszont látni kell, hogy a kettő együtt, azaz a sporttevékenység és a sportbázis fenntartása az önkormányzatnak komoly anyagi teher lenne. Számításaink szerint mintegy tízmillió lejbe kerülne évente a városnak – nyilatkozta Korodi. Megjegyezte, a helyi jégkorong fenntartásához és jobb szervezéséhez elengedhetetlen Csíkszereda városa és a közösség beavatkozása. – Mi továbbra is egy csomagban gondolkodunk, ami a Sportklub átvételét illeti, a döntés a kormány kezében van, de ha választani kellene, előbb az infrastruktúrával kezdenénk, mert akkor a bázison el lehetne kezdeni a javítási munkálatokat, és eközben ki lehetne használni azt a szubvenciót, ami a sportaktivitásra érkezik az ANS-től. A legmegfelelőbb az lenne, ha lépcsős rendszerben zajlana az átvétel: legalább öt évig még kapna a Sportklub ANS-támogatást, évről évre egyre kevesebbet, így a város számára nem jelentene akkora terhet a klub és a bázis működtetése – mondta Korodi.
A polgármester szerint, ha lesz politikai akarat és támogatás arra, hogy az önkormányzat tulajdonába kerüljön a Sportklub, akár egyben, akár csak a sportbázis, akkor ezt hamar meg kell lépni.
 – Elméletileg májusig van egy politikai stabilitás, és az RMDSZ kormányon van. Ha addig nem sikerül legalább a sportbázist átvenni, akkor leghamarabb 2026-ban beszélgethetünk ismét erről a történetről – fogalmazott Csíkszereda pol­gármestere.

Júliusig átadják? Pénzzel együtt?

A kormányon lévő pártok a héten egyeztettek az ország költségvetéséről. Kormányközeli forrásokra hivatkozva az economedia.ro portál azt írta, hogy az Országos Sportügynökség (ANS) alárendeltségébe tartozó klubokat – forrásokkal együtt – átadják azoknak az önkormányzatoknak, ahol a székhelyük található. Ha a helyi önkormányzatok visszautasítják a klubok átvételét, úgy ezeket július 1-jével felszámolják. A portál azt is írja, hogy a megyei sport- és ifjúsági igazgatóságokat a megyei önkormányzatok alárendeltségébe helyezik át, biztosítva a költségvetést.
A Hargita Népe megkereste Tánczos Barna pénzügyminisztert, aki megerősítette a hírt, és közölte: ez nem csupán egy tervezet, a kormány eltökélt szándéka, hogy ezt gyakorlatba is ültesse.
 

Valamivel több mint 9 millió
A Csíkszeredai Sportklub 2024-es költségvetése 9 093 954 lejes költségvetés volt. Ebből az Országos Sportügynökség a sportbázis fenntartására 1,1 millió lejt, sporttevékenységre pedig 3 050 000 lejt biztosított, míg a megyeszékhely önkormányzata 450 ezer lejjel támogatta a klubot. A fennmaradó 5 593 954 lej a jégbérlésekből (minisztériumi és privát klubok, valamint amatőr hokicsapatok, különböző szövetségek és magánszemélyek béreltek jégidőt), mérkőzéseken a jegyek értékesítéséből, illetve szponzorpénzekből tevődik össze.

Fejér Attila: Reméljük, jobb lesz…
– Sporttevékenység támogatására az elmúlt három évben az Országos Sportügynökségtől egyetlen lejt sem kaptunk, csak a fenntartásra csepegtettek valamit – nyilatkozta lapunknak Fejér Attila, a Hargita Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság vezetője. Náluk az elmúlt év közepén még az alkalmazottak bérének kifizetése is fennakadást okozott, végül a júliusi költségvetés-kiegészítés következtében ez megoldódott. – Az igazgatóság fő profilja a sporttevékenységek támogatása kellene legyen. Tavaly célirányosan kaptunk összegeket a megyei és helyi önkormányzatoktól, ezekkel sikerült támogatnunk például a Hargita Ralit, a Hargita Hill Climb Challenge hegyibajnoki futamot, a Székelyföldi Körverseny nemzetközi kerékpáros-viadalt, az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportklub tevékenységeit, az olimpia-napi futóversenyt, de az egyéb tömegsportokat, klubokat költségvetéshiány miatt nem tudtuk anyagilag segíteni, csupán a szervezésben – tette hozzá az igazgató.
Arra, hogy a kormány az igazgatóságok átadásáról szóló döntését követően milyen lesz a Hargita Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság helyzete, az intézményvezető nem tudott válaszolni. – Egyelőre mi is várjuk, hogy mi fog történni. Ám abban bízom, hogy a jelenleginél jobb lesz a helyzetünk, ha a megyei önkormányzat alárendelt intézménye leszünk – nyilatkozta lapunknak Fejér Attila.