A székelyudvarhelyi Ho­moród Erdészeti Hivatal ügykezelésébe tizenhétezer hektár erdő tartozik, amelyek főként Udvarhelyszék és Sóvidék területein találhatók, de Székelykeresztúr térsége, a Solymosok vidéke és a Nyikómente nagy részén is vannak területeik – avatott be a részletekbe Simó Ferenc erdészetvezető, aki 2017 októberétől áll az állami intézmény élén. Elmondta, jelenleg négy főerdész dolgozik az erdészetnél és az ő kerületeikben összesen huszonhárom erdész tevékenykedik. Ez a szám megfelelő, ugyanis törvény írja elő, hogy egy őrjáratnak mekkora kell legyen a területe. Dombvidéken, ez a szám 800, hegyvidéken pedig 1000 hektárt jelent.
– Az általunk kezelt erdők 75 százaléka dombvidéken van, 25 százaléka pedig hegyvidéken található. A törvény által előírt számokat nehéz betartani, ugyanis a hozzánk tartozó erdők szétszórtan helyezkednek el abból kifolyólag, hogy több erdészet felügyeli a területeket sakktáblaszerűen – ismertette Simó Ferenc.

Sokrétű feladatok

Az erdészek legfontosabb feladata, az erdők megőrzése. A folyamatos járőrözések során figyelni kell arra, hogy ne tegyenek benne kárt, mint például törvénytelen fakivágás, határsértés, illegális bekertelések, illegális szemétlerakások, de az erdészek feladata a tűzvédelem is, főleg a tavaszi és őszi időszakban, amikor a gazdák előszeretettel égetik a tarlót. Mindezek mellett az erdők határainak karbantartása, az erdészeti jelzések felújítása is feladataik közé tartozik. Az erdőben zajló munkálatok felügyelete is a munkakörük szerves része, az erdőkitermelésektől a szezonális munkákig, mint például az ültetés vagy a nevelő vágások, amelyeket általában szakcégek végeznek, de a kártevők nyomon követése is rájuk tartozik, ezek lehetnek vadak, rovarok, de akár háziállatok is a törvénytelen legeltetések során.
– Ezek mind-mind az ő feladataik, amelyekről rendszeresen be kell számoljanak, ha valami rendellenességet észlelnek, arról jelentést kell tegyenek az erdészeti hivatalnál, és ha már akkora mértékű a kihágás, hogy bűncselekménynek minősül, értesíteni kell és átadni az ügyet a rendőrségnek – részletezte az erdészet vezetője. Az erdészek rendszeresen részt vesznek a csendőrséggel, rendőrséggel közúti ellenőrzéseken is, de a csemetekertekben elültetett csemeték gondozása, ellenőrzése is az ő feladatuk. Az erdész ugyanakkor részt vesz a vágterek kijelölésében, előkészítésében, a bélyegzéseknél, a fa kiosztásánál a magánerdők esetében, ő a kulcsfigura, aki kiállítja a szállítóleveleket a gazdáknak a hazaszállítandó fa mennyiségére. Ezeket a feladatokat pedig napi szinten el kell végeznie. 

Utánpótlást nevelnek 

Ilyenkor ősszel gyönyörű, színpompás ruhába öltöznek az erdők, az úton pedig sárga falevelek kergetőztek, miközben még melegen simogatta arcunkat a napsugár. Izgatottan vágtam neki az újabb kalandnak, hogy kipróbálhassam és testközelből tapasztalhassam meg, milyen az erdészek munkája. Fotós kollegámmal a homoródszentmártoni csemetekert felé vettük az irányt, ahol épp tölgymakkot és hegyi­juharmagot ültettek. 
A csemetekertben már javában folyt a munka. Simó Ferenc elmondta, 2,5 hektáron gazdálkodnak, holott öthektáros területük van, ám ennek egy részét beerdősítették már. A csemetekertben folyamatosan megtermelik, főként saját szükségletük kielégítésére a csemetéket, amelyeket erdősítésre használnak. Ez az egyetlen működő csemetekertje a Homoród Erdészeti Hivatalnak. 
Ezúttal 12 árat ültettek be, ahová ötszáz kg tölgymakkot és száz kg juharmagot vetettek el. A traktor után egy speciális utánfutó egyenesen meghasította a földet, és az így kialakult barázdákba kerültek a makkok. A gép segítségével adott a sorok geometriája, és a barázdák mélysége is ugyanakkora, ami szintén fontos a magok kikelésénél. Az igazgató szerint a földbe került félezer kg tölgyfamakkból 30-35 ezer darab csemete fejlődik ki, ami bőven kielégíti az utánpótlási szükségletet. Vödrökbe mertük a makkokat, majd az utánfutó ülésein elhelyezkedve szórtuk a barázdába, figyelve, hogy mindenhová egyenlő mennyiségben jusson. Figyelni kellett arra, hogy mind az ötünknél ugyanolyan ütemben fogyjanak a makkok. Miután kiürültek a vödrök, ismét megtöltöttük és folytattuk a munkát, egészen addig, amíg földbe nem került a kijelölt mennyiség. Idén gazdag makktermés volt, így igencsak szép, minőségi volt az elültetésre váró mennyiség is. Megtudtuk, egy kilogrammban 300-600 darab makkot számolhatunk az előírások szerint, de mivel az általunk elültetett makkok szép nagyra nőttek, így kb. 350 darab alkothatott egy kilogrammot.
A juharmagok elvetése már aprólékosabb munka volt, lévén, hogy a magok is sokkal kisebbek, és alacsonyabbról kellett szórni, hogy a szél ne fújja szét. A magokat ültetés előtt ,,szárnytalanították”, és egy sorba tizenhat kilogramm magot kellett elvetni. Egy kilogrammban hatezertől tízezer szem mag található. – A hegyijuhar nagyon kényes, nagyon korán kel, és nagyon fagyérzékeny. Márciusban kibújik a földből, és ha nem figyelünk rá kellőképpen, nem takarjuk le, akár az egész kultúrát el lehet veszíteni. Ezért tavasszal az erdész nagyon-nagyon oda kell figyeljen az időjárásra – magyarázta Simó Ferenc, az erdészet vezetője. 

Szállítólevél okostelefonnal

Ültetés után Csehétfalvára indultunk. Lakatos Béla erdész mellé szegődtünk, aki közel nyolcszáz hektár erdőt felügyel, és akihez a nyikómenti falucska is tartozik, hogy szállítólevelet állítsunk ki egy tűzifarakományra. Elmondta, általában a reggeli, délelőtti órákban szokta a szállítóleveleket kiállítani, akkor van nagyobb igény rá. A hozzá tartozó területeken már lejártak a bélyegzések, a közeljövőben pedig azokat az erdőrészeket fogják kitermelni és szállítani. Mint mondta, munkája során talán a legnehezebb az emberekkel való kommunikáció, hogy megtalálja mindenkivel a közös hangot. A papíralapú szállítólevelek helyét elektronikus rendszer vette át, amely könnyebben ellenőrizhető és nyomon követhető. A szállítólevélben számos információ kell szerepeljen, többek között a szállítandó fa fajtáját és mennyiségét kell feltüntetni, valamint az útirányt, hogy honnan és hová szállítják, de a jármű rendszámát, a pontos km/óra állást, a sofőr nevét, a fa eredeti tulajdonosának nevét, a szállítási hely pontos címét is tartalmaznia kell, illetve egy időintervallumot, megyén belül egy és hat óra közötti időmennyiséget, amíg célba kell érnie kötelezően a szállítmánynak. Az adatok feltöltése után egy kódot ad a rendszer, amit az erdész bluetooth-on kell megosszon a szállítóval. – A bluetooth miatt biztos, hogy mindketten a helyszínen kell legyenek, ezt nem lehet, csak bizonyos távolságon belül megosztani – magyarázta az erdész. A szállító több szögből le kell fotózza az autóját és a km/ óra állását is, és ezt kell felmutassa egy közúti ellenőrzés során. Esetünkben vegyes tűzifaszállítmányra állítottunk ki szállítólevelet. Akinek azonban nincs okos telefonja, annak papírra is megírja az erdész.

Az erdő jövőjének megalapozása a bélyegzés

Utunkat a Székely­szent­mihály fölötti erdőben folytattuk, ahol épp a siménfalvi önkormányzat tulajdonában lévő erdőrészben zajlott a munka. Vegyes, lombhullató erdő, amelyet főleg bükk alkot. Első gyérítési bélyegzést végeztek, amellyel tulajdonképpen az erdőben lévő fafajták jövőjét alapozták meg. Ez egyfajta szelekció – magyarázta Hadnagy Álmos főerdész. Mint mondta, elsősorban a beteg fákat veszik ki, majd a fák faja szerint szelektálnak, ha pedig már a megfelelő fafaj van megmaradva, akkor a törzsminőség szerint történik a válogatás, hogy minél több jó minőségű fa maradjon meg, és elegendő helyet kapjanak a lombkoronák a további fejlődéshez. A bélyegzések mindig üzemterv alapján történnek, ezeket a terveket pedig tíz évre állítják össze.

A bélyegzés során a kiválasztott fákat fölül és a törzse legalján egy fejsze segítségével megfaragják. A felső faragott részre sorszámot írnak, amely egyben leltári szám is. Megmérik a fa törzsének átmérőjét mellmagasságban, amit minőség szerint kategorizálnak, az alsó faragott részbe pedig az egyedi számmal ellátott, festékkel befújt úgynevezett bélyeg kerül, amelyet egy bélyegző kalapáccsal ütnek rá. A fa kivágását követően a bélyeg így a csutakon marad, jelezve, hogy törvényesen vágták ki. Ezúttal piros festéket használtak. Megtudtuk, a festék színe évente változik, annak érdekében, hogy lehessen megkülönböztetni a következő években történő esetleges beavatkozásoktól a most elvégzett munkálatokat.
A faragás és ütés is erőt igénylő feladat, amiben hamar el lehet fáradni. Élménydús nap volt, sokat tanultam, tapasztaltam, friss levegőt szívtam, feltöltött a csend és elvarázsolt az erdők őszi színkavalkádja. Annak ellenére, hogy csak egy kis szeletébe kóstoltam bele, elmondhatom, erdésznek lenni valóban sokrétű feladattal járó szakma, amelyhez elengedhetetlen a természet szeretete. E nélkül talán senki nem képes ezt a munkát végezni.