A közösségi konyhát működtető Fenyőalja Egyesület 12 évvel ezelőtt alakult, a tevékenységükhöz elengedhetetlen helyiség, korszerű gépekkel és felszerelésekkel 2016-ban készült el Hargita Megye Tanácsa, a helyi önkormányzat és közbirtokosság segítségével, valamint pályázati források felhasználásával. Az egykori Somlyóvölgyi iskolaépület felújítását követően Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete által pályáztak korszerű gépekre, hogy a termékek elkészítése zökkenőmentesebb legyen, hiszen azelőtt mindannyian saját otthonukban állították elő a szörpöket, lekvárokat, savanyúságokat.

Egyedi ízek, kalóriatáblázattal

A legnagyobb kereslet a za­kuszkára, a piros áfonyára és a csipkebogyólekvárra van, de a teakeverékeink is népszerűek, ugyanakkor egyre nagyobb igény van cukormentes termékekre, így most már szinte mindegyikből készítünk mentes változatot is – mondta érdeklődésünkre Orbán Melinda, az egyesület adminisztrátora. Hozzátette: elsődleges céljuk azoknak a gyümölcsöknek a feldolgozása, amelyek vidékünkön megteremnek, de az évek során saját kertjeikben is gyógynövénytermesztésbe kezdtek, sok kísérletezés és tanulás eredményeként. 
Azokat a gyümölcsöket, zöldségeket és gyógynövényeket, amelyek nem találhatók meg természetes környezetükben, megtermeljük magunk. Így lett gyógynövényes kiskertem, homoktövisbokrok, amelyek hoznak annyi termést, hogy elég legyen szörpnek, de a zakuszkába való hagyma is a kertben terem, mindenféle vegyszeres kezelés nélkül – ismertette a mindennapi munkájuk részleteit Orbán Melinda. Amikor az eltevés módozatairól, a tartósítószerek használatáról kérdezem, fő szempontként említi a vásárlók tényszerű tájékoztatását az összetevőkről, amely mellé kalóriatáblázatot is készítenek. 

Tartósítószer csak kivételes esetekben

Bár a Székely termék minősítéssel rendelkező élelmiszereknél nem feltétel a tartósítószer-mentesség, a csomafalvi közösségi konyhában igyekeznek minél több terméket úgy elkészíteni, hogy ne legyen benne semmilyen adalékanyag.
130 fokon húsz percig melegítjük a kimosott üvegeket, beleöntjük a már pasztőrizált terméket, és ez majdnem százszázalékos garanciát jelent arra, hogy nem romlik meg a lekvár vagy szörp. Nagy igény van a pasztőrözött, tartósítószermentes termé­kekre, sokan betegségük miatt csak így fogyaszthatják. Természetesen vannak olyan gyümölcsök – például a som –, amelyből nyersen kavarunk lekvárt, és kell hozzá tartósítószer, több cukor, de ezeket az összetevőket feltüntetjük a csomagoláson – mondta Orbán Melinda. Az évek során folyamatosan bővült a feldolgozott alapanyagok és az azokból készülő termékek listája, így ma már több mint hatvanféle termékük van; a nagy kedvenc: piros áfonyából nemcsak befőtt és lázcsillapító szirup készül, hanem lekvár is. Emellett rókagombás zakuszka, teakeverékek, homoktövisszörp is felkerült a listára, és népszerűek a teafűkeverékek is. 

Kalákában hamarabb megy a munka

A munkafolyamatokkal kapcsolatban Orbán Melinda elmondta: sok esetben dolgoznak kalákában is az egyesületi tagok, az alapanyagokat is több esetben kalákában szedik, pucolják, de mindenkinek megvan a napja a heti beosztásban, amikor használhatja a konyhát.
A 2016-ban elkészült közösségi konyha felszereléseire folyamatosan pályáztak, így ma rozsdaálló asztalok, két kukta, daráló, magvaló, sterilizáló, üvegek, címkék, csomagoló, gőzelszívó, aszalógép, szita teremti meg a házias ízek előállításához szükséges feltételeket. 
Lassan eljön az ideje, amikor új eszközökre, gépekre lesz szükségünk, hiszen a meglévők már elhasználódtak. Bár az utóbbi időben minden alapanyag ára megemelkedett, mi csak minimálisan emeltünk az árainkon, igyekezve megfelelni a vásárlók igényeinek, lehetőségeinek. A szakmai elismerések bátorítanak, arra ösztönöznek, hogy folytassuk ezt a nem könnyű tevékenységet, amely nemcsak a termékek előállítását, hanem értékesítését is jelenti – fogalmazott Orbán Melinda. A hagyományos termékek előállítása mellett kézművesek és egy csokoládémanufaktúra, valamint a Mocorgók Néptáncegyüttes is hozzájuk tartozik, színesítve tevékenységeiket.