A Csíki-medencét teljes hosszában az Olt-folyó szeli át és gyűjti össze a medence patakjait. Udvarhelyszéken a Nagy-Küküllő, a Gyergyói-medencében a Maros, a Gyimesekben a Tatros folyóba torkollnak a patakok. Hargita megye lakosságának biztonságát leginkább ezek a folyóvizek veszélyeztetik, mivel közvetlenül mellettük sűrűn lakott települések vannak.

Az árvízvédelem nem „tűzoltómunka”

A megyében illetékes vízügyi hatóságok folyamatosan dolgoznak az árvízvédelem biztosításán. Arról kérdeztük őket, hogy az utóbbi időszakban milyen beruházások történtek, hol szabályozták a folyókat vagy patakokat, hol építettek támfalakat és tisztították a medret – illetve ezen túlmenően: létezik-e nem csak részfeladatokra összpontosító, hanem általános, a lakosság biztonságát és javai védelmét szolgáló árvízvédelmi stratégia Hargita megyében? Árvízvédelmi szempontból a megye négy térségének főbb folyói és patakjai területén három vízügyi igazgatóság – a Maros, a Bákó és a Vâlcea megyei – helyi szakaszmérnökségei illetékesek.

Nagy tervek Patakokországra

A Bákó megyei Szeret Vízügyi Igazgatóság 2006–2009 között hajtott végre nagyobb léptékű beavatkozást a Tatros és mellékfolyóinak a rendezése céljából. A projekt első részét a kétezres évek végén befejezték. A Görbe-patakon, a Hidegség-patakon és a Jávárdi-patakon dolgoztak: vasbeton- és kő támfalakat építettek, medertakarítási és partvonal-helyreállítási munkálatokat végeztek több mint 6,5 millió lej értékben, összesen 5,7 kilométeren. A munkálatokat a PHARE-programon keresztül finanszírozták.
Később, a 2018-as árvizek idején a helyreállítási munkálatokra a kormány jóváhagyott egy kisebb, 318 ezer lejes összeget, ebből a Hidegség-pataka 91 méteres szakaszát erősítették meg

A Tatros és mellékfolyóinak rendezésének projektjét bő másfél évtized után ismét elővették és aktualizálták a technikai és a gazdasági mutatók mentén. A vízügyi igazgatóságnál jelenleg a folyó menti területek kisajátításának dokumentációját készítik, annak reményében, hogy majd kormányhatározat születik az árvízvédelmi terv finanszírozására. A tervezett munkálatok révén megállítanák a parteróziót, biztosítanák a vizek jobb átfolyását, kőfalakkal és betonelemekkel megerősítenék a partvonalakat. A projekt becsült értéke 119,9 millió lej, ennek oroszlánrészét, 108 milliót fordítanának a munkálatokra.
Az átfogó árvízvédelmi tervről szóló információkat Gergely Károly, Gyimesközéplok polgármestere is megerősítette lapunknak.
– Tánczos Barna szenátor minisztersége alatt újra terítékre került a 100 millió lejt is meghaladó projekt. Az igazgatóság vezetőjével már többször egyeztettünk személyesen ebben a témában – mondta a polgármester. Kiemelte: egyelőre ott tartanak, hogy a vízügy a lakosság védelmét szolgáló beruházás előkészítésén dolgozik: elkészítették a megvalósíthatósági tanulmányt, több szükséges engedély beszerzésén dolgoznak, vizsgálják a kisajátítások lehetőségeit.
Mint ismert, Gyimesekben a legutóbbi áradások utakat tettek járhatatlanná és ingatlanokat árasztott el. A helyreállítási munkálatokat követően Hargita Megyei Tanácsa hidakat és támfalakat épített az árvízvédelmi szempontból különösen veszélyeztet szakaszokon.

Lépések Gyergyó és Udvarhely térségében

A Maros Vízügyi Igazgatóság Hargita megye területén összesen 4 685 km folyót és patakot adminisztrál, ebből nagyjából 40 km-en történtek árvízvédelmi munkálatokat a közelmúltban. A tavaly nyáron a Nagy-Küküllő székelyudvarhelyi szakaszán hajtottak végre árvízvédelmi megelőző intézkedéseket, amely részeként megerősítették a partot, és a medret is kitakarították. Eltávolították a víz haladását akadályozó fákat, konszolidáltak mederszakaszokat, kő támfallal erősítették meg a part egyes részeit. Ehhez hasonló munkálatokat végeztek a Maros folyó Hargita megyei szakaszának több lakott területet érintő részén.
A Gyergyói-medencében a Maros összesen 25 km-en van szabályozva, ez több mint 3 km-nyi duzzasztót is magába foglal. A folyópart biztosításán dolgoztak Vasláb és Gyergyóremete között, a Maros mederkiegyenlítését és szabályozását elvégezték Maroshévízen, ahol a gát hossza 2,31 km és a parterősítés hossza 1,75 km, a folyó szabályozásának hossza ezen a szakaszon 2,2 km. A Gyergyói-medencében a Maros partjának erősítését Gyergyócsomafalván, Gyer­gyóújfaluban, Gyergyó­al­faluban és Gyergyóremetén elvégezték, itt támfalak és sziklatöltések építésével erősítették meg a folyó azon részét, ahol lakott területeken halad át. A Maros Vízügyi Igazgatóság a tavaly közel 140 millió lej értékű értéken indított különféle árvízvédelemi projekteket, mely összegből Hargita megyei szakaszokon is végeznének még munkálatokat.

Dolgoznak az Olt mentén is

Az Olt Vízügyi Igazgatóság Hargita megyében a balánbányai és a szépvízi víztározókért, az Olt 88 km-es szakaszáért és az Olt mellékvizeiért – ez a hálózat 838 km-t tesz ki – felel. Az idén összesen 5,2 millió lejt fordítanak part- és árvízvédelemre, ezek a beruházások az Olt folyót, de a kisebb patakokat is érintik. A munkaterv mederkotrásról (Madarason, Szenttamáson, Karcfalván, Dánfalván, Szentimrén stb,), a növényzet eltakarításáról, kisebb mederkonszolidációs munkákról, támfalak javításáról szól.