Sok csíkszeredai olvasónk jelezte felénk az elmúlt napokban, hogy amikor – általában közüzemi – számláinak ellenértékét fizette volna a kisüzletekben, nagyobb kereskedésekben és a város számos más pontján megtalálható PayPoint-terminálok egyikénél, a bolti eladó először egy 4 lejes illeték kifizetését kérte tőle. Ez az összeg bizonylata külön számlán (a bolt kasszaszalagján) jelenik meg. A 4 lejt ráadásul nemcsak egyszer, hanem minden egyes tranzakcióra, azaz mindegyik számlára felszámolták.

Néhány idős olvasónk emiatt visszaélésre gyanakodott. Ilyenről viszont nincs szó, hanem az történt, hogy az ország legnagyobb közvetett befizetési operátora, Romániában mintegy 25 ezer, Hargita megyében is sok száz POS-terminálon keresztül jelen lévő PayPoint Romania május elejétől a már leírt módon illetéket vezetett be a tranzakciókra.

Megjegyzendő, hogy több más, hasonló szolgáltatást végző vállalkozás már korábban is számolt fel 1-2-3 lejes illetéket, de ezzel csak kevesebb személy szembesült, mivel a PayPoint a piacvezető. Az üggyel kapcsolatosan megkerestük a PayPoint Romania vezetőségét is, azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett hivatalos válasz a részükről.

Hiányos kommunikáció, zavaros helyzet

A felhasználók körében elsősorban az okozott zavart, hogy a cég a változásról csak a PayPoint-pontokat működtető partnereit értesítette, a szélesebb közönség tehát csak valamelyik helyszínen szembesült azzal, hogy számlánként többet kell fizetni, ráadásul ennek okát sokszor az eladók maguk sem tudták elmagyarázni.

Míg egyes üzletekben már az ajtóra kifüggesztett hirdetmény figyelmezteti az ügyfeleket a változásra, más helyeken semmi sem jelzi előre az extra költséget. Ugyanakkor az is kavarodást okozott, hogy – például csíkszeredai helyszíni tapasztalataink és kereskedői visszajelzések alapján – a fix 4 lejes díjat egyelőre csak egyes helyeken és bizonyos szolgáltatók számlái esetében vezették be – várhatóan a következő időszakban már kivétel nélkül valamennyi tranzakció után fizetni kell.

Próbaként a megyeszékhely több pontján fizettünk ki különböző számlákat, az eddigi tapasztalataink szerint egyes közüzemi számlák (pl. Harvíz, Electrica, PPC, Premier Energy) befizetésekor felszámították az extra költséget, addig más szolgáltatók  (pl. Vodafone) esetében a rendszer még tartotta a régi, díjmentes formátumot. Ellenben Székelyudvarhelyen egy Vodafone-telefonszámla kifizetésekor értesítettek a pluszköltségről, de 4 lejről szóló külön számlát nem kaptunk. Ez a felemás állapot okozza a legnagyobb bizonytalanságot az ügyfelek körében.

Jutalék és stratégia

A PayPoint Romania kereskedelmi partnereihez eljuttatott hivatalos belső tájékoztatása szerint a cég május 5-től vezette be az új, ún. operatív szolgáltatási díjat (románul: taxă servicii operaționale). Ennek értelmében minden készpénzes közüzemi számlafizetés után (a 21%-os áfával együtt) 4 lej terheli a fogyasztót.

A lapunk birtokába jutott dokumentum szerint ebből az összegből 1 lej jutalékot kap a terminált működtető partner, a már eddig kapott jutalékon felül, míg a fennmaradó 3 lej a PayPoint jövedelme. Név nélkül nyilatkozó ágazati forrásaink szerint ez a jutalék a PayPoint részéről egyfajta ösztönző a hálózat fenntartására. Érdekesség, hogy ez a lépés egybeesik azzal, hogy a PayPoint Romania nemrég csatlakozott a Román Fintech Szövetséghez (RoFintech), jelezve elmozdulását a digitális pénzügyi szolgáltatások irányába.

Ezért éri meg a cégeknek 

Lapunk megkeresésére Pál-Antal Ildikó adótanácsadó és könyvvizsgáló válaszolt arra a felvetésre, hogy a befizetési operátorok az ilyen díjszabáson keresztül „kényszerítik-e” a fogyasztókat a készpénzhasználat helyett a digitális tranzakciós csatornák (például mobilalkalmazások) használatára. A szakértő szerint nem feltétlenül tudatos kényszerítésről van szó: 

– Lényeges mennyiségű készpénz van a piacon, jelenleg a munkavállalók nagy része készpénzben kapja a bérét, dübörög a feketepiac, az emberek bizalmatlanok a bankokkal szemben, főleg a vidéki lakosság szívesebben kezeli a készpénzt, és a régi fizetési beidegződéseket is nehéz levetkőzni

– vázolta fel a helyzetképet a szakértő. Rámutatott, hogy a PayPoint-rendszer valójában egy „készpénzt beszippantó csatorna”, amely sok esetben a banki szolgáltatások alternatívája: a fogyasztók gyakran a sarki bolt kézenfekvő közelsége miatt választják.

Elmagyarázta a rendszer gazdasági logikáját is: a közüzemi szolgáltatók kezelési költséget fizetnek a PayPointnak mint közvetítőnek, ami számukra költségkímélő konstrukció, hiszen nem kell saját pénztárakat fenntartaniuk. Emellett a gyenge fogyasztói fizetési fegyelem miatt a rendszer egy hatékony inkasszálási lehetőség a cégeknek. Meglátása szerint, amíg a vidék digitális felzárkózása nem történik meg, és az állam nem szorítja vissza a készpénzforgalmat, szükség lesz az ilyen közvetítőkre.

Pál-Antal Ildikó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a díj fogyasztóvédelmi szempontból akkor van rendben, ha az transzparens, nem „zsákbamacska” és a fogyasztó a kifizetés előtt tudomást szerezhet róla. 

Vannak alternatívák, de az ingyenesség kikopóban

Egy háztartás, amely havonta 5-6 számlát fizet be a sarki üzletben, mostantól 20–24 lej pluszköltséggel számolhat. Számos más módja is van annak, hogy számláinkat kifizessük: ilyen, ha a szolgáltató rendelkezik pénztárral, a szolgáltató saját online felülete vagy applikációja, a bankok ilyen jellegű, a számlák ellenértékét egyenlegünkből automatikusan levonó szolgáltatásai, egyes bankok automatáinak ilyen funkciója, más automata terminálok vagy a Román Posta hivatalai, ahol a kezelési költség jelenleg 3,5 lej. Ezek többségénél is van kezelési díj, érdemes tehát összehasonlítani őket és a számunkra kedvezőt választani.