Minden lehetőséggel élni fognak
A tusnádi vízhálózattal folyamatosan gondok vannak, a lakosság türelme látszólag elfogyott. A vezetékes víz kérdése minden téma fölött áll, ezzel az elöljárók is tisztában vannak: a vízellátás biztosításán fáradoznak és a hosszú meg rövid távú tervek kidolgozásán.
A vízszolgáltatáshoz kapcsolódó gondok visszanyúlnak 2012-ig, ekkor korszerűsítették a Csíkszentsimont Tusnádfürdővel összekötő vízvezetéket, amely élláttja a tusnádiakat vízzel. Az 1990-es években kezdtek a települések egymás után rácsatlakozni az első, azbesztből készült vezetékre, amely időközben elavult.
Mint Molnár József, Tusnád község polgármestere emlékeztetett, Tusnádfürdő pályázati pénzből korszerűsítette a hálózatot, amelyen 2019 környékén egyre sűrűbben jelentkeztek a gondok. A csőtörések kilencvenöt százaléka a csíkszentsimoni és csatószegi területeken következi be, ezzel jelentős vízkimaradásokat okozva a fogyasztóknak négy településen.
– Csíkverebesen és Tusnádon is a régi, a 90-es években lefektetett vezeték egy részét nem cserélték ki, mi abból kapjuk a vizet. Később, hogy pontosan milyen okból mondtak le a régi vezeték használatáról, azt nem tudom, viszont a tusnádiak továbbra is részlegesen kicserélt vezetékből kapják a vizet. De ez a vezeték ketyegő bomba. Csíkverebesben a Goscom helyi vízszolgáltató időközben kicserélte a régi vezetékek egy részét, ott most enyhült a veszély, ámbár Tusnádon továbbra is fennáll a csőtörés lehetősége, ami korábban Verebesben volt tapasztalható a régi, azbesztből készült vezetéknél
– figyelmeztetett az elöljáró.
Hol volt, hol nem volt…
A polgármester szerint kettős problémával néznek szembe, ugyanis a folyamatos vízkimaradások miatt a tusnádfürdői vízgyűjtőtartályokat sem tudják feltölteni, így nem tudják a várost sem ellátni elegendő mennyiségű vízzel. Ezért bizonyos időszakokban korlátozva kapja a vizet a község.
– Amikor a szolgáltató, közli, hogy időszakos vízszolgáltatás lépik érvénybe, olyankor van vízellátás, csak éppen a városi tartályokat kell feltölteni. A másik, a nagyobb gond a fővezeték meghibásodása. Olyankor az egész település vízszolgáltatás nélkül marad, amíg a hibát kijavítják
– vázolta dióhéjban a problémákat Molnár József.
Esetleges megoldásnak tartja vízfogó tartályok elhelyezését a gerincvezeték mellé, hogy valamelyest védekezni tudjanak a vízkimaradások ellen.
Molnár József szerint időszakos vízelzáráskor nem feltétlenül van csőtörés, ugyanis a fővezetéken továbbra is folyik a víz Tusnádfürdő irányába, hogy a víztartályok felteljenek vízzel és tudják ellátni a várost is. Viszont, ha nem telik fel a megfelelő szintig, akkor Tusnádfürdőn sincs vízszolgáltatás, ezért szükséges bizonyos időre lezárni a községi fogyasztókat, hogy a városba nagyobb vízhozam érkezzen.
– A falunak is nagy a vízfogyasztása, ezért kevés jut a tusnádfürdői tárolótartályokba és beletelik három-négy napba, amíg újra feltelnek. Időnként biztosan kommunikálási hiba is előfordult, viszont a kialakult állapotok egy része a lakosság ingerültségének is betudható. A helyzet az, hogy néhányan a községben közvetlenül a fővezetékről kapják a vizet. A fővezeték mellett élő fogyasztóknak akkor is van vizük, amikor a településen korlátozás lép érvénybe, a fővezetéktől távolabb élőknek viszont nincs. A korlátozás idején a városiaknak ugyanúgy nincs vizük, amíg a tartályban levő víz el nem éri a megfelelő szintet
– mutatott rá a polgármester.
Jogos a felháborodás, költséges a megoldás
A polgármester tudja, hogy a lakosság elvárása jogos: a lehető leghamarabb oldják meg a vízproblémát. A megoldás azonban rengeteg pénzt felemészt. A város és a község tízéves költségvetése se lenne erre elég. Tusnádfürdő ezért is pályázott egy új vízhálózat építésére.
– Hangsúlyozom, nem kell attól félni, hogy nem csatlakozhatunk rá az újonnan épülő vízhálózatra, ugyanis mi feltételként szabtuk: csak akkor adunk engedélyt arra, hogy a vezetékek áthaladjanak a községen, ha rácsatlakozási lehetőséget biztosítanak számunkra. Négy helyen csatlakozunk az újonnan épített vezetékre. A korábban elkészült tervek alapján két rácsatlakozási lehetőségre kaptunk engedélyt, azonban kértük, hogy egészítsék ki négyre, ami azóta meg is történt
– jegyezte meg az elöljáró.
Tusnád község tartja magát a megállapodáshoz
A polgármester felelevenítette a kezdeteket, amikor az előtanulmányt készítették a pályázathoz. Mint mondta, már akkor feltételként szabták, hogy a vízszolgáltatást Tusnádfürdő vízszolgáltatója, a Goscom kell biztosítsa az új hálózaton is. A két intézmény ezt szerződésben rögzítette, hogy a község Tusnádfürdőtől kapja később a kezelt vizet.
Molnár József megjegyezte: itt lehetett a félreértés a nyilvánosság részéről, ugyanis nem lehet közvetlen rácsatlakozni a fővezetékre az újonnan épülő hálózatnál.
– Sajnos az a rémhír terjed a lakosság körében, hogy nem engednek rácsatlakozni bennünket az új hálózatra. Erről szó nincs! Csak előbb elmegy a fővezetéken a városig, és majd onnan kezelt víz érkezik vissza a községbe. Addig is a meglévő vezetéknél a megoldást tartályok telepítése jelentené a fővezeték mentén
– hangsúlyozta Molnár József.
Hozzátette: erre pályáztak az Anghel Saligny programban. Ha a pályázat nem részesülne kedvező elbírálásban, akkor is a „mínusz első” helyen lévő prioritása a községnek, hogy 2023-ban vezetékes vizük legyen. A jövőben több alternatív módot kell teremtsek, hogy ne legyen vízhiány Tusnád községben.
– A regionális vízszolgáltató alcsíki vízprojektjében újabb vízvezeték épülne Újtusnádig. Minden vízvezetékre, amely a községet érinti, igényt tartunk. Problémát jelent a hatalmas bürokrácia, lassan halad és nincs látványos előrelépés az ügyben. A lakosság türelmetlen és ingerült, teljesen jogosan, ugyanis 2023-ban, ha megnyitom a csapot, akkor onnan víznek kellene folynia. Ha meg nem folyik, akkor valamit tenni kell, de azonnal
– szögezte le a polgármester.
Hozzáfűzte, számolnak egy esetleges önerőből való csatlakozással is, az viszont meghaladná az egymillió lejt, ami jelentősen megterhelné a község költségvetését. Az elöljáró hajthatatlanak bizonyult a kérdésben és hangsúlyozta: az önkormányzatnak vállalnia kell a többletterhet is, hogy víztartályokat helyezzen el a fővezeték mentén, lehetőleg minél többet, a lehető leghamarabb.
Új rendszer, régi forrásokból
2012-ben, a tervek készültekor számolniuk kellett egy adott fogyasztói igénnyel, időközben a város és a község is fejlődött. Az évek során egyre több fogyasztóval bővült a hálózat, kérdéses, hogy a két csíkszentsimoni kút képes-e ellátni a négy települést vízzel.
– Más alternatív lehetőségeket szinte nem is használ a lakosság, pedig sok helyen még megvannak az udvarokon a kutak. Nekem a saját településem szempontjait kell szem előtt tartanom, a városi vezetőknek meg az ott élőkét. A mostani projektet alapos tervezés előzte meg, így az új hálózat vízhozama ki tudja elégíteni a települések vízszükségleteit
– mondta Molnár József.
Hozzátette: a községben található három településen megközelítőleg nyolcszáz házszám van, és ebből jelen pillanatban nagyjából hatszáz csatlakozott a vízhálózatra, de számolnak további fogyasztókkal is.