Már egy hete éjjel-nappal dolgoznak a parajdi sóbánya, a Maros Vízügyi Hatóság és a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség munkatársai azon, hogy elzárják a prajdi sóbányába beözönlő víz útját. A bányát május 6-án zárták be a Korond-patakból víznyelőkön keresztül beáradó víz miatt – ami nemcsak az esőzésekkel megnövekedett vízhozamnak tudható be. Sajtó­értesülések szerint a víz több tárnába is betört, ugyanakkor a bányát működtető Salrom Országos Sóipari Társaság (SNS Rt.) pénteki közleménye szerint a turisztikai szintet ez nem érinti, azt csak megelőző jelleggel, biztonsági megfontolásból zárták le. 

Helyi szintű vészhelyzet van érvényben

A vízbetörés észlelését követően csütörtökön megbeszélést tartott a Hargita megyei vészhelyzeti bizottság, a parajdi vészhelyzeti bizottság pedig helyi szintű vészhelyzetet hirdetett a május 8–22-i időszakra. A prefektusi hivatal május 7-i közleménye szerint a vészhelyzeti idő alatt tilos a lakosságnak az érintett területre lépni, a fejleményekről a helyi vészhelyzeti bizottság fogja tájékoztatni őket. 

A felszínen bevetett egységek célja először az volt, hogy geomembrán – vékony, rugalmas szigetelő műanyag szőnyeg – lefektetésével szigeteljék a Korond-patak medrét, ehhez előbb elszivattyúzzák a patak és mellékágai vizét, illetve földmunkagépek bevetésével csökkentsék a víz bejutását a bányába. A helyszínen ekkor már három kotrógép, több más munkagép és tehereautó, illetve tizenegy nagy teljesítményű szivattyú dolgozott – három a Maros, Olt és Körös vízügyi hatóságoktól, nyolc a Hargita, Maros, Brassó, Kovászna és Neamț megyei katasztrófavédelmi felügyelőségektől érkezett.

Két megoldás megbukott – az alsósófalvi rétre terelték a vizet

A hét végére több mint százharminc katonai tűzoltó, bányász és vízügyi szakember dolgozott a víz víznyelőktől való elterelésén, de részben a pénteki esőzések miatt két ideiglenes megoldás kivitelezése is meghiúsult. A katasztrófavédelmi felügyelőség szombati közleményéből kiderült, hogy a patakmeder szigetelését a kedvezőtlen körülmények miatt nem tudták elvégezni, illetve egy kiegészítő megoldás – a közeli erdőn keresztül utat vágva terelték volna el a vizet – is csődöt mondott a kemény sóréteg miatt. Ezután a vízügyi hatóság úgy döntött, hogy a vizet az alsósófalvi mezőgazdasági területek felé terelik el, ehhez a munkához a parajdi és alsósófalvi közösség is aktívan hozzájárult. 

Példás összefogással segédkeztek

A vízügy értesítését követően több csatornán híre ment, hogy önkéntesek jelentkezését várják. A közösségi akciót szombaton délben kezdték el: több száz helyi lakos és önkéntes pakolta a homokzsákokat, melyeket munkagépekkel szállítottak a faluból az alsósófalvi rétre. A helyszínen dolgozók kotrógéppel és lapátokkal igyekeztek medret kialakítani az arra terelt víznek. A férfiak homokzsákokat pakoltak, a nők szendvicseket készítettek, a vízbetörés megfékezésén napok óta megfeszített tempóban dolgozó hivatásosok számára a helyi közösség felajánlások és egyesületi gyűjtések révén biztosított meleg ebédet.

Ha valami megmentheti a bányát, az a beton

A megyei vészhelyzeti bizottság vezetőjeként Petres Sándor prefektust is megkerestük, aki megerősítette, hogy a bányát kizárólag egy olyan nagyberuházás mentheti meg, ami egységesen kezeli az egész Korond-patak völgyét. Azt is megerősítette, hogy a bányába több víznyelőn keresztül tör be a víz, de arra hivatkozva, hogy csak az SNS Rt. nyilatkozhat az ügy kapcsán, több információt nem kívánt megosztani. 
Nyágrus László, Parajd polgármestere azt nyilatkozta, hogy az elmúlt napok megfeszített munkájával sem tudtak eredményt elérni, mi több, új víznyelők is megjelentek. 

– Éjjel-nappal dolgozik mindenki, de eddig nem sikerült megállítani a vízbetöréseket. A patak vizének csökkentésére most kisebb gátakat, torlaszokat hoznak létre az alsósófalvi lakosok és az önkéntesek. Valószínű, hogy néhány mezőgazdasági területet el kell árasztani, de a legfontosabb a bánya megmentése – fogalmazott szombaton a terepen a polgármester, jelezve, a bányában is folyamatosan dolgoznak, három irányba is próbálják elterelni a vizet és betonozási munkálatokat is végeznek. Hozzátette, a helyi önkormányzat sürgősségi jelleggel kibocsátotta az építési engedélyt, amiben a kritikus zóna teljes kibetonozása szerepel. 

Nem derült égből jött a villámcsapás

Mivel a Salrom Rt. nem válaszolt megkeresésünkre, más forrásokból igyekeztünk információkat szerezni. Egy korábban a bányában topográfusként dolgozó személy szerint több tíz évvel ezelőtt már tartott attól a bánya vezetése, hogy a Korond-patak „egyszer csak a nyakukba ömlik”. 

– Mikor a kitermelési zónát mértük fel, és határoztuk meg az irányokat, hogy merre, hány métert szabad ásni, már szó volt arról, hogy a patakkal gondok lesznek. Nem ez az első vízbetörés, tisztában kell lenni vele, hogy nemcsak a felszíni folyóvizek, hanem a talajvíz és a föld alatti erek is utat törnek maguknak a sórétegben – fejtette ki forrásunk. Egy másik megkérdezett, a sóbánya egykori alkalmazottja, arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezetőség évek óta az új szint megnyitására fókuszál – ez a 120 méter mélyen lévő látogatói szint alatt, nagyjából 150 méternél található –, szerinte nem az volt a prioritás, hogy biztosítsák magukat a felszíni vízbetörés ellen. 

– A Korond-patak völgye lyukacsos, mint az érlelt sajt. Sok víznyelő van, sokról nem is tudunk. Ha előrelátóbb az országos vezetés, már rég megoldotta volna a felszíni vízbetörések problémáját – fogalmazott.  A Salrom egyik jelenlegi helyi alkalmazottját is elértük, aki megerősítette, hogy több szintet elöntött már a beáramló víz, és „katasztrofálisnak” nevezte a kialakult helyzetet. Arra viszont, hogy a bányából merre és hogyan terelik el a vizet, valamint, hogy az más szintekre betörhet-e az elárasztott tárnákból, már nem válaszolt.

Ökológiai katasztrófa igen–nem

Arról, hogy mit kezdenek a „sóbányából elvezetett vízzel”, ahány forrás, annyiféle álláspont van. A prefektúra szerint addig, amíg nem sikerül megállítani a vízbetöréseket és eltömíteni a keletkezett járatokat, a bányából nem fogják kiszivattyúzni a vizet. Sajtóértesülések szerint viszont időszakosan szivattyúzzák a tárnákban felgyűlt vizet, aminek kezelése körül ugyancsak kérdések merültek fel, mivel feltételezések szerint a Kis-Küküllő vizébe vezetik azt. Egy környezetvédelmi szakember erről lapunknak azt mondta, amennyiben kis mértékben kerül sós víz a folyóba, az nem okoz problémát, mivel a vidékről összegyűlő vizek többsége eleve sós. Ugyanakkor ez nagyban függ az oldott só koncentrációjától is: a tömény sóoldat jelentős károkat tud okozni az élővilágban.