Az államosítás előtt a csíksomlyói katolikus plébániáé volt az az öthektáros terület, amelyről 2024 tavaszán végső fórumként a Legfelsőbb Ítélő- és Semmitőszék mondta ki: nincs akadálya annak, hogy a Belügyminisztérium csendőrségi kiképzőbázist építtessen rá. A területre az egyház hiába nyújtott be visszaigénylést még 1991-ben, az egészen 1996-ig az Agroprodcom állami tulajdonú mezőgazdasági vállalat ügykezelésében maradt, majd abban az évben az akkori Văcăroiu-kormány 684-es határozatával állami köztulajdonnak nyilvánították és belügyminisztériumi ügykezelésbe adták. A területet az eredeti tulajdonosok peres úton próbálták meg visszaszerezni, de ez nem sikerült. Annak lehetősége, hogy ott csendőrségi kiképzőközpont – eredetileg laktanya – épüljön, már korábban felmerült, de 2010-ben vált országosan ismertté, Korodi Attila akkori parlamenti képviselő egy interpellációja nyomán, amelyben a politikus helytelenítette az elgondolást. A városvezetés ugyanakkor már 2008-tól tett folyamatosan kísérleteket arra, hogy – a kevés létező jogi és adminisztratív lehetőséget kihasználva – a terület besorolását s így rendeltetését megváltoztassa, ám a próbálkozások ellen a Belügyminisztérium pert indított, és nyert. Egy magánszemély és a somlyói plébánia hiába próbálkozott az 1996/684-es kormányrendelet érvényen kívül helyeztetésével, kereseteiket a Marosvásárhelyi Ítélőtábla, fellebbezésüket a Legfelsőbb Ítélő- és Semmitőszék utasította el jogerősen. Így a legutolsó tervek szerint a Hunyadi János utcai, a Kalász lakótelepi temetővel is szomszédos, speciális övezetként besorolt telken a megyei csendőrség tornateremből, föld alatti lőtérből, garázsokból, parkolóból és kiszolgálóépületből álló kiképzőközpontja épülhet meg. Mivel azonban a város továbbra sem tartja erre megfelelőnek a helyszínt, telekcserét ajánlott fel a tárcának.

Montessori- és Waldorf-iskolákat terveznek

Az üggyel a helyi sajtó sokat foglalkozott, de az országos, illetve a magyarországi médiában is megjelentek különböző, akár vérmes hangvételű beszámolók. Legutóbb pedig egy önkormányzati ülésen tértek vissza rá a képviselők. Akkor elhangzott: a város területcserét ajánlott fel a telek tulajdonosának, azaz a Belügyminisztériumnak, mivel ott inkább iskolákat kellene építeni, illetve a Kalász lakótelepi temető bővítését is abba az irányba tervezik. 
Az elképzelésekről érdeklődve Korodi Attila polgármestert kerestük meg. 
– Két évvel ezelőtt már láttuk, hogy hamarosan le fog zárulni mindenféle bírósági eljárás, és ehhez viszonyulnunk kell. Ezért Tánczos Barna szenátorral, Kelemen Hunor szövetségi elnök felkérésére és támogatásával, felkerestük Lucian Bode akkori belügyminisztert. A találkozón hivatalosan is megfogalmaztuk azt a határozott álláspontot, hogy a földterület, mivel nagyon közel van a városközponthoz, városi közfeladatok ellátására és a közinfrastruktúra fejlesztésére sokkal alkalmasabb lenne – ezért területcserét ajánlottunk fel. A következő években két – egy Montessori- és egy Waldorf-rendszerben működő – iskolának kell megtalálni a helyét. Ezeknek valahol a város szövetéhez kötődő környezetben kell megépülniük és működniük, és erre a szóban forgó terület ideális lenne. A másik aspektus, hogy előttünk áll egy temetőbővítési projekt is. Illetve számos olyan, a városközponthoz kötődő funkciót kellene az ilyen típusú területekre bevinni, amelyek tíz–húsz év múlva nagyon meghálálnák a létrehozásukat: például a zöldövezet-kialakítások és az úthálózat-fejlesztések is idetartoznak – részletezte Korodi Attila. 

A polgármester kérdésünkre megjegyezte: az iskolák létesítését a gyarapodó diáklétszám indokolja.
– Az iskoláink telítődtek, és a diáklétszám gyarapodásában az is közrejátszik, hogy vidékről egyre több diákot íratnak csíkszeredai iskolába. Illetve az említett alternatív, Montessori és Waldorf oktatási módszerek iránt is egyre nagyobb a közösség igénye – jelentette ki az elöljáró. Megjegyezte: érti és megérti, hogy a városban iskolába járó falusi gyermekek jelensége kedvezőtlenül érinti a vidéki tanintézeteket, ugyanis előfordulhat, hogy emiatt ott nem lesz meg az elegendő gyermeklétszám egy-egy osztály indításához.
– Természetesen fontos, hogy vidéken is megmaradjon és jól működjön a közoktatási rendszer és infrastruktúra, de van az a helyzet, amikor nem tudunk ezzel mit kezdeni, mert a szülő maga dönti el, hogy hová íratja a gyermekét iskolába. És mivel sokan ingáznak Csíkszeredába, ezért a gyermekek is velük ingáznak – mondta Korodi Attila.

A döntés nem Csíkban születik majd meg

A csíkszeredai önkormányzat a Kalász negyedi öthektáros terület helyett a Rét utca mögötti övezetben, a majdani ipari parknak helyet adó 93 hektáros területből ajánlott fel ötöt cserébe.
– Az elfogadhatatlan, hogy egy öthektáros terület potenciális feszültségforrás legyen, és ne a város célját szolgálja annak értékrendje szerint. A két évvel ezelőtti tárgyalásokon a területcserét azzal utasították el, hogy még nem jártak le a jogi viták. Miután a tavasszal az ügyben jogerős ítélet született, a nyár közepén újra hivatalosan átiratban kértem a Belügyminisztériumtól, hogy az ügyhöz viszonyuljon. Azóta azt látjuk: van nyitottság politikai léptékű egyeztetésre is. Mert azt tudni kell, hogy ezt az ügyet nem lehet Csíkszereda szintjén megoldani. Az az álláspontunk, hogy a Belügyminisztériumnak kötelessége figyelembe venni a városlakók és a városháza véleményét, azt, hogy milyen közhangulatot teremt egy rosszul meghozott döntés, és ehhez viszonyulniuk kell – összegzett Csíkszereda polgármestere.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közösségi oldalán korábbi bejegyzésében azt írta: „Az RMDSZ meggyőződése, hogy egy ilyen beruházást nem lenne szabad még csak megtervezni sem a Csíkszeredában élő emberek megkérdezése nélkül. Egyrészt Székelyföldnek más beruházásokra van szüksége, másrészt ezzel a román állam azt üzeni a székely embereknek, hogy nem bízik bennük. Ez rossz üzenet volt korábban is, rossz üzenet ma is!” Hozzátette: abban bízik, hogy a kormányzat, a Belügyminisztérium újragondolja a csendőrkiképző központ csíkszeredai létesítésének tervét.