Gyakran mondogatjuk és érezzük is a bőrünkön, hogy szeszélyes napjaink időjárása. Nem kell időjósnak lenni ahhoz, hogy lássuk, az utóbbi években, ha beáll egy nagyon száraz vagy éppen egy nagyon csapadékos időszak, az kitart egy ideig. A viharok is gyakran intenzívebbek, mint korábban. Néhány napja betértünk Nagy Istvánhoz, a szentegyházi meteóshoz, akivel nem ciki az időjárásról beszélgetni, és a fentiekről kérdeztük. Rögtön el is kezdte magyarázni, hogy mitől és hogyan alakulnak ki az esős, illetve a száraz időszakok. 
– Tartós instabilitási időszakok esetében létezik az úgynevezett blokkolás, amikor egy rendszer útját állja a másiknak, ez esetben összeáramlás jön létre, és a magassági légörvény, vagy más nevén a hideg csepp, ami azt jelenti, hogy pár ezer méterrel fölöttünk erőteljesen kezd csökkenni a hőmérséklet, mi olyankor itt talajszinten nem tapasztalunk semmi jelentőset, viszont a meleg levegő könnyebben megindulhat felfelé. Ez a magassági hideg csepp hosszan tartó esős és viharos időt okoz. Ugyanakkor az anticiklon esetében – amely a légörvénynek (ciklonnak) úgymond az ellentettje – azt vesszük észre, hogy szárazabb, stabil időszak következik. Ezek milyen időszakonként változnak, nagyon sok mindentől függ. Az időjárási szélsőségek okáról ami biztosan kijelenthető, az az, hogy az átlaghőmérséklet emelkedik, akár Csíkban, akár Szentegyházán, Udvarhelyen és környékén – mondta Nagy István. Rámutatott: az 1970-től 2000-ig terjedő időszakhoz képest átlaghőmérsékletek 1,5-2 Celsius-fokot emelkedtek. Hozzátette: az is megfigyelhető a légköri áramlás is nagyon felgyorsult.
– Régen, amikor néztük a Duna tévét, és láttuk a műholdképen az időjárást, a felénk tartó felhőrendszereket, akkoriban kb. 24 óra alatt érték el térségünket. Most már az is gyakori, hogy reggel bemegyek a szeredai állomásra munkába, a felhőrendszert még Magyarország felett látom a műholdképen, és gyakran estére itt is van, kell küldenünk a figyelmeztetést – részletezte a meteorológus. Megjegyezte: minél gyorsabban halad a hidegfront, annál gyorsabban fejti ki hatását, annál gyorsabban alakul át az útjában felalmozódott hőenergia, azaz annál erőteljesebb lesz a vihar.
A meteorológust arról is kérdeztük, mennyire tudják előrejelezni, hogy az évszázad legforróbb nyara vagy éppen leghidegebb tele lesz. 
– A prognosztikán dolgozó kollégákkal gyakran elbeszélgetünk és jókat mosolygunk az ilyen hatásvadász című cikkeken. Tény és való, hogy vannak becslések, de azokat nem szabad összetéveszteni az előrejelzéssel. Még az előrejelzés is bizonytalan. Egy hetet nagyjából előre lehet jelezni. Hosszabb távon, például július hátralévő részére csak azt lehet mondani, hogy több mint valószínű, melegebb és naposabb lesz, mint a hónap eleje. Ennek a szénacsináló gazdák örülhetnek majd a legjobban – tette hozzá Nagy István. Azt is megkérdeztük tőle, mit gondol, illetve mennyire hihetünk az okostelefonokon elérhető időjárás-előrejelzéseknek. Elmondta: a telefonos applikációk hozzáférnek a meteo­rológiai szolgálat radaradatai­hoz, különböző műholdképekhez és az adatok szerint még a leggyengébb applikáció is viszonylag jól megsaccolja, hogy milyen idő várható. 
Nagy István hangsúlyozta, ha RO-Alert rendszeren rendkívüli időjárásra vonatkozó figyelmeztetést kapunk, vegyük komolyan, hiszen mint mondta, az időjósok nagyon szigorú előírások szerint adnak ki egy-egy sárga, narancs vagy éppen vörös színű kódot. 
– Ezek a figyelmeztetések arról szólnak, hogy a térségben nagy idő várható, esély van a szélsőséges időjárásra, és a figyelmeztetési küszöbök függvényében szabják meg ezeknek a szintjét. Sokszor megtörtént, és megtörténik, hogy a város egyik felében nagy zuhé van, a másik felében pedig egy csepp eső sincs. Ilyenkor, ahol nem volt eső, sokan azt mondják, nagy hülyeséget írtak a RO-Alert figyelmeztetésben, de jó, hogy kiadták, mert valóban bekövetkezett az egyik helyen. Ezért kell komolyan venni. Tehát, ha jön egy jelzés, nem azt jelenti, hogy ahol vagyunk, ott be is következik az erőteljes vihar, esőzés. Annak csak örülni kell, ha volt egy figyelmeztetés, és nem következett be – mutatott rá Nagy István. Hozzátette: a viharban a legfőbb veszélyforrást a villámok jelentik.
– Borzasztó lekicsinyítő érzés egy hegygerincen ítéletidőben végighaladni. Nincs az az ateista, aki ilyenkor nem kezd el imádkozni. Ritkán fordul elő, hogy olyan jégeső alakul ki, ami kárt tud okozni az emberi testben. Ugyancsak veszélyes a szél is, de ha nem nagy fák között húzódunk meg, akkor nincs gond, lehet védekezni ellene. Sajnos a villám az, ami nagyon „meg tud kóstolni”. Csökkenteni kell annak az esélyét, hogy belénk csapjon – részletezte. Nagy István szerint villámlások idején érdemes limitálni a magasságot és a felülettel való érintkezést, azaz ajánlatos leguggolni és nem kifeküdni a földre. Vizes árkok átereszeit ne használjuk menedékként, hiszen az árok és a csőhidak jól vezetik az áramot. Amennyiben közelünkben van a személygépkocsi, vihar idején húzzuk meg benne magunkat, ott védve vagyunk a villámoktól. Ha az erdőn tartózkodunk, a nagy fáktól távolabb, ugyancsak leguggolva várjuk meg a vihar végét, mindenképp kerüljük a nagy vízfelületeket és a nagy fémtárgyakat. A meteorológus arra is rámutatott, a mobiltelefon nem vonzza a villámokat, ezért nem kell magunktól távol tenni.
– A térerő sem csinál semmilyen varázslatos dolgot – tette hozzá. 
A lakásban ajánlatos minden olyan elektronikai eszközt kihúzni a dugaszból, amelyhez kintről érkezik valamilyen vezeték. 
– Ez régimódiság, de hasznos, kihúzva rosszat nem csinálunk – hangsúlyozta a szentegyházi meteós.
Egyelőre ennyit az időjárásról… (nem) röviden