Az építkezéseket, legyen szó házépítésről, renoválásról, bontásról, területrendezésről vagy akár kertépítésről, az 1991/50-es számú törvény szabályozza, melynek értelmében minden szerkezeti változással járó munkálat engedélyköteles. A közhiedelemmel ellentétben, azon építményekre is szükséges engedély, melyek nem rendelkeznek alappal, így az úgynevezett lábakra helyezett melléképületek, színek, garázsok és lefödések is engedélykötelesek. A hatályos törvények részleteiről és alkalmazásáról a székelyudvarhelyi helyi rendőrség Építkezésfelügyeleti részlegének vezetőjét és Hargita Megye Tanácsának főépítészét kérdeztük.

Karbantartás vagy építkezés

– Még nem módosították az építkezéseket szabályozó törvényt, a módosító tervezet elfogadására majd hatályba helyezésére még várni kell

– hívta fel a figyelmet Fülöp Ottilia, a megyei tanács főépítésze, informálva minket arról a törvénytervezetről, ami egyes épületek építési engedély nélküli létesítését hagyná jóvá. Elmondása szerint, a fent említettek mellett, az ideiglenes építkezések elkezdéséhez is szükséges a dokumentáció, igaz, ez esetben már egyszerűsített az eljárás. Mint Fülöp rámutatott, a karbantartási munkálatok nem engedélykötelesek, viszont sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi tartozik a karbantartás fogalma alá. – Ezeknek a pontos kritériumait minden esetben az adott önkormányzat urbanisztikai osztálya határozza meg az adott zóna területi rendezési tervének megfelelően – ismertette, hozzátéve, hogy ezek a követelmények és előírások minden zónában változóak. Fülöp, pontosítva a karbantartást meghatározó tényezőket tudatta, hogy a rendezési tervek szerinti előírásoktól függetlenül csak az számít karbantartásnak, ha: javításról van szó, nem változik meg általa az építmény szerkezete, valamint a felhasznált anyag sem. – Bárki bármit szeretne építeni, az adott önkormányzattól kell urbanisztikai bizonylatot kérnie, ez nem kerül sokba, így elkerülheti a későbbi kellemetlen helyzeteket és azt, hogy majd sokkal több pénzt kelljen kiadni egy ki nem váltott engedély miatt – fejtette ki. 
A főépítész a még elfogadásra váró törvénytervezetről is beszámolt. Mint közölte, elsősorban jóváhagyná bi­zonyos méretű, egyszintes családi házak, garázsok és melléképületek engedély nélküli felépítését csakis kizárólag azoknak a típusterveknek megfelelően, melyeket az önkormányzat bocsát az építkező egyének rendelkezésére. A tervezet azt is meghatározza, hogy a típusterveket az önkormányzatok ötletpályázatokon keresztül választhatják ki, és az építkezés csak az önkormányzat értesítése és jóváhagyása után kezdődhet. 

Kerítés és tetőablak

A műemlékvédelmi övezetekről külön megjegyezte, hogy akár építkezésről, akár karbantartásról van szó, engedélyt és jóváhagyást kell kérni a műemlékvédelemtől ahová be kell adni a munkálatok terveit fotódokumentációval társítva. A főépítészt a kültelkeken való építkezésekről is megkérdeztük, mint ismertette, ilyen helyeken kizárólag mezőgazdasági célra szánt létesítményeket építhetnek, amennyiben ennek valaki nem tesz eleget, az építkezés leállítható, de peres úton akár le is bontathatják az épületet.

– A helyi önkormányzatoknak tudniuk kell, hogy mi zajlik az adminisztratív területükön, ha illegális építkezés történik mindenkinek jobb, ha idejében észreveszik és büntetik, minthogy utólag okozzon nézeteltéréseket, hiszen így a sok munka, befektetett pénz kárba is veszhet

– tette hozzá. A kerítésépítésre fordítva a szót, elárulta, hogy ez főként azért engedélyköteles munkálat, hogy a rendezési terv szerint be legyenek tartva a megfelelő távolságok az út szélétől és annak tengelyétől. Fülöp hangsúlyozta, kerítéscsere esetében viszont nem kell építési engedélyt kiváltani abban az esetben, ha annak pozíciója, méretei és a felhasznált anyagok sem változnak. – Mivel az övezeti rendezési tervek nagyban szabályozzák az építkezések feltételeit, így a tetőcsere során felmerülő eltérések is azoktól függenek – folytatta Fülöp, mikor a tetőcseréről és a tetőfedésről kérdeztük. Elmondása szerint, abban az esetben, ha a tető egy része szorul cserére, vagy csak a cserepeket cserélik ki, amennyiben a szerkezet nem változik, nem kell építési engedélyt kérni, viszont, hogy a tetőablak beépítése szerkezeti változásnak tekinthető‑e, ugyancsak a rendezési terv függvényében jelenthető ki. 

Ellenőrzések és büntetések

A székelyudvarhelyi helyi rendőrség építkezésfelügyeleti részlege naponta végez ellenőrzéseket a város adminisztratív területén, legyen szó belvárosi vagy külvárosi zónákról egyaránt – nyilatkozta lapunk megkeresésére Pálfi Attila, a részleg vezetője. Mint tudatta, nincs okuk a kihágásokat tekintve panaszra, mivel a többség figyelembe veszi a hatályos törvényeket, kiteszik az építkezéseket jelző táblákat és engedélyeket is kiváltanak. Pálfi ugyanakkor felhívta a figyelmet a szájról szájra terjedő tévhitekre. Elmondása szerint annak ellenére, hogy soha nem volt törvénybe foglalva, hogy az úgynevezett lábakra épített létesítmények nem épí­tési­engedély-kötelesek, ezt ma is sokan így tartják, és eszerint építkeznek. Pálfi kiemelte, a törvénytervezet médiában való megjelenése után sokan elkezdtek kisebb, alappal rendelkező épületeket engedély nélkül felépíteni, holott ez egyelőre nem törvényes. – Szintén elterjedt tévhit az, hogy aki engedély nélkül építkezik kap egy büntetést, amit kifizet és olcsóbban kijön mintha a teljes dokumentációt elkészítené – mutatott rá Pálfi, pontosítva, hogy a büntetés kifizetése mellett köteles a szükséges dokumentációt és az engedélyt is kiváltania a kihágást elkövető személynek. 

– Ezekben az esetekben 1000–100 000 lej közötti büntetés szabható ki, és az építkezést leállítják annak törvényessé tételéig. Az intézkedés figyelmen kívül hagyása már bűncselekménynek minősül

– szögezte le. Pálfi arra is felhívta a figyelmet, hogy az építkezési kihágásokért az ország jogszabályai nem adnak lehetőséget a felszólításra, sem pedig arra, hogy a kiróható legkisebb büntetés felét fizethessék ki magán- vagy jogi személyek 15 napon belül. A részlegvezető hozzátette, bár az ellenőrzést a helyi rendőrség végzi, a büntetést az önkormányzat erre a célra összeállított szakbizottsága határozza meg.

Mennyi idő egy engedély kibocsátása?

Lapunk megkeresésére Zörgő Noémi városházi szóvivő pontosította, hogy milyen dokumentumok és mennyi idő szükséges egy építési engedély kibocsátásához. Mint tudatta, az urbanisztikai bizonylathoz egy típuskérést és egy telekkönyvi kivonatot kell benyújtani az urbanisztikai irodára, amely nem lehet 30 napnál régebbi. 
– Mivel minden eset más, ezért az adott ingatlanra készül el a bizonylat, amelyben pontosan felsorolják a kollégák, hogy az építési engedélyhez milyen iratokra, engedélyekre, jóváhagyásokra van szükség. Ez esetenként eltérő. Az urbanisztikai bizonylat kiállításának határideje 20 munkanap. Az építési engedélyhez azonban szükség van arra, hogy a terület jogviszonya tisztázódjon, ez már hosszasabb folyamat. Az építési engedély kibocsátását nagyban befolyásolja továbbá a tervezési folyamat, amennyiben elkészül a teljes dokumentáció és nincs szükség pótlásra (erre a jelzéstől számítva 3 hónap áll rendelkezésre), akkor az építési engedély kiállítása 30 nap. Ha a leadást követően a kollégák hiányosságot, problémát észlelnek, akkor 5 napon belül ezt jelzik az érintettnek, ezt követően pedig szintén esete válogatja, hogy mi történik – ismertette Zörgő.
 

Csökkenő építkezési kedv

Az év első kilenc hónapjában több mint 23 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre az országban, mint 2022 ugyanezen időszakában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az intézmény adatai szerint januártól szeptember végéig 26 394 építési engedélyt adtak ki lakóingatlanokra, 23,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ország valamennyi régiójában csökkent a lakóingatlanokra kiadott építési engedélyek száma. Idén szeptemberben 3083 építési engedélyt adtak ki lakóingatlanra (1 százalékkal kevesebbet, mint augusztusban), 626 659 négyzetméter hasznos alapterületre (-14,3 százalék). A lakóépületekre kiadott összes építési engedély 71,7 százalékát vidéki településeken igényelték. Az INS szerint az idei kilencedik hónapban 557 építési engedélyt adtak ki nem lakás célú épületekre (+3 százalék 2023 augusztusához képest), összesen 249 987 négyzetméter hasznos alapterületre (+10,1 százalék). Augusztushoz képest 23 005 négyzetméterrel nagyobb hasznos alapterületű, nem lakás célú épületekre adtak ki építési engedélyt szeptemberben. Szeptemberben mind a lakóépületekre kiadott építési engedélyek száma (-20,5 százalék), mind az engedélyezett hasznos alapterület (-44,7 százalék) csökkent 2022 azonos hónapjához képest.