Az AUR október 23-án jelentette be, hogy törvénytervezetet nyújtott be az alternatív választási küszöb eltörléséről. A kezdeményezés Petrișor Peiu szenátusi frakcióvezetőtől származik, és a parlamenti mandátumok elosztásának feltételeit módosítaná. A javaslat kizárólag az országos, ötszázalékos választási küszöböt tartaná érvényben, megszüntetve a jelenlegi szabályozásban szereplő alternatív bejutási lehetőséget. A 2015/208-as számú törvény értelmében a pártok akkor is részt vehetnek a parlamenti mandátumok elosztásában, ha legalább négy választókerületben megszerzik az érvényes szavazatok húsz százalékát. Ez a szabály különösen fontos az RMDSZ számára, amelynek támogatottsága területileg koncentrálódik, így országos eredménye mellett az erdélyi magyarok lakta térségekben elért eredménye is meghatározó. Az AUR a javaslatot a választási rendszer egyszerűsítésével és az egységes országos mérce bevezetésével indokolja. A kezdeményezés elfogadása ugyanakkor megszüntetné az RMDSZ egyik jelenlegi parlamenti bejutási lehetőségét. A törvénytervezet benyújtása még nem jelenti a szabályozás megváltozását, a javaslat sorsa a parlamenti eljárástól függ.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat szerint a kezdeményezés veszélyeztetheti a magyar közösség parlamenti képviseletét, és szűkítheti annak politikai érdekérvényesítési lehetőségeit. A szervezet úgy véli, a kisebbségi közösségek képviseletének biztosítása a demokratikus jogállam fontos feladata.

Bálványosfürdő nevét is megváltoztatnák

Egy másik, ismét a figyelem középpontjába került kezdeményezés Bálványosfürdő nevének megváltoztatását célozza. Nyolc AUR-szenátor azt javasolja, hogy a Kovászna megyei üdülőhely neve a hivatalos dokumentumokban Bălvăniș legyen. A kezdeményezők a román nyelv kiejtési és helyesírási szabályaira hivatkoznak. Indoklásuk szerint a Bălvăniș a román nyelvben korábban is használt helynévváltozat, amelyet szerintük a hivatalos névhasználatban is vissza kellene állítani. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat szerint a kezdeményezés a helyi közösségek történelmi és kulturális örökségét érintő kérdéseket vet fel.

A földrajzi nevek ugyanis nem csupán adminisztratív megjelölések: a helyi emlékezet és a közösségi identitás részei is.

Román zászló a bánya bejáratánál

A szolgálat egy harmadik, Hargita megyében a hétvégén történt eseményre is felhívta a figyelmet: AUR-os politikusok a hétvégén román zászlót helyeztek el a bezárt parajdi sóbánya bejáratánál. Az akcióról készült videóban Lucian Mușat parlamenti képviselő úgy fogalmazott: „Romániában vagyunk, nem Magyarországon”.

A jogvédelmi szolgálat szerint a nemzeti jelképek használata nem válhat a közösségek közötti feszültségkeltés eszközévé, különösen egy olyan helyszínen, amelynek ügye a helyiek számára elsősorban biztonsági és gazdasági kérdés. A szervezet hangsúlyozza: a romániai magyarok a román állam egyenrangú polgárai, akiknek joguk van anyanyelvük, kultúrájuk és nemzeti identitásuk megőrzéséhez.

– Az AUR nem hazudtolta meg önmagát most sem és teljes pályás letámadást indított a magyar közösség ellen. Mind a politikai, mind a szimbolikus térben a magyarok folyamatosan politikai céltáblát jelentenek számukra, és tartok tőle, hogy az országban eluralkodó negatív hangulat közepette sikeresen uszítanak a magyarok ellen. Az ország kétségkívül gazdasági és politikai krízishelyzetben van, az AUR pedig egyfajta politikai tőkeszerzésre használja fel ezt, azzal, hogy az emberek elégedetlenségét a magyarok ellen fordítja, hiszen krízishelyzetben mindig fontossá válik egy konkrét ellenségkép felmutatása. Nagyon fontos, hogy a közösségünk összehangoltan és egységesen lépjen fel az ilyen provokációk és politikai támadások ellen

– idézi a közlemény Benkő Erikát, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetőjét.