November 23-ig kellett jelentkezzenek nyilvántartásba vételre azok a magán- és jogi személyek, akik egyéni szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító rendszerrel rendelkeznek. Amint arról már korábban beszámoltunk, a jogszabály célkitűzése, hogy felszámolja az illegális gyűjtőrendszereket, illetve kiküszöbölje e tevékenységekből származó káros környezetszennyező anyagok természetbe jutását. A 2022/714-es számú kormányhatározat május 27-én lépett hatályba: ettől az időponttól számítva fél év állt rendelkezésre a nyilvántartásba vételhez, a végrehajtásban minden helyhatóságnak részt kellett vennie. Azonban sokan még a törvényes határidővel sincsenek tisztában.
– Amennyiben a nyilvántartás nem készül el, a magánszemélyek 5 ezertől 10 ezer lejig terjedő pénzbírságra számíthatnak, a­me­nnyi­ben nem jelentették be azt – mondta Domokos Szilárd, a Hargita Megyei Környezetőrség biztosa. – A bírságot a környezetőrség és a vízügyi igazgatóság szabhatja ki. Amennyiben az önkormányzat nem készíti el a nyilvántartást, a 741. sz. jogszabály értelmében 10 ezer lejtől 15 ezer lejig büntethető. A 2006/241-es törvény értelmében, ha valaki nem csatlakozik a kiépített szennyvízhálózatra, noha lenne rá lehetősége, 2 ezertől 4 ezer lejig büntethető – hívta fel a figyelmet Domokos Szilárd.
Hozzátette: a 2005/195-ös környezetvédelmi sürgősségi rendelet a szennyvíznek a felszíni vagy talajvizekbe történő bocsátására vonatkozik, ennek értelmében a magánszemélyek 3 ezer lejtől 6 ezer lejig, míg a jogi személyek (cégek) 30 ezertől 60 ezerig bírságolhatók. 
A regisztrációnál többek között olyan okmányt is fel kell mutatni, amely bizonyítja, hogy az illető magán- vagy jogi személy szerződésben áll a szennyvíz elszállítására és semlegesítésére szakosodott, engedéllyel rendelkező céggel. Az általunk megkeresett személyek elmondása szerint a gyakorlatban azonban igen kevés jó példát tudnak felsorolni. A magán- és jogi személyeknek november 23-ig kellett saját felelősségükre regisztrálniuk a települési nyilvántartásba, de csakis abban az esetben, ha a rendszerüket építési engedéllyel telepítették, vagy igazolni tudják, hogy a rendszer felépítéséből adódóan nem jut szennyvíz a természetbe – áll a törvényben.

Pozitív és negatív példák

A jogszabály előírásaiból kiindulva jártunk utána, mi a helyzet a megyében a kinti illemhelyekkel, pöcegödrökkel és a hálózatra nem csatlakozott háztartásokkal városon és vidéken egyaránt.
Butyka Zsolt, Tus­nád­für­dő polgármestere elmondta, jelenleg az Anghel Saligny-pályázatból korszerűsítik a város elavult víz- és csatornarendszerét.
– Tusnádfürdőn gyakorlatilag mindenki csatlakozott a rendszerre, csupán a város három százaléka nem, viszont ők be is jelentették ezt az önkormányzatnál – közölte az elöljáró.
A Tusnádfürdővel szomszédos Tusnád község mindhárom településén megépítették a közműveket, egyelőre a romasoron nem csatlakoztak rá a hálózatra.
– Látszik, mennyire nem gondolták végig ezt a szabályozást, ugyanis amíg a szükséges pénzforrás nem áll rendelkezésünkre, és a tulajdonviszonyok sem tisztázottak – ugyanis a cigánysoron épült házak nem saját tulajdonuk az ott élőknek –, nem lehet alkalmazni – mondta Molnár József, Tusnád község polgármestere. 
– A község 95 százaléka csatlakozott a szennyvízhálózatra. Akik ezt nem tették meg, bejelentették a saját ülepítőt, viszont ismét részben jogos a felháborodásuk, ugyanis a hálózat kivitelezésekor nem fektették a vezetéket kellő mélységre, így átemelő szivattyúkra lenne szüksége azoknak, akik a vezeték szintjénél alacsonyabban laknak. Ezt önerőből kellene állniuk a fogyasztóknak, amit nem tartanak igazságosnak – mutatott rá a visszásságok közül néhányra a polgármester.
Csíkszentsimonban még várat magára a csatornahálózat megépítése, a tervek szerint az majd egy nagyobb projekt részeként valósul meg.
– A községben a lakosság mindössze öt százaléka jelentette be pöcegödrét, sajnos ezen a téren vannak hiányosságaink, és egyelőre kevesen vagyunk az önkormányzatnál, akikkel végig tudnánk járni a községet – mondta Kozma István, Csík­szent­si­mon polgármestere.
A felcsíki településeken most van folyamatban a pöcegödrök bejelentése. A polgármesteri hivatalok naponta fogadják a lakosokat.
– Csíkmadarason egyetlen településrész sincs, ahol nincs szennyvízcsatorna-hálózat – közölte Péter Dávid polgármester.
Császár Attila, a község elöljárója szerint Csíkrákoson is hasonló a helyzet.

Kevesen rendelnek szivattyúzást

– Gyergyószentmiklóson a tömbházlakások mellett eddig több mint 1800 háztartás csatlakozott a szennyvízgyűjtő rendszerre. A hálózatra körülbelül 2100 ingatlan nem csatlakozott, viszont a jelenleg is zajló csatornahálózat-bővítés során lehetséges a csatlakozás, így a számuk idővel csökken. A még nem csatlakozott lakosok csak egy töredéke rendel időszakosan szivattyúzást a Hő-, Víz- és Csatornaszolgáltatótól – tájékoztatott Zólya László, a Hő-, Víz- és Csatornaszolgáltató Közművek igazgatója.
Gáll Gyula, a gyergyószentmiklósi önkormányzat műszaki osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a helyi önkormányzathoz november 22-ig 262 engedélyeztetett emésztőgödörrel rendelkező háztartást vettek nyilvántartásba. Hozzátette, a Gyilkostó környéki jogi személyeket is értesítik az elkövetkezendőben, hogy kötelesek regisztrálni a gyűjtőrendszereket, mert onnan nagyon kevés bejelentés érkezett be.
Gyergyóditróban még folyik az egyéni szennyvíztározók nyilvántartásba vétele.
– A községben elvégeztük a csatornázási munkálatokat, mindenkinek lehetősége adódik csatlakozni a hálózatra, így az egyéni szennyvíztározóval nem rendelkező lakások száma nagyon alacsony – közölte a Gyergyóditró polgármestere, Puskás Elemér.
Egyed József, Gyer­gyó­újfalu polgármestere elmondta, a község lakosságának legnagyobb része csatlakozott a szennyvízhálózatra, az egyéni gyűjtőtelepek nyilvántartására eddig senki sem jelentkezett. Azok a gyergyóditrói és gyergyóújfalvi lakások, amelyek még nem csatlakoztak a szennyvízhálózatra, az elkövetkezendőkben még megtehetik azt, hangsúlyozták a községek elöljárói. Gyer­gyó­re­me­te polgármestere, Laczkó-Albert Elemér elmondta, a községben minden lakás csatlakozott a szennyvízhálózatra.

Viszonylag jó helyzetben Székelyudvarhely

– Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának jegyzékében 207 olyan ingatlan szerepel, amelyet nem csatlakoztattak a szennyízhálózatra. Az elmúlt időszakban 24-et jelentettek be a lakosok - tájékoztatott Zörgő Noémi, a városháza szóvivője.
Mint mondta, ezek az ingatlanok jellemzően olyan városrészeken épültek, ahol nincs csatornarendszer, de az is előfordult, hogy az ingatlanok illegálisan épültek, engedélyek nélkül.
– Ezeknél az ingatlanoknál rendszerint pöcegödörrel oldják meg a szennyvíz tárolását, de volt olyanra is példa, hogy az esővízelvezető csatornát használták erre a célra. A helyi rendőrség folyamatosan kutatja fel az ilyen eseteket és kötelezi a törvény betartására a szabáyszegőket – közölte a szóvivő.
Hozzátette, a városháza honlapján online is be lehet jelenteni az egyéni szennyvízgyűjtőket, így a lakosok nem kell csak ezért bemenjenek a hivatalba.
– Bár a bejelentési határidő november 23-án lejárt, akik eddig ezt elmulasztották megtenni, az elkövetkező időszakban is pótolhatják a honlapon keresztül. Székelyudvarhelyen egyébként viszonylag jó a helyzet ilyen szempontból, hiszen az ingatlanok 93 százaléka rá van csatlakozva a közüzemi rendszerre – ismertette Zörgő Noémi.

Kevés bejelentő

Korond község négy településből áll, de csupán a községközpontban van kiépített szennyvízelvezető csatornarendszer. Katona Mihály polgármester elmondta, a kormányhatározatot a polgármesteri hivatal is közzétette honlapján és meghirdette a nyilvántartásba vételt a lakosság körében, de nagy érdeklődés nem volt. Mint mondta, mindenkinek saját felelőssége, és kötelessége felkeresni a hivatalt ez ügyben, ha azonban ez nem történik meg, akkor januárban, az adóbevallások benyújtásakor fogják jegyzékbe venni az érintetteket.
– Vannak, akik jöttek, érdeklődtek, segítettünk az iratok kitöltésében, de ez szerintem komplex folyamat, nem egyik hónapról a másikra megvalósítható, harmincnapos határidővel – vélekedett az elöljáró.
Mint mondta, a község négy települése közül háromban saját emésztőgödrökkel rendelkezik a lakosság, Korond településen az ingatlanok 85 százaléka csatlakozott a hálózatra.
– Jó néhány éve csak úgy adjuk ki az építkezési engedélyeket, hogy mindenkinek rá kell csatlakoznia a hálózatra. Van a faluban két olyan hely, ahol mi magunk építettük ki a rendszert, de akad olyan falurész is, ahol alapos fejtörést okoz a jövőben is, hogy azt a nyolc-tíz családot hogyan tudjuk csatlakoztatni – mondta a polgármester.
Hozzátette, a határozatokat nemcsak meghozni, hanem végrehajtani is kell, erre pedig meglátása szerint nem gondoltak a törvényhozók. A nyilvántartásba vétel során ugyanis a személyes adatok mellett olyan információkra is szükség van, hogy milyen tartályba történik a szennyvíz gyűjtése, mekkora annak befogadó képessége, de engedélyeztetésére, és a szivattyúzással kapcsolatos szerződések mivoltára is rákérdeznek.

Tudósított: Biró István, Fórika Dóra, Hadnagy Éva, Vlaicu Lajos