Barátoknak, családtagoknak adunk kölcsön, de mit tehetünk, ha nem kapjuk vissza?
Családtagok vagy barátok gyakran folyamodnak egymás között kölcsönhöz. De mi történik, ha nem rendezik az adósságot? Egy egyszerű írásos szerződés sok bosszúságtól kímélhet meg – hívja fel a figyelmet az általunk megkérdezett közjegyző.
Sokan folyamodnak kölcsönért ismerősökhöz, de kevesen tudják, hogy magánszemélyek között is törvény szabályozza a kölcsönszerződéseket. A Polgári Törvénykönyv a 2158. cikkelytől kezdődően szabályozza a kölcsönöket, különös tekintettel a fogyasztási kölcsönökre. A törvény értelmében a kölcsönadó egy bizonyos pénzösszeget vagy más, fogyasztásra szánt dolgot ad át a kölcsönvevőnek, aki vállalja, hogy azonos értékben és minőségben visszaszolgáltatja azt, hívta fel a figyelmet Lőrinczi-Mátéfi Tünde közjegyző.
Nem kötelező, de ajánlott az írásbeli szerződés
– A jogszabály szerint nem kötelező a kölcsönszerződés írásba foglalása, de ajánlott. Írásos formában mindkét fél számára egyértelművé válnak a feltételek, és egy esetleges jogvita során bizonyítékként szolgálhat – mondta a közjegyző, hozzáfűzve, hogy a szerződés közjegyzői hitelesítése ugyan nem kötelező, de jelentősen növeli az érvényesítés lehetőségét, ugyanis ebben az esetben közvetlenül végrehajtóhoz fordulhat a kölcsönadó, ha nem történik meg a visszafizetés.
Mint mondta, a kölcsön összegét a felek szabadon határozhatják meg, de fontos tudni, hogy a 2015/70-es törvény értelmében 50 ezer lejnél nagyobb összegeket már csak banki átutalással lehet teljesíteni. – A visszafizetés módja is megegyezés kérdése, történhet egy összegben vagy részletekben. A legbiztonságosabb megoldás a banki átutalás, mivel így minden részlet nyomon követhető – tette hozzá a közjegyző.
Mit tartalmazzon egy jól megírt kölcsönszerződés?
A kölcsönszerződésnek a következőket kell tartalmaznia: a felek azonosító adatai, név, lakcím, személyi szám, személyazonossági okmányok száma; a kölcsön pontos összege és pénzneme; a visszafizetés határideje és módja; esetleges kamat mértéke és számítása; késedelmi kamat vagy büntetőkamat meghatározásának részletei; fedezet – ha van –, például ingatlan vagy ingóság; a vitás kérdések rendezésének módja.
– A jogszabály szerint a kölcsön kamatáról a felek szabadon dönthetnek, de van felső korlát: a Román Nemzeti Bank (BNR) alapkamatát legfennebb 50 százalékkal haladhatja meg. Továbbá fontos különbséget tenni a normál kamat és a késedelmi (büntető) kamat között – hívta fel a figyelmet a közjegyző.
A szakember megjegyezte, hogy a kölcsön biztonságát növelheti, ha a felek fedezetet jelölnek meg, lehet az például ingatlan vagy jármű, ezt pedig közjegyző előtt kell bejegyezni. Ha a kölcsönvevő nem teljesíti fizetési kötelezettségét, akkor a közjegyzői okirat alapján a kölcsönadó azonnal végrehajtást kérhet. Más esetben bírósági úton kell végrehajtható határozatért folyamodjon.
– Bár sokan baráti vagy családi alapon adjnak kölcsön pénzt, érdemes írásban rögzíteni a feltételeket. Ez nem bizalmatlanságot jelent, hanem jogi biztonságot mindkét fél számára – hangsúlyozta Lőrinczi-Mátéfi Tünde, megjegyezve, hogy a kamatra történő pénzkölcsönzés rendszeres gyakorlata bűncselekménynek minősül, és 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.