Hirdetés

Az élmény lett a norma

Hargita megyében az iskoláskorúak 1,3 százaléka, tehát kevesebb mint ötszáz diák van felmentve a testnevelésórák alól. Ez számottevő csökkenést jelent, hiszen az előző években folyamatosan 2–3 százalék között volt az arány. Megnéztük, mi kellett ahhoz, hogy hosszabb legyen a tornasor.

Pál Bíborka
Becsült olvasási idő: 9 perc
Az élmény lett a norma
Diák lóg a szeren. Nőtt a tornaóra népszerűsége Fotó: László F. Csaba

A diákok – na meg a szüleik – körében sokkal népszerűbb ma a tornaóra, mint volt mondjuk tíz évvel ezelőtt. A pozitív szemléletváltásban mindenképp szerepe van annak, hogy a teljesítményorientált testnevelésórákat az élmény- és kompetenciaalapú oktatás vette át, és mára az ehhez szükséges körülmények is adottak a megye szinte mindegyik iskolájában – jelenti ki Borbély Botond testnevelés szaktanfelügyelő.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség statisztikája szerint jelenleg a diákok 1,29 százalékának, vagyis a megye iskoláiba járó 35 940 tanuló közül 464-nek van felmentése testnevelésből. A kimutatásból az is kiderül, hogy a legkevesebben az elemi oktatásban kértek mentesítést, szám szerint 64 gyermek, a korcsoport 0,44 százaléka. Az általános iskola felsőbb tagozatain ez az arány már eléri a 1,4 százalékot, ami 155 tanulót jelent, a legtöbb, 245 felmentett pedig a középiskolákban van, ez a kamaszok 2,34 százaléka. 
Ha a jelenlegi számokat összehasonlítjuk a korábbi statisztikai adatokkal, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent azoknak a száma, akik valamilyen egészségügyi okból nem kellett normát adjanak tornaórán. Nézzük a számokat: a 2012–2013-as tanévben a diákok 2,99 százaléka, a 2016–2017-es tanévben 2,64 százaléka, majd 2019–2020-ban 2,22 százaléka volt felmente testnevelésből.


Hirdetés

Már nem gond, hogy kinél legyen a labda

A megyei oktatási szakemberek szerint több tényező játszik közre abban, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbb a testnevelésóra. Egyrészt fontos előrelépést jelent a térségben, hogy az európai uniós támogatások révén a polgármesteri hivataloknak az egyéb didaktikai eszközök mellett komoly sportfelszerelés-kelléktár beszerzésére volt lehetőségük, és a legtöbben éltek is vele. Lapunkban legutóbb például a csíkszentimrei vagy a tus­nád­für­dői ilyen jellegű sikeres pályázatokról adtunk hírt, ahol a különböző csa­pat­sportokhoz szükséges labdáktól a kicsik mozgásfejlesztését segítő zsonglőrkendőkig számtalan eszközzel bővült az iskolák tornaszertára.

– Minden gyermeknek labdát tudok adni a kezébe, persze hogy jobb kedvvel jönnek az órára! És sok egyebet említhetnék, például annak a technikai lehetőségét, hogy az 1–4., de az 5–8. osztályban is gyakran zenei aláfestéssel melegítünk be

– ad példákat Török Láday Éva, a csík­sze­re­dai Petőfi Sándor Általános Iskola testnevelő szakos tanára.

László F. Csaba
Számottevően gyarapodott az iskolai sporteszközleltár, amivel párhuzamosan módszertani változások is történtek. Hosszabb is lett a tornasor


Ugyanígy, mára számos községben épült sportcsarnok, ha tehát a tanintézetnek csak tanteremből kialakított tornaterme van – és erre még bőven van példa a megyében –, a csapatsportok oktatására, mérkőzések szervezésére használhatják a fedett sportpályát. 

– A csapatsportok gyakorlásának lehetősége még mindig az egyik legnagyobb hívóerő a gyermekek körében. Egymás kedvéért is részt vesznek benne, így alakul ki aztán bennük a csapatszellem, az egymás iránti empátia, a lojalitás

– mondja Pitó Noémi módszertanos testnevelő tanár, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium pedagógusa. 
A csapatsportok gyakorlá­sá­ra pedig számos opciójuk van a diákoknak, ha a testnevelés szakos tanfelügyelő által bemutatott versenynaptárt nézzük, kiderül, hogy a megyében nemcsak az olyan sportágak vannak jelen, mint a labdarúgás, kézilabda vagy kosárlabda.

– Az iskolák közötti megyei bajnokság keretében összesen 17 versenyt szervezünk meg idén az 5–8. osztályosoknak, és ugyanennyit a középiskolásoknak. Az említett sportágak mellett ott van a felsorolásban az atlétika, triatlon, cross terepfutás, sakk, asztalitenisz, röplabda, tollaslabda, szalagos rögbi és az ojna mint a román nemzeti sport

– sorolja a szaktanfelügyelő.
Fontos és nem elhanyagolandó, hogy az oktatási minisztérium által tavaly átalakított ösz­tön­díj­rend­szer­ben a testnevelés és sport tan­tárgy­ver­seny­e­ken, vagyis a megyei bajnokságon első, második és harmadik helyezett csapatok tagjai mind ér­dem­ösz­tön­díjban részesülnek, ami havi 450 lejes juttatást jelent.

Szinte mindenkinek van testhez álló feladat

A másik fontos előrelépést az utóbbi évek módszertani változásai hozták: a kompetenciaalapú – tehát a diák képességeinek és készségei­nek fejlesztését a központba helyező – oktatási forma mellett egyre hangsúlyosabbá vált a színes, változatos, élményalapú óraszervezés.  
Az általunk megkérdezett testnevelő szakos tanárok nagyon fontosnak tartják, hogy a sport nemcsak a gyermekek fizikai, hanem egészséges lelki fejlődéséhez is hozzájáruljon, szerintük a tantervben előírt normák felmérésén túl, illetve a fegyelemre és rendre szoktatás mellett legalább ugyanolyan hangsúlyos kell legyen a mozgás örömének megtapasztalása is.

László F. Csaba

– Az a nagyobb célunk, hogy a fiatalokban kialakuljon egy egészséges mozgásigény, ami végigkíséri őket az életükben

– emeli ki Pitó Noémi. A tornatanár szerint az integrált oktatásban arra is lehetősége van a pedagógusoknak, hogy a kisebb egészségügyi problémákkal – mint például hátgerincferdülés vagy lúdtalp – küzdő fiatalokat a saját adottságaiknak és hozzáállásuknak megfelelően osztályozzák, és speciális, személyre szabott feladatokat adjanak nekik. A köztudatban élő iskolai tornaórákat tehát sok helyen felváltották azok a tesiórák, ahol helye van nemcsak mondjuk az aerobiknak, a gyógytornának, a különböző gyermekjátékoknak, de akár a matematikának, idegen nyelvnek is.

– Amikor sorba kell állni, vagy csapatokba szerve­ző­dünk, gyakran számolunk angolul vagy románul. De a matematikából is hozok példákat, és például arra kérem őket, hogy rendeződjenek egyenlő szárú háromszög alakzatba. Ezek az apróságok is színt visznek az óra hangulatába

– mutat rá a lehetőségekre Török Láday Éva. 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!